Az egyik legfontosabb küldetés a tudományos gondolkodás népszerűsítése – beszélgetés a Pécsi Területi Bizottság leköszönő és új elnökével

A Fotósunk képei Lénárd Lászlóról, Kosztolányi Györgyről és a Pécsi Területi Bizottság székházáról itt láthatók.tudomány pécsi művelői számára az idei esztendő kiemelt jelentőségű. Megalapításának 650. évfordulóját ünnepli a Pécsi Tudományegyetem, és az intézmény ad helyet az MTA hagyományos novemberi programsorozata, a Magyar Tudomány Ünnepe nyitórendezvényének.

Az MTA Pécsi Területi Bizottsága változatos programokkal, közöttük orvostudományi és víztudományi előadásokkal készül az eseményre. Lénárd László és Kosztolányi György szerint az MTÜ kivételesen jó alkalom a tudományos eredmények minél szélesebb körű megismertetésére, amely a többi területi bizottsághoz hasonlóan a Pécsi Területi Bizottságnak is az egyik legfontosabb feladata.

Népszerű rendezvények

„Az Akadémia céljainak egy részét az MTA a budapesti Széchenyi István térről nem tudja megvalósítani” – fogalmazott Kosztolányi György, aki idén tavasszal két hároméves elnöki ciklus után adta át a stafétabotot Lénárd Lászlónak. Az új elnök szerint elődje sokat tett a tudomány társadalmasításáért. „A Pécsi Akadémiai Szalon megalapítása, egyre szorosabb együttműködés a régió oktatási, kulturális, társadalmi intézményeivel, az áltudományok elleni, egyúttal a tudományos gondolkodást bemutató programok megszervezése” – sorolta a Kosztolányi György nevéhez kapcsolódó eredményeket a Pécsi Területi Bizottság elnöke.

Kosztolányi György Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Lénárd László folytatni szeretné a sikeres kezdeményezéseket. A két akadémikus egyetért abban, hogy a Pécsett és környékén évtizedekig meghatározó szénbányászat helyett a XXI. század elején a régió a tudomány, a kutatás-fejlesztés és az innováció révén ránthatja ki magát a „hajánál fogva” jelenlegi helyzetéből. Ennek a törekvésnek a Pécsi Területi Bizottság részéről az egyik legfontosabb eleme a tudomány társadalmi beágyazottságának erősítése. A kutatók és a környéken működő társadalmi szervezetek képviselői közötti kapcsolatépítés, valamint a közös rendezvények egyik nem titkolt célja Kosztolányi György szerint, hogy a piaci szereplőket megismertessék az innovatív lehetőségekkel, és forrásokat szerezzenek az eredményekkel kecsegtető kutatás-fejlesztési programokhoz.

Megszólítani a fiatalokat

„Nem kell elölről kezdeni az iskolákkal való kapcsolatok építését sem” – mondta Lénárd László, aki az együttműködés folytatásra méltó példájaként említette a Jurisics Akadémiát, azt a tehetséggondozó programot, amely az általános iskolás diákok előadói képességét segít fejleszteni.

Lénárd László Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az egyetemekkel hagyományosan szoros a kapcsolat. A Pécsi Területi Bizottság vonzáskörzetébe tartozó pécsi, kaposvári, valamint keszthelyi felsőoktatási intézményekben különösen szembetűnő az orvosi, az agrártudományi és a társadalomtudományi műhelyek jelenléte.

„A Pécsi Területi Bizottságnak az egyetemekkel való együttműködés szempontjából a legfontosabb szerepe abban van, hogy a kutatói pálya iránt fogékony fiatalokat a posztdoktori életszakaszban megszólítsa, és az akadémiai perspektíva felé fordítsa”

– mondta Kosztolányi György. Az akadémikus szerint az új, izgalmas tudományterületek, például az orvosi felhasználásra is alkalmas 3D-s technológia alkalmas arra, hogy témaként vonzó legyen a doktoranduszok számára. Azt ugyanakkor mind ő, mind Lénárd László elismerte, hogy az orvosi diplomával rendelkezők körében a kutatások iránt nem tapasztalható nagy érdeklődés. A külföld és a piac elszívó hatása egyaránt jól érezhető.

Az áltudományok elleni, egyúttal a tudományos gondolkodást bemutató programokkal kapcsolatban Kosztolányi György arra hívta fel a figyelmet, hogy a budapesti MTA Székházban 2015 decemberében rendezett nagy sikerű konferencia Pécsről indult.

Három évvel ezelőtt a baranyai megyeszékhelyről indult el az áltudományok veszélyeire figyelmeztető és a tudomány módszereit megismertető sorozat.

„A tudomány állandó kíváncsiság és kételkedés” – fogalmazott az akadémikus, aki azt reméli, hogy erőfeszítéseik révén mind többen értik meg, hogy mit is jelent pontosan a tudományos módszer és látásmód.

Határon átnyúló kapcsolatok és lehetőségek

Lénárd László szerint különös felelősséget ró a majd 1000 akadémiai köztestületi tagot – közöttük 22 akadémikust – számláló Pécsi Területi Bizottságra az a tény, hogy a köztestületi tagok mintegy 10 százaléka határon túli. A szlovéniai, horvátországi és szerbiai tudományos együttműködések alapvetően az anyanyelvhez és a nyelvtudományhoz kapcsolódnak, de a határokon átnyúló regionális programok révén új lehetőségeket is találtak a kutatók. Lénárd László példaként említette azt a pályázatot, amelyet Németh Péter, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Immunológiai és Biotechnológiai Intézetének professzora az eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetemmel közösen nyert el. A magyar és a horvát fél azt használta ki, hogy a pályázatra egy uniós tagállamból és egy másik, szintén uniós, de egyúttal a schengeni övezethez is tartozó országból közösen lehetett jelentkezni.

Az MTA Pécsi Területi Bizottságának székháza Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A bizottság elnöke a határon túli magyar tudományosság képviselőivel való kooperáció mellett azt is fontosnak tartja, hogy támogassák a külföldi magyar kutatóknak azt a törekvését, amelynek révén szorosabbá fűzhetik kapcsolataikat saját országuk nemzeti akadémiáival.

Lénárd László a Pécsi Területi Bizottság gazdasági helyzetéről szólva emlékeztetett arra, hogy az MTA területi bizottságai 2012 óta pénzügyileg nem önállóak. Szerinte a jelenlegi központi támogatás lehetőségek szerinti emelése és egy, az adminisztratív feladatokat főállásban ellátó munkatárs nagy segítséget jelentene. Az új elnök örül annak, hogy a területi bizottságok, így a Pécsi Területi Bizottság is négymillió forint pluszforráshoz jut, amelynek felhasználásáról helyben dönthetnek az egyes testületek. „Ezáltal könnyebb lesz olyan programokat megszervezni, amelyekre a környékről hívhatunk érdeklődőket, diákokat, hogy szippantsanak egy kicsit a tudomány levegőjéből” – mondta az akadémikus.