A legkiválóbb kutatók nyilatkozata a Magyar Tudományos Akadémia mellett

A legkiválóbb európai tudósoknak nyújtott támogatásban részesülő hazai kutatók, az ERC-grantet nyert tudósok is kiállnak az MTA és az alapkutatások finanszírozásának támogatása mellett. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) működteti az Európai Unió legnagyobb felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét. Az ERC feladata, hogy hosszú távra vonzó finanszírozást nyújtson az úttörő, magas kockázattal járó, de magas megtérülést is ígérő kutatások támogatására. A támogatások odaítélésének egyedüli feltétele a tudományos kiválóság. Olyan vezető kutatók pályázhatnak – életkorra, nemre és származási országra vonatkozó bármely megkötés nélkül –, akik Európában tervezik a projektek végrehajtását.

Az alapkutatások, más néven felfedező kutatások magyarországi erejét mutatja, hogy a magyar kutatók ezen a területen is kiemelkedően teljesítenek a régióban. Az EU13-ak által eddig elnyert összes, 168 támogatásból 69-et Magyarország szerzett meg, ez az összes támogatás 41%-a. Ezen belül az MTA kutatóintézetei 31 támogatást nyertek, 9 továbbit pedig az egyetemekkel közösen alapított Lendület-csoportok vezetői.

A felfedező kutatásokon alapul az innováció, a jövő új technológiája, valamint a világról és benne az emberről szerzett új tudásunk.

A magyarországi ERC-nyertesek közül 24 órán belül a legtöbben már aláírták a támogató levelet, amelyet változtatás nélkül, az eddigi aláírásokkal együtt közlünk.

ERC-nyertes kutatók nyilatkozata a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozását és működését érintő kormányzati tervekről

Aggodalommal figyelve az elmúlt hetek eseményeit, csatlakozunk a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által 2018. június 15-én egyhangúlag elfogadott határozathoz, és kérjük a Kormányt, hogy vonja vissza az 1994. évi XL. törvényt (MTAtv.) módosító és a Magyar Tudományos Akadémia önálló költségvetési támogatását csökkentő javaslatait.

A 2019. évi központi költségvetés tervezetéről szóló törvényjavaslat a Magyar Tudományos Akadémia költségvetésének kétharmadát az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz csoportosítja át, és ezzel az MTA finanszírozásának és szakmai felügyeletének alapfeltételeit változtatja meg. A javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben a kutatóhálózat működtetésével és a kutatási prioritások kijelölésével kapcsolatos döntéseket az Akadémia vezetésének egyetértése nélkül hozzanak meg.

Meggyőződésünk, hogy egy közel 200 éves múltra visszatekintő nemzeti intézmény finanszírozásának és irányításának feltételeit alapjaiban megváltoztató döntés csak akkor lehet sikeres, ha előzetes és érdemi konzultációra épül. Ennek hiányában nem várható el sem az Akadémia vezetésétől, sem a magyar tudományos közösségtől, hogy bizalommal fogadja a Kormány egységes tudományfinanszírozási modelljének koncepcióját.

A European Research Council (ERC) a legkiválóbb európai tudósoknak nyújt támogatást tudományos áttörést ígérő kutatásaik megvalósításához. Mi, akik ebben a támogatásban részesültünk, kiállunk az MTA és az alapkutatások finanszírozásának támogatása mellett.

Sikeres innováció csak kiemelkedő alapkutatás mellett lehetséges. Az igazi tudományos felfedezések természetüknél fogva nem a jelen innovációs kihívásaira keresik a választ, hanem tágítják azok jövőbeni lehetőségeit, megalapozzák a jövő új tudományterületeit vagy éppen társadalmunk eddig rejtve maradt folyamataira mutatnak rá. Rövidlátó az a szemlélet, amely az alapkutatásokra kizárólag a jelen innovációs megoldásainak forrásaként tekint.

Éppen ezért elengedhetetlen, hogy Magyarország egyetlen alapkutatási hálózatot működtető intézményének finanszírozási döntéseiben továbbra is az egyedüli szempont a tudományos kiválóság maradjon, és az alapkutatások finanszírozási aránya ne csökkenjen az alkalmazott, ipari területek javára.

A 2007 óta működő ERC pályázati rendszere nem jelöl ki kutatási célokat, a kutatók bármely tudományterületről nyújthatnak be pályázatot. Az ERC hazai nyerteseiként egyéni kutatói érdeklődésünk és ötleteink által több mint 35 milliárd forint európai pályázati forráshoz segítettük a magyarországi kutatóhelyeket. Ez a pályázati siker azt is bizonyítja, hogy Magyarország vezető kutatóhelyei, köztük a legtöbb pályázatot befogadó Magyar Tudományos Akadémia, megfelelő hátteret jelentenek ahhoz, hogy Magyarország világszínvonalú alapkutatási projektek által is fejlessze tudományos kapacitásait.

Kérjük a Kormányt, hogy módosítsa javaslatát, és az Országgyűlést, hogy ne hozzon olyan döntést, amely az MTA jelenlegi szabadságát és pénzügyi autonómiáját csorbítaná. A javasolt átcsoportosítás meggyőződésünk szerint visszafordíthatatlan károkat okozna az Akadémia integritásában, megingatná a magyar tudományos közösség állami tudománypolitikába vetett bizalmát, és az elmúlt évek törékeny eredményeit visszafordítva azzal fenyegetne, hogy legtehetségesebb kutatóink közül egyre többen Magyarországon kívül kényszerüljenek tudományos pályájuk folytatására.

Budapest, 2018. június 27.

Az eddigi aláírók:

Abért Miklós, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet

Acsády László, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, az MTA doktora

Bárány Imre, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, az MTA rendes tagja

Csibra Gergely, Közép-európai Egyetem

Csonka Szabolcs, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Dénes Ádám, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Egry Gábor, Politikatörténeti Intézet, az MTA doktora

Gergely György, Közép-európai Egyetem, az MTA doktora

Gyürky György, MTA Atommagkutató Intézet, az MTA doktora

Hangya Balázs, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Kállay Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az MTA doktora

Katz Sándor, Eötvös Loránd Tudományegyetem, az MTA levelező tagja

Katona István, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, az MTA doktora

Knoblich, Günther Klaus, Közép-európai Egyetem

Kocsis Bence, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kondor Péter, Közép-európai Egyetem

Kondorosi Éva, ERC-alelnök, az MTA rendes tagja

Koren Miklós, Közép-európai Egyetem

Kóspál Ágnes, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Kovács Ágnes Melinda, Közép-európai Egyetem

Kovács Levente, Óbudai Egyetem

Kőszegi Botond, Közép-európai Egyetem, az MTA doktora

Krstić, Tijana, Közép-európai Egyetem

Kubinyi Enikő, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Lengyel Máté, Közép-európai Egyetem

Lugaro, Maria, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Makara Judit, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Marx Dániel, MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet

Mócsai Attila, Semmelweis Egyetem, az MTA doktora

Nagy László, MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Nusser Zoltán, az MTA rendes tagja

Pál Csaba, MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az MTA doktora

Pete Gábor, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Pintz János, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, az MTA rendes tagja

Pócs Éva, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, az MTA doktora

Pyber László, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, az MTA levelező tagja

Röst Gergely, University of Oxford és Szegedi Tudományegyetem

Sebanz, Natalie, Közép-európai Egyetem

Simon Ferenc, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az MTA doktora

Sperber, Dan, Közép-európai Egyetem, az MTA tiszteleti tagja

Stipsicz András, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, az MTA levelező tagja

Szabadics János, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Szakács Gergely, MTA Természettudományi Kutatóközpont

Szeidl Ádám, Közép-európai Egyetem

Szöllősi J. Gergely, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Takács Károly, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont

Téglás Ernő, Közép-európai Egyetem

Vankó György, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont

Vicsek Tamás, Eötvös Loránd Tudományegyetem, az MTA rendes tagja