Az MTA Székházában próbálták közelíteni egymáshoz a CEU-ügy szereplőit

Az MTA elnöke nem sokkal a CEU-ügy kipattanása után felajánlotta, hogy közvetítő szerepet játszik a vitában álló felek, vagyis Magyarország kormánya és Közép-európai Egyetem között. Azóta az MTA Közgyűlése határozatban is kiállt a CEU zavartalan működése mellett, támogatva egyúttal az elnök közvetítői szándékát. Lovász László 2017. május 11-én az Akadémia Székházában fogadta a témában összehívott kerekasztal-beszélgetés résztvevőit, mintegy száz tudós és néhány meghívott újságíró jelenlétében.

2017. május 12.

A Közép-európai Egyetemet Enyedi Zsolt rektorhelyettes, az Emberi Erőforrások Minisztériumát Palkovics László államtitkár képviselte. A beszélgetésen részt vett továbbá Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, Frenyó László, a McDaniel College Budapest dékánja, Kertész János, a CEU professzora, Mezei Ferenc, az Európai Neutronkutató Központ professzora és Sarkadi Balázs, az MTA TTK Enzimológiai Intézet professzora. A beszélgetés moderátora Szász Domokos, az Akadémia napokban leköszönt alelnöke volt.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői (balról jobbra): Enyedi Zsolt, Kertész János, Sarkadi Balázs, Szász Domokos (moderátor), Palkovics László, Bódis József, Mezei Ferenc és Frenyó László Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

A szigorú időkeretekkel szabályozott beszélgetésben Palkovics László és Enyedi Zsolt nagyjában-egészében eddig megismert álláspontjukat hangoztatták, lényegi előrelépés nem volt a vitájukban.

Palkovics László amellett érvelt, hogy a felsőoktatási törvény módosítása nem egyes egyetemekre szabott, nem korlátozza az oktatási szabadságot, célja, hogy egyenlő feltételeket teremtsen a felsőoktatási intézmények számára és biztosítsa a minőségi oktatást. Véleménye szerint nincs elháríthatatlan akadálya annak, hogy a Közép-európai Egyetem tovább működjön Budapesten.

Enyedi Zsolt szerint a felsőoktatási törvény magyarországihoz hasonló módosítása Európában példátlan, továbbá a törvénymódosítás politikailag motivált és a CEU-ra szabott. Sérelmezte, hogy az új törvény az egyetem által tarthatatlanul rövid határidőket állapít meg, emellett sem a törvénymódosítás előkészítése alatt, sem az azóta eltelt időben nem kerülhetett sor közvetlen tárgyalásra a magyar kormány és a CEU vezetése között.

Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Mezei Ferenc hozzászólásában fontosnak nevezte, hogy a magyar egyetemek egyenlő lehetőségekkel rendelkezzenek, amihez hozzátartozik a külföldi diploma kiadása is, és felvetette, hogy a CEU működési modellje e tekintetben akár példaként is szolgálhat a más magyar egyetemek számára.

Sarkadi Balázs az MTA 188. közgyűlésén elfogadott határozat beterjesztésének hátterét részletezte, és érveket sorolt fel amellett, hogy miért tartja “szinte statáriálisnak” a felsőoktatási törvény módosítását.

Frenyó László elmondta, hogy a McDaniel College Budapestet is ellehetetlenítéssel fenyegeti a felsőoktatási törvény módosítása (ezen belül is az a rész, amely az egyetem működéséről az USA és Magyarország közti szerződés meglétét írja elő), azonban felvetette, hogy egy, az USA és Magyarország közti, 2008-ban már megkötött nemzetközi szerződés megfelelhet a törvénymódosításban támasztott követelményeknek, és ez akár a CEU esetében is megoldást jelenthet.

Bódis József szerint konszenzus lehet abban, hogy a CEU-ügy sokat ártott a magyar felsőoktatásnak és magyar felsőoktatás nemzetközi megítélésének. Négy alapvető kérdést tett fel: “Jó-e az, hogy 25 éve létrejött a CEU?”, “Hozott-e értéket létre az elmúlt 25 évben?”, “Akarjuk-e, hogy tovább működjön zavartalanul?”, “Akarjuk-e, hogy a felsőoktatás minden szereplője betartsa az aktuális törvényeket és szabályokat?” – a válasza mind a négy kérdésre igen volt, és Bódis szerint ezután a legfontosabb, hogy megoldás szülessen a helyzetre, és ne legyen többé “CEU-ügy”.

Kertész János a felsőoktatási törvény módosításának célzatosságát, továbbá elfogadásának gyorsított eljárásmódját kifogásolta, és alapvetőnek tartotta a vitában a konfliktuskezelés legfontosabb szabályainak alkalmazását – legfőképpen a múltbeli sérelmek felemlegetésének kizárását és a közvetítő személyének fontosságát. Ez utóbbi szerepben az MTA elnökét immár az Akadémia közgyűlésének határozata is támogatja.

Palkovics László (balra) és Lovász László a kerekasztal-beszélgetés előtt Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Záró összefoglalójában Lovász László felhívta a figyelmet arra, hogy nincs értelme egyes magyarországi felsőoktatási intézmények “versenyelőnyéről” beszélni, hiszen a tudományos életben a valódi verseny a nemzetközi térben zajlik, és ismert jelenség, hogy egy-egy kiemelkedően teljesítő intézmény másokat is segíthet. Jó példaként említette a CEU Kognitív Tudományi Tanszéke és az MTA KOKI együttműködését. Az Akadémia elnöke fontosnak tartja, hogy a CEU-hoz hasonlóan más magyarországi egyetemek is fogadhassanak nagy számban elismert külföldi oktatókat, kutatókat és külföldi hallgatókat. Az anyagi feltételek javítása mellett ehhez az adminisztráció törvényi szabályozásának módosítására is szükség lenne – ez utóbbi területen az MTA kezdeményezőként lép fel.

Lovász László a megbeszélés után az mta.hu-nak elmondta: bár áttörés az első alkalommal nem történt, ez nem is volt várható, hiszen a megoldás a jogi és szervezési részletek szakértői megtárgyalásán alapulhat. Ha a kerekasztal résztvevői közelebb kerültek ahhoz, hogy ilyen tárgyalások elkezdődjenek, akkor érdemes volt megszervezni.