Az EU tagállamain belüli szerkezeti reformokat, valamint a közösség döntéshozatali mechanizmusának átalakítását szorgalmazta a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában Thierry de Montbrial, a Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézet igazgatója. A párizsi kutató szerint, amennyiben nem sikerül megoldani az euróválságot, megkezdődhet az Unió felbomlása.

"Az euró politikai döntés eredményeként jött létre az Európai Unió megalakítását kimondó, 1992-es maastrichti szerződés egyik pontjaként. Bár a gazdasági szakértők tudták, hogy a monetáris unió létrehozásához hiányoznak az optimális feltételek, az euró első évtizede mégis szenzációsnak nevezhető" – idézte fel a közös európai valuta keletkezésének körülményeit az Akadémia nagytermében Thierry de Montbrial. A közgazdász Pálinkás József meghívására az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és a Francia Intézet közös szervezésében tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Granasztói György történészprofesszor, az MTA doktora köszöntőjében a nemzetközi tudományos közösség és a francia szellemi élet kiválóságaként méltatatta Thierry de Montbrialt, aki szerint a kilencvenes években még a legpesszimistább elemzők is csodálattal figyelték a monetáris unió működését. Az euró történetét felvázoló előadásában kifejtette, a problémák akkor kezdődtek, amikor a sikerek hatására az Unió "mintaországai" is figyelmen kívül hagyták a Maastrichtban meghatározott kritériumokat: "A gyeplő elengedésének következményei eleinte nem látszottak. A 2007-ben kezdődő pénzügyi válság nyomán azonban egyértelművé váltak a problémák."

     Thierry de Montbrial súlyos hibának nevezte, hogy Görögországot annak ellenére is felvették az eurózónába, hogy nem teljesítette a tagság előfeltételeit, de úgy véli, ma már beláthatatlan következményei lennének, ha egy vagy két tagállam kilépne a közös valutát használók köréből. "Az eleve bonyolult folyamattal együtt óriási spekulációs hullám indulna meg világszerte" – figyelmeztetett. A francia kutató ezért az Európai Unión belüli, gyors és hatékony lépéseket sürgetett. A költségvetési egyensúly érdekében a takarékossági intézkedések mellett szerkezeti reformokat is szükségesnek tart. Nézete szerint meg kell erősíteni a tizenhét országból álló eurózóna és a huszonhét tagú Európai Unió döntéshozatali mechanizmusait is, az Európai Központi Bankot pedig merészebb lépések megtételére biztatta. Mint mondta, az EKB vásárolhatna például szuverén kötvényeket, vagyis az államok által kibocsátott állampapírokat.

 

     A közgazdász úgy fogalmazott, ebben a "sokszereplős játékban" meg kell egyezni a legalapvetőbb feltételekben, és mindenkinek be kell látnia, hogy az egyet nem értés sokkal többe kerül, mint az egyetértés, a konszenzus hiányáért pedig az összes érintettnek nagy árat kell fizetnie: elmélyülhet a gazdasági-politikai válság, és meginoghat Európai Unió.