RSS

A tudománydiplomácia hírei

  • Sikeresen érvelt az alapkutatások mellett Brüsszelben az MTA elnöke

    Európa legtekintélyesebb tudósai közül hívtak meg hatot abba a küldöttségbe, amely az alapkutatások fontossága mellett érvelt szerdán Brüsszelben. Az elit tudóscsoport tagja volt Sir Paul Nurse, a Royal Society elnöke és Lovász László, az MTA elnöke is. A tanácskozás után az Európai Bizottság kutatásért felelős biztosa ígéretet tett rá, hogy legkevésbé az alapkutatásokra szánt összeget csökkentik azért, hogy finanszírozni lehessen az EU új stratégiai befektetéseit.

MTA
üdülők

129334
Az MTA hírei
Vissza
2012. 02. 21.

Az MTA SZTAKI egyedülálló módszerével vizsgálják a Balaton vízminőségét

Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet díjnyertes technológiájával vizsgálta meg a Balaton téli élővilágát az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet. Az akadémiai intézetek összefogásával létrejött kutatás célja, hogy folyamatos monitorozással felmérje a téli Balaton vízminőségét és az élővilág jégpáncél alatti állapotát.

A SZTAKI digitális holografikus mikroszkópja
A SZTAKI digitális holografikus mikroszkópja

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tíz éve foglalkozik a Balaton téli életének tanulmányozásával. Az idei mintavétel tovább finomíthatja a felfedező kutatás már meglévő eredményeit, hiszen a téli vizet először vizsgáló módszerrel nemcsak az algásodás mértékéről, hanem összetételéről is képes információt adni. A kutatók február 22-én léket vágtak Tihanynál a Balaton jegén és a mintavételhez az MTA SZTAKI által kifejlesztett digitális holografikus mikroszkópot (DHM) használtak, amely képes automatikusan megkeresni a vízben található mikroszkopikus élőlényeket. Segítségével az eddigieknél sokkal gyorsabban megakadályozható, hogy a lakosság az egészségre veszélyes, mikroorganizmusokkal szennyezett vizet igyon, vagy abban fürödjön. "A hagyományos fénymikroszkópos vizsgálati technológiával szemben a DHM programrendszere összehasonlítja az éppen rekonstruált algák képét és tulajdonságaikat az algaadatbázisban található adatokkal, majd osztályozza őket, végül a kapott eredmények alapján gyakorisági statisztikát készít. Az adatokat rendszeresen elküldi a vízminőségért felelős szakembereknek, így ha a veszélyes algák vagy az úgynevezett indikátor szervezetek sűrűsége meghaladná a biztonsági határértéket, a rendszer azonnal riasztást adna ki" – tájékoztatott Tőkés Szabolcs, az MTA SZTAKI tudományos főmunkatársa. A DHM újdonsága abban áll, hogy míg a hagyományos mikroszkópiában egy adott pillanatban csak egy rendkívül vékony, kis mélységű szelet látható élesen, addig ezzel a technológiával ennek a térfogatnak akár ezerszereséről is készülhet digitális felvétel.

Mért hologram (felül) és a belőle rekonstruált alga képe (alul)
Mért hologram (felül) és a belőle rekonstruált alga képe (alul)

A vízi mikroszervezetek folyamatos monitorozása – a jelentős közegészségügyi kockázatok ellenére – világszerte megoldatlan feladat. A mostani mérési adatok egyértelműen mutatják, hogy a Balaton vize télen is iható, hiszen az 1990-es évek súlyos vízminőségromlást okozó algásodása óta több milliárd forintot költöttek a tó védelmére. A turisztikai szezon közeledtével ez azért is fontos, mert az 1,8 millió m3 vízmennyiségű tó a nyári hónapokban akár egymillió ember ivóvízszükségletét is képes biztosítani. "Ezt a vizsgálatot nagyon ritkán tudják elvégezni, mert enyhébb időben a tó jege nem elég biztonságos, így a mérési pontok nem közelíthetők meg. A Feltörekvő Technológiák Európai Konferenciájának (FET '11) díjnyertes technológiája nemcsak azt segít ellenőrizni, hogy a több környező megyében ma is ivóvízként használt vízkészlet minősége télen is megfelel-e az előírásoknak, a rendszer paradigmaváltást is jelent az alkalmazott hidrobiológiában" – mondta Zarándy Ákos, az MTA tudományos tanácsadója. A Celluláris Érzékelő és Optikai Hullámszámítógépek Kutatólaboratóriumának vezetője hozzátette, a berendezés továbbfejlesztése, teljesítményének növelése és az osztályozás pontosabbá tétele folyamatban van.  A világpiacon jelenleg nem kapható ilyen rendeltetésű eszköz, ezért az MTA SZTAKI célja, hogy a berendezést törvényileg előírt, kötelezően alkalmazandó ellenőrző-monitorozó eszközzé nyilvánítsák. A kutatóintézet által fejlesztett technológiát a jövőben akár Európa minden jelentősebb vízműve, élelmiszer-ipari üzeme vagy fürdőhelye használhatná a környezetvédelemért folytatott küzdelemben.