Filmklub: Globál menü

„Az intenzív állattenyésztést indokolja az is, hogy túl sokan lettünk, hétmilliárd ember energiaszükségletét nem lehet a hagyományos tenyésztési módszerek mellett megoldani – mondta el Horn Péter akadémikus, Széchenyi-díjas agrármérnök május 11-én, a Globál menü című film vetítése utáni beszélgetésen. – Ma egy vágóhidat, egy sertés- vagy baromfitelepet úgy kell megtervezni, mint a legfejlettebb kórházakat. Tökéletes bakteriális és vírusbiztonság, szűrt levegő, illetve sokkal szigorúbb higiénés feltételek, mint most az intenzív osztályon egy kórházban. Egy nyúl-, pulyka- vagy csirkeistálló ma jobban klimatizált, mint az MTA Székháza.”

Horn Péter akadémikus mta.hu/Szigeti Tamás

„Már az 1970-es években riogattak bennünket a műhús előállításával, hogy Hollandiában és Angliában elkészültek az első minták. Azzal ijesztgettek, hogy a magyar állattenyésztőknek végük van. De 10 dekánál többet soha nem tudtak előállítani – mondta el az akadémikus. – Ugyanez vonatkozik a rovarokra is. Már az 1960-as években felmerült, hogy rovarral lehetne helyettesíteni az állati húst. De ha valaki 10 tonna tücsköt kér, azt az igényt már nem lehet kiszolgálni. Számolni kell azzal is, mennyi takarmányt eszik ennyi tücsök. Továbbá mennyi a kitinje ennyi rovarnak, amivel nem tudunk mit kezdeni. Nagyon rossz a tiszta »tücsökhús« aránya.” Horn Péter hozzátette, különösen azért tetszett neki a film, mert ütköztette a különböző nézeteket, ami igen ritkán fordul elő.

„Olvastam Hans-Ulrich Grimmtől A leves hazudik című könyvet, és elkezdett érdekelni az élelmiszeripar, az, hogy mit eszünk, mi kerül a tányérunkba – mesélte a filmkészítés ötletéről Novák Tamás, a Globál menü rendezője. – Nagyon sok összeesküvés-elmélet volt a fejemben, ez a kép sokat tisztult a riportalanyainknak köszönhetően. Összeállt egy kép, ami remélem, közel áll a valósághoz.”

Novák Tamás rendező (a képre kattintva galéria nyílik) mta.hu/Szigeti Tamás

A film készítését motiválta továbbá az amerikai Élelmiszeripar Rt. (Food Inc.) című film, mely azt dolgozza fel, hogy az Amerikai Egyesült Államokban hogyan működik a mezőgazdaság. „A leves hazudik kapcsán is azt gondoltam, hogy a multicégek állnak a háttérben. A legnagyobb szembesülés az volt, amikor kiderült, hogy mindennek az okai mi vagyunk, a fogyasztók. Nyilván vannak cégek, melyeknek az a hivatásuk, hogy élelmiszert állítsanak elő. Azok pedig igazodnak a fogyasztók igényeihez” – mondta el Novák Tamás.

Megváltozott igények

Étrendünknek ideális esetben egy fő esetében legalább napi 50 gramm teljes értékű fehérjét kell tartalmaznia, melyet csak húsból, tojásból vagy tejből elfogyasztva kaphatunk meg. „A föld hús- és állatigényét ilyen alapon kell újraszámolni. Vannak országok, ahol messze többet esznek: a spanyolok 70 grammot, ami náluk 120 kg húst jelent egy évben. A magyarok 50 kg-nál is kevesebbet fogyasztanak évente” – mondta Horn Péter, aki szerint ezzel is összefügg, hogy a spanyoloknál a legmagasabb a várható élettartam Európában. Majd hozzátette, hogy Magyarországon 1989-ben egy főre napi 51 gramm állati fehérje jutott. „Ma 31 gramm az országos átlag. Több mint 30 százalékos fehérjehiány van ma hazánkban. Az elhízást pedig nem az állati fehérje okozza. Sok húst, sok zöldséget és rostot kell enni.”

Novák Tamás rendező és Horn Péter akadémikus mta.hu/Szigeti Tamás

Nézze meg újra Ön is a filmet!

A filmklub következő vetítésére 2016. május 25-én kerül sor, Simon Judit A Hold válaszolt című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. Regisztráció itt!