Konszolidációs terv készült az MTA TTK működésének kiigazítására

Sajtótájékoztatón ismertették a Magyar Tudományos Akadémia vezetői az MTA Természettudományi Kutatóközpont gazdálkodásáról szóló pénzügyi jelentés főbb megállapításait. Ezután Pokol György, a kutatóközpont főigazgatója foglalta össze a szakmai és a pénzügyi átvilágítás alapján készült hároméves konszolidációs tervet.

2016. április 21.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2015. november 25-én, az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában (MTA TTK) megrendezett kutatói fórumon jelentette be, hogy szakmai és pénzügyi vizsgálatot indít az MTA TTK-ban. A pénzügyi átvilágítást az IFUA Horváth & Partners Kft. végezte (a szakmai átvilágítás összefoglalóját korábban közöltük). Jelentésüket az MTA vezetése a konszolidációs program alapjául elfogadta, a konszolidáció időtartamát pedig három évben határozta meg – jelentette be az MTA szerdai vezetői sajtótájékoztatóján Török Ádám, az MTA főtitkára.

„A pénzügyi jelentést, akárcsak a szakmai átvilágítás eredményeit az MTA TTK új főigazgatója, Pokol György rendelkezésére bocsátottuk, aki tervet készített a konszolidációra” – mondta Lovász László, az MTA elnöke.

„Azt kértem tőle, hogy az intézkedéssorozatot a Főtitkári és Főtitkárhelyettesi Titkársággal, továbbá az MTA Titkárság gazdasági igazgatójával való rendszeres konzultáció mellett hajtsa végre, hogy a terv a lehető legkevesebb probléma mellett valósuljon meg. Ezzel nem zárjuk le a témát, hiszen mindenképp meg kell vizsgálni a felelősség kérdését, de úgy gondoltuk, elsőként az a lényeges, hogy a kutatóközpont működését biztosítani tudjuk. A hasonló problémák elkerülése érdekében felül kell vizsgálni a kutatóintézetek gazdálkodási szabályait, az ellenőrzési mechanizmusokat, és ahol szükséges, mindezt beilleszteni az Akadémia alapszabályába és egyéb szabályzataiba” – tette hozzá Lovász László.

A pénzügyi elemzés

A pénzügyi átvilágítást végző cég a jelentésben megállapítja, hogy szándékos csalásra utaló nyomokat nem talált, ugyanakkor a gazdálkodási adminisztráció területén számos szabályozatlan és hanyagul kezelt folyamattal szembesültek. Emellett véleményük szerint nagy biztonsággal megállapítható, hogy a hiány mértéke 847,5 millió Ft, azaz ekkora fedezet hiányzott 2015. december 31-én az MTA TTK költségvetéséből.

A pénzügyi jelentés ide kattintva olvasható.

Török Ádám hozzátette: a jelentést az Akadémia Felügyelő Testülete is elfogadta a konszolidáció alapjául. Ez a testület az MTA elnökségétől független szerv, feladata az akadémiai gazdálkodás szabályszerűségének és ésszerűségének ellenőrzése, az Akadémia éves költségvetési irányelveinek és az éves költségvetési beszámolónak a vizsgálata.

Következik a konszolidáció

Az MTA TTK konszolidációs tervének lényegét Pokol György foglalta össze. A terv a szakmai és pénzügyi jelentés megállapításaira támaszkodik. A konszolidációs terv szerint a megállapított fedezethiányt a kutatóközpont vezetősége három év alatt szünteti meg.

„A konszolidációs terv fenntartja a kutatóközpont likviditását, és a fedezethiány sem fog érvényesülni ez év első felében, de lehetséges, hogy a teljes évben sem. Olyan tervet dolgoztunk ki, amely a 2016-os, a 2017-es és a 2018-as évek mindegyikére 200 millió forintos megtakarítást irányoz elő. Ennek a nagyobb része személyi területen jelentkezik. Terveink szerint az idei évben mintegy 140 millió forint megtakarítást lehet elérni létszámcsökkentéssel” – mondta Pokol György. „A háromszor 200 millió forint megtakarítás reális, de elég nehéz intézkedéseket követel, különösen a legelején. A legkisebb rosszat tudjuk választani, és közben, ahol szükséges, át is szervezünk, azaz változtatunk a kutatócsoportok számán, tematikáján, összetételén” – magyarázta a főigazgató. A hosszas előkészítés után gyors döntésekre van szükség, hogy utána nyugodtan lehessen dolgozni, kutatni és eredményeket elérni – tette hozzá.

Pokol György rövidesen részletesen ismerteti az intézkedési tervet a Természettudományi Kutatóközpont kutatóinak, munkatársainak.