Az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában

A kutatói pályaív kimagasló állomásaként negyvennégyen vehették át az MTA doktora cím megszerzését tanúsító oklevelet a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Dísztermében.

2016. december 8.
Szász Domokos Fotó: mta.hu/Szigeti Tamá

„Azoknak, akik ma itt vannak a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében, kétségtelenül ez a nap jelenti tudományos pályájuk eddigi csúcspontját. Nem ma jöttek rá egy őket régóta foglalkoztató probléma megoldására. Nem ma kaptak értesítést arról, hogy tanulmányukat elfogadta valamelyik neves külföldi folyóirat közlésre. Nem ma jelent meg a könyvesbolt kirakatában régóta várt monográfiájuk. De ma kapnak nyilvános és ünnepélyes elismerést a magyar tudományos közösségtől. A leghitelesebb megerősítését annak, hogy eddigi tevékenységük jelentős eredeti tudományos eredménnyel gyarapította közös tudáskincsünket. Ezzel pedig hozzájárultak a tudomány további fejlődéséhez” – mondta az MTA új doktorait Doktori oklevelek ünnepélyes átadása az MTA Székházában - képgalériaköszöntő beszédében Szász Domokos alelnök.

Az MTA doktora címmel a Magyar Tudományos Akadémia a korábbi tudományos fokozatnál magasabb doktori (higher doctorate) címmel ismeri el az első fokozat megszerzése után végzett kiemelkedő tudományos eredményeket.

Zalai Ernő Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

„Olyan elismerés ez – erkölcsi, anyagi és több más tekintetben is –, amely megéri azt a többletterhet, amit ennek érdekében vállalniuk kell – mondta az ünnepségen Zalai Ernő akadémikus, az MTA Doktori Tanácsának elnöke. – Elősegíti a tudományos életpályán való előrelépést, megnyitja az akadémikussá válás lehetőségét, a havonta folyósított doktori tiszteletdíj pedig egy életpálya egészét tekintve mintegy 20 millió forintra tehető, miközben a tudományos munkásságért kapható legnagyobb kitüntetéssel, a Széchenyi-díjjal 12 millió forint jár.”

Török Ádám főtitkár arra biztatta a doktori oklevelüket átvevőket, hogy vegyék ki a részüket az oktatásból és a tudományos utánpótlás neveléséből, valamint járuljanak hozzá az új tudományos eredményeket minél szélesebb körben való megismertetéséhez.

Török Ádám főtitkár, Szász Domokos alelnök, Palkovics László, az MTA Doktori Tanácsának titkára, Zalai Ernő, az MTA Doktori Tanácsának elnöke Fotó: mta.hu/ Szigeti Tamás

Az Akadémia Alapszabálya szerint az MTA doktora címet a doktori eljárás legfőbb döntéshozó testülete, az MTA Doktori Tanácsa annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gazdagította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, és egy doktori műben bemutatja és sikeresen megvédi legutóbbi tudományos eredményeinek egy kiemelt részét.

Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni (a korábbi tudományos minősítési rendszerben használt, az MTA doktora címmel egyenértékű „tudomány doktora‟ fokozatra 1995 óta nem lehet pályázni). Azóta mintegy 2330-an nyújtottak be pályázatot, és több mint 1700 kutató szerezte meg a címet.

Fotó: mta.hu/ Szigeti Tamás

A jelenleg hatályos Doktori Szabályzatot 2014 májusában fogadta el az MTA 185. közgyűlése. Ez a dokumentum rendelkezik a pályázati eljárás rendjéről és általános szabályairól, ugyanakkor a tudományos osztályok saját követelményrendszerben fogalmazzák meg a pályázókkal szembeni szakmai és tudományos közéleti elvárásaikat. A pályázat benyújtásának alapvető feltétele, hogy a jelölt legalább öt éve rendelkezzen tudományos, PhD- vagy kandidátusi fokozattal. A követelményrendszereket az érdeklődők, leendő pályázók a Doktori Tanács, illetve az egyes osztályok honlapján találhatják meg. Egy sikeres pályázati eljárás átlagos időigénye a pályázat benyújtásától a Doktori Tanácsnak a cím odaítéléséről szóló döntéséig általában egy-másfél év. A MTA-doktori oklevelüket most átvevők közül – akiknek az MTA Doktori Tanácsa 2015. december és 2016. november között ítélte oda a címet – 1 kutató 2013-ban nyújtotta be pályázatát, 22-en 2014-ben, 21 kutató pedig 2015-ben.

Az új MTA doktorok tudományterületenkénti eloszlása a korábbi években tapasztaltakhoz hasonlóan viszonylag egyenletes. A legtöbben az élő természettudományok területéről teljesítették eredményesen a megmérettetést, 19-en vehették át a címet. Az élettelen természettudományok és a matematika művelői közül 14-en, a bölcsészet- és társadalomtudományok művelői közül pedig 11-en lettek az MTA doktorai. A tavalyi évhez hasonlóan idén is az Orvosi Tudományok Osztályán szerezték meg a legtöbben a doktori címet, 11 fő. 1995-től 2016-ig összesen 1704 fő szerezte meg az MTA doktora címet, tudományterületenkénti megoszlásuk azok fenti sorrendjében: 582, 639 és 483.

Az MTA új doktorai az Akadémia Székházának Dísztermében Fotó: mta.hu/ Szigeti Tamás

A címet idén elnyerők közül a legfiatalabb 37, a legidősebb 67 esztendős. A 44 új akadémiai doktor többsége 34 fő férfi. A legtöbben 33-an felsőoktatási intézményben dolgoznak. Az akadémiai kutatóhálózatból 7-en, egyéb tudományos és kutatóintézetekből pedig 2-en lettek idén az MTA doktorai. Ketten nyugdíjasként vehetik át a cím elnyeréséről szóló elismerést.

A MTA új doktoraival együtt a címmel, valamint a korábbi, tudomány doktora fokozattal rendelkező kutatók száma jelenleg 2692 fő.