2012-ben országszerte és határainkon túl is konferenciákon, kiállításokon, tudományos üléseken idézik fel a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökének, az iskolateremtő agykutatónak, Szentágothai Jánosnak az alakját. Az UNESCO tavalyi döntésének nyomán megrendezendő emlékév első magyarországi eseménye a Nemzetközi Agykutatási Szervezet (IBRO) szegedi szimpóziuma lesz.

Somogyi Péter

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont idegtudománnyal foglalkozó kutatócsoportjainak közreműködésével szervezett IBRO 2012 konferencián a "From heritage to future" mottó jegyében először Somogyi Péter akadémikus, Agy díjas tudós tart a tanítványok nevében előadást. Őt követi délután a Pálinkás József MTA elnök által kezdeményezett Lendület program néhány fiatal kiválósága, Makara Judit, Fekete Csaba és Szabadics János.

     Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1956 óta meghatározó történelmi események és kiemelkedő személyiségek évfordulóit az egész világon emlékév keretében emeli ünneppé. Az ENSZ-tagállamok nemzeti bizottságai minden évben beterjesztik javaslataikat az UNESCO Általános Konferenciája elé. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága indítványozta, hogy a nemzetközi szervezet az idei évet születésének századik évfordulója alkalmából szentelje az MTA egykori elnöke, az iskolateremtő agykutató, Szentágothai János professzor emlékének. A javaslatot a szakmai zsűri és az ENSZ Végrehajtó Bizottsága is támogatta, így idén világszerte a magyar tudomány jelentős, nemzetközileg is elismert alakja előtt tisztelegnek: 2012 Szentágothai János-emlékév.

Makara Judit

"Ritkán esik meg, hogy egy magyar tudósnak nemzetközi évet szentelnek, úgy gondolom, ez egyben a magyar tudományos élet, a Magyar Tudományos Akadémia elismerése is – mondta az UNESCO döntéséről Pálinkás József, az MTA elnöke, a Magyar Tudományos Akadémián ősszel megrendezendő emlékkonferencia fővédnöke.

     Bogyay Katalin, az ENSZ magyarországi nagykövete szerint a Szentágothai-év lehetőséget kínál arra is, hogy a világ jobban megismerhesse a magyar tudományos élet aktuális eredményeit. "Terveim szerint az UNESCO párizsi központjában kiállítással és konferenciával is felidézzük Szentágothai János alakját. Célom, hogy az ő életén keresztül a magyar tudományról és a tudomány felelősségéről is szóljunk, valamint felhívjuk a figyelmet a tudomány és a művészet kapcsolatára" – foglalta össze elképzeléseit az mta.hu kérdésére.

      Szentágothai János a második világháborút követő évtizedekben meghatározó felfedezéseivel, újító elképzeléseivel új pályára állította az agykutatást. Kutatásai elsősorban az idegrendszer szerkezetének vizsgálatára irányultak. Igazolta, hogy az idegrendszert önálló, de egymással morfológiailag és funkcionálisan összekapcsolódó idegsejtek alkotják. Munkássága már tudományos pályája kezdetén nemzetközi figyelmet és elismerést váltott ki. Ha a Nobel-díjat nem kapta is meg, az agykutatásban mindmáig a legjelentősebb tudósok között tartják számon.

Hámori József

     Életműve máig pozitívan hat a magyar agykutatás nemzetközileg is elismert eredményeire. Ennek egyik legnyilvánvalóbb bizonyítéka a 2011-ben elsőként odaítélt, egymillió euró összdíjazású Agy Díj, amelyet három magyar kutató, Freund Tamás, Somogyi Péter és Buzsáki György vehetett át. "Mi, mai magyar agykutatók mindannyian az ő köpönyegéből bújtunk elő – fogalmazott Hámori József akadémikus, az MTA volt alelnöke, az UNESCO Magyar Bizottságának jelenlegi elnöke, aki tudományos pályáját Szentágothai professzor tanítványaként kezdte. - Akik itt dolgozunk, és kutatásainkkal igyekszünk Magyarország hírnevét öregbíteni, valamennyien az ő szárnyai alatt nevelkedtünk. Szeretném hinni, hogy a nemzetközi év a magyar agykutatásnak is további lendületet ad." Hámori József Szentágothai Jánost sokrétűen művelt, széles látókörű tudósnak, kiváló előadónak, figyelmes tanárnak nevezte, akit a hazai és nemzetközi konferenciákon, egyetemi pódiumokon is szívesen láttak.

     Az egykori akadémiai elnök igazi reneszánsz emberként annak a nemes intellektusnak a képviselője volt, aki a legzordabb történelmi időkben és a legelmélyültebb kutatói munkában is "homo universalis" tudott maradni. Egész életében vezérfonala volt a tudományos tevékenység, a művészet iránti fogékonyság, a hit és az emberség. Vallotta, és személyes példájával is bizonyította, hogy az emberi élet teljességéhez a magas szintű tudományos és innovatív gondolkodás, az irodalom, a művészetek, az emberi közösségek életének jobbítása iránti elkötelezettség is hozzátartozik. Szentágothai professzor a 20. század azon ritka személyiségeihez tartozott, akikben a tudósi elhivatottság mélységes humánummal párosult. Tanítványai, követői szerint példája a mai kor tudósainak is útmutatásul szolgál: tudományt és emberséget csak magas szinten érdemes művelni.