Az oktatás jövője, szakmai vizsgálat a TTK-ban, agrárszupercentrum – sajtótájékoztatót tartottak az MTA vezetői
Három, az ország jövője szempontjából fontos témában – víz és környezet, agrártudományok, közoktatásban használható szakmódszertan – átfogó kutatási programokat indít a Magyar Tudományos Akadémia. Ezt Lovász László, az MTA elnöke jelentette be az Akadémián tartott sajtótájékoztatón február 17-én. Török Ádám főtitkár a Természettudományi Kutatóközpontban folytatott szakmai vizsgálat előzetes eredményeit foglalta össze, Barnabás Beáta főtitkárhelyettes pedig a 7,8 milliárdos beruházás keretében felépülő új MTA Agrár-innovációs Centrumról nyújtott tájékoztatást.
Lovász László Fotó: mta.hu/Szigeti TamásLovász László a víz és környezet témáról szólva a magyarországi folyók és tavak tudományosan megalapozott vizsgálatának fontosságáról beszélt. Mint mondta, erre egyebek mellett a klímaváltozás, illetve az árvizek és az aszályok miatt is szükség van. A Duna az Európai Unió számára is fontos folyó, ezért kutatásába nemzetközi forrásokat is be lehet vonni. Lovász László bejelentette, hogy a kutatás előkészítésére egy ad hoc bizottságot kért fel, amely Németh Tamás akadémikus és Szöllősi-Nagy András, az MTA doktora vezetésével várhatóan néhány hét múlva készül el javaslataival.
Az Akadémia elnöke elmondta, hogy az MTA a vízzel és környezettel kapcsolatos témákban már most is együttműködik a Köztársasági Elnöki Hivatallal, a következő időszakban pedig arra számít, hogy a munkába bekapcsolódnak egyetemi tanszékek és kormányhivatalok is.
Lovász László beszámolt arról is, hogy az első, egy év után eredményesen lezárt pályázati szakasz után immár négyéves kutatási programot hirdet meg az MTA a közoktatást támogató szakmódszertani kutatásokra. A programban részt vevő 15 kutatócsoport eddigi részeredményeit hamarosan értékelik.
„A közoktatással kapcsolatos napi eseményekkel való egybeesés véletlen, de az MTA fontosnak tartja, hogy a hosszú távra szóló programokhoz tudományosan megalapozott eredményekkel járuljon hozzá.”
„A közoktatással kapcsolatos napi eseményekkel való egybeesés véletlen, de az MTA fontosnak tartja, hogy a hosszú távra szóló programokhoz tudományosan megalapozott eredményekkel járuljon hozzá” – mondta. Kiemelte azt is, hogy az Akadémia képviselteti magát a Köznevelési Kerekasztal ülésein, a közoktatást érintő témákban pedig együttműködik az oktatási kormányzattal.
Természettudományi Kutatóközpont: a szakmai vizsgálat előzetes eredményei
Török Ádám főtitkár az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában tavaly elindított szakmai vizsgálatról beszélt, amelyet egy akadémiai bizottság végzett el Blaskó Gábor akadémikus vezetésével. Ennek legfőbb megállapításai közül a főtitkár kiemelte, hogy várhatóan csökkenteni kell a 44 kutatócsoport számát. A még le nem zárt vizsgálat előzetes eredményeit ismertetve elmondta, hogy a csoportok egyharmadát kiválónak minősítette a bizottság: ezek azok, amelyek a nemzetközi versenyben is megállják a helyüket. Körülbelül 40 százalékuk „jó” minősítést kapott. Ezek a csoportok jó témákkal foglalkoznak, és fontos eredményeket tudnak felmutatni, viszont az erőforrásokat nem mindig hatékonyan használják fel, ezért működésükben kisebb módosításokat kell majd végrehajtani.
Török Ádám Fotó: mta.hu/Szigeti TamásTörök Ádám a kutatóközpontban zajló másik, pénzügyi vizsgálatról azt mondta, hogy az Akadémia egy független könyvvizsgáló céget bízott meg annak megállapítására, hogy milyen mechanizmusok miatt halmozódott fel az öt nagyobb kutatási egységet magában foglaló intézményben jelentős pénzügyi hiány. Ez a munka még tart.A főtitkár kiemelte, hogy az egyes kutatási egységeken belül folyó munkában nagyon eltérő szakmák képviselői vesznek részt, akik egymástól ugyancsak különböző piaci kihívásoknak felelnek meg – ha lehet egyáltalán a tudományos kutatás területén „piacról” beszélni. Az MTA TTK jövőjéről szólva azt mondta, hogy a központ vélhetően „túlméretezett, a leépítést pedig nem lehet megúszni”.A kutatócsoportok mintegy 20 százalékánál átalakítást javasol a bizottság. Ezek esetében le kell zárni a kutatásokat, vagy a témákat át kell adni más csoportoknak, miközben a létszámukat is csökkenteni kell. Végül a kutatócsoportok körülbelül 8-9 százalékánál a megszüntetésre tett javaslatot a szakmai átvilágítással megbízott testület. Török Ádám szerint ez a munkaviszony megszüntetését, de az érintett kutatók más csoportokhoz való áthelyezését is jelentheti.
Koncentrált erőfeszítés az agrártudományokban
Barnabás Beáta Fotó: mta.hu/Szigeti TamásA szellemi kapacitás és a tudományos infrastruktúra új súlypontját jelentő intézményben egyebek mellett Barnabás Beáta főtitkárhelyettes a 7,8 milliárd forintos beruházás keretében felépülő új martonvásári agrár-innovációs centrum jelentőségét méltatta. Mint mondta, a több kutatóintézetet is magába foglaló központtal a magyar mezőgazdaság igen fontos erőforrása jön létre.
A szellemi kapacitás és a tudományos infrastruktúra új súlypontját jelentő intézményben egyebek mellett
a klímaváltozás miatt szükségessé vált kutatásokat, így például az időjárás változásainak ellenállóbb vagy az extrém körülményekhez jobban alkalmazkodó növényeket nemesítenek, valamint a klímaváltozás nyomán Magyarországon újonnan megjelent kórokozófajokat is vizsgálnak majd.
Újságírói kérdésre, hogy terveznek-e szabadföldi GMO-kutatásokat, Barnabás Beáta főtitkárhelyettes elmondta: az MTA a törvényeket ezen a téren is betartja, tehát a martonvásári agrár-innovációs centrumban sejtszinten folynak majd génműködéssel kapcsolatos kutatások, szabadföldön viszont nem.
Az MTA vezetői rendszeressé kívánják tenni a hasonló sajtótájékoztatókat Fotó: mta.hu/Szigeti TamásAz MTA vezetői rendszeressé kívánják tenni a hasonló sajtótájékoztatókat, hogy mielőbb beszámolhassanak a közérdeklődésre számot tartó tervekről és eredményekről.
