Elhunyt Knoll József farmakológus, az MTA rendes tagja

Knoll József (1925–2018)
Forrás: Semmelweis Egyetem

Knoll József 1925. május 30-án született Kassán. Budapesten érettségizett 1943-ban. 1945-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karára. Az egyetem elvégzése után az egyetem Gyógyszertani Intézetében kapott tanársegédi állást. 1958-ban nevezték ki egyetemi docensnek, 1962-től megbízott, majd 1963-ban már kinevezett tanszékvezetőként dolgozott nyugdíjazásáig. 1964 és 1967 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese volt.

1955-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1962-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Orvostudományi Osztályának osztálytitkár-helyettese, majd osztályelnök-helyettese 1973-ig. 1970-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1979-ben pedig rendes tagjává választották. Több külföldi tudományos társaság tiszteleti tagja volt (Leopoldina Német Természettudományos Akadémia, Royal Society of Medicine, Lengyel Tudományos és Művészeti Akadémia), továbbá a Magdeburgi Orvosi Akadémia és a Bolognai Egyetem is díszdoktorának választotta.

Jelentős szerepet játszott a hazai gyógyszerkutatás modernizálásában. A Magyar Farmakológiai Társaság alapító tagja és 1967-ig főtitkára, majd 1982-ig a társaság elnöke volt. 1982-ben örökös tiszteletbeli elnökké választották. 1981 és 1984 között a Nemzetközi Farmakológiai Társaság (IUPHAR) vezetőségének tanácsosa, majd 1987-ig első elnökhelyettese.

Több mint 850 tudományos közleményt publikált, és 53 szabadalom tulajdonosa. Nevéhez fűződik a „ki nem alvó feltételes reflex” elmélete és számtalan endogén anyag kutatása, továbbá egy új fájdalomcsillapító-gyulladásgátló vegyületcsalád leírása, amelyből 1976-ban a Rymazolium (Probon) forgalomba is került.

Legnagyobb nemzetközi sikere az 1960-as évek elején született, amikor kifejlesztette a B-típusú monoamino-oxidáz (MAO) enzim első szelektív terápiásan is alkalmazható gátlószerét, a Chinoinban előállított deprenylt (Selegiline). A gyógyszert szerte a világon használják a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, valamint a depresszió kezelésére. A gyógyszer biokémiáját Magyar Kálmánnal, a farmakológiáját Vizi E. Szilveszterrel és több munkatársával együtt dolgozta ki. Az 1990-es években kezdte el a MAO-B-gátló hatással nem rendelkező benzofurán- származékok (pl. BPAP) kifejlesztését, melyek hatásának analizálása során igazolódott, hogy ezek a vegyületek és maga a deprenyl is az addig alkalmazott dózisoknál lényegesen kisebb adagokban is befolyásolják a központi idegrendszer aktivitását. Ezt a többféle transzmitterrendszeren kimutatható hatást enhancer hatásnak nevezte el.

Tanítványai, közvetlen munkatársai közül sikeres gyógyszerkutatókat, tanszékvezető egyetemi tanárokat, akadémikusokat és az MTA korábbi elnökét lehet megemlíteni.

Knoll József igazi reneszánsz ember volt: bár elkötelezett híve volt a laboratóriumi munkának, kutatásai mellett a festészet, a költészet, a művészet minden ága érdekelte. Az 1500-as évek olasz művészete és a francia impresszionizmus volt a kedvence. Nagyon járatos volt a XX. századi modern magyar festészetben is, jelentős magángyűjteménnyel rendelkezett. Beszélgetéseinek kedvenc témája, elméleteinek említése mellett, a festészet volt. Ady Endre és József Attila költészetét nemcsak ismerte – verseiket gyakran idézte is.

Gondolatainak összegzését, a világról alkotott véleményét írta meg saját kutatásain alapuló monográfiájában, amely 2005-ben jelent meg Berlinben és Budapesten angolul és magyarul (The Brain and Its Self, Springer; Az agy és tudata, Akadémiai).

Tudományos munkásságát Állami Díjjal (1985), Széchenyi-díjjal (2003), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel (2010) ismerték el. Nemzetközi elismerései közül kiemelkedő, hogy 1999-ben Award for Distinguis Service in European Pharmacology, 2001-ben pedig Award for Outstanding Contributions to Anti-Aging Medicine díjban részesült.

Személyében a magyar tudomány egy hallatlan izgalmas, a világra érzékeny személyisége távozott közéletünkből.

Vizi E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke