Átvették megbízólevelüket az MTA Közgyűlésének nem akadémikus tagjai

Az MTA köztestülete 2015. november 25. és december 21. között titkos elektronikus szavazással választotta meg az MTA 187. Közgyűlése nem akadémikus képviselőit a következő három évre. A 200 hely közül 143-on a tudományos osztályok egyenlő arányban osztoznak. A fennmaradó 57 mandátumot az egyes tudományos osztályokhoz tartozó, a választás megkezdésének dátumát 90 nappal megelőző időpontig regisztrált, nem akadémikus köztestületi tagok arányában osztották el.

Köszöntőjében Lovász László különös jelentőségűnek nevezte az új képviselők munkáját. „Mindenki elsősorban a saját környezetében látja a felmerülő gondokat, a megoldandó feladatokat. Nagyon fontos, hogy ezek az információk, az észlelt gondok és a megfogalmazott javaslatok eljussanak az Akadémia vezetőségéhez. Ezért Önök is sokat tehetnek” – mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Az alábbi képre kattintva megtekinthetők a megbízólevelek átadásán készült fotók.

Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Az MTA Közgyűlésének újonnan megválasztott nem akadémikus tagjai közül hárman tudományterületük képviseletében nyilatkoztak az mta.hu-nak. A Lovász László által említett feladatokon kívül ők az Akadémia társadalmi presztízsének további növelését, a hazai tudomány nemzetközi rangjának emelését, a kutatói utánpótlás nevelésében való aktív részvételt, valamint a nők kutatói karrierjének segítését emelték ki céljaik közül.

Dolgozni az Akadémia társadalmi presztízsének érdekében

Hermann Róbert Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

„Aligha van Magyarországon még egy olyan intézmény, amely akkora közbizalomnak örvendene, mint a Magyar Tudományos Akadémia. Így nagy örömmel fogadtam, hogy az MTA Közgyűlés nem akadémikus tagjává választottak, hiszen óriási megtiszteltetés, hogy a Közgyűlés tagjaként a meghatározott törvényi keretek között részt vehetek az Akadémia munkájában” – mondta Hermann Róbert történész, az MTA doktora, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese, a Károli Gáspár Református Egyetem intézetvezető egyetemi tanára.

Mint kifejtette, a Magyar Tudományos Akadémiának meghatározó szerepet kell játszania a hazai tudománypolitikában. „Az Akadémiát erre tudományos hitelessége, szakmai autonómiája messzemenően alkalmassá teszi. Fontosnak tartanám, hogy ez a társadalom minél szélesebb rétegeiben tudatosuljon” – fogalmazott a történész.

Hermann Róbert kitért arra is, hogy az utóbbi években a magyar történettudományt egyre újabb kihívások érik, legyen szó akár az emlékezetpolitikai vitákról, akár – Kosáry Domokos kifejezésével élve – „az intellektuális alvilág” ismétlődő támadásairól.

„A magam szerény eszközeivel ezek »leküzdésében« szeretnék részt venni. Miután még soha nem voltam a Közgyűlés tagja, egyelőre csak ismerkedem a helyzettel, annál is inkább, mert más szakmai bizottságok tagjaként kíváncsi vagyok, hogy a Közgyűlésben szerzendő tapasztalataimat miként kamatoztathatom majd egyéb területeken” – tette hozzá Hermann Róbert.

A tudományos élet kitüntetett jelentőségű fóruma

Buzás Edit Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

„A Közgyűlés kitüntetett jelentőségű fórum, amely lehetőséget ad a hazai tudományos élet jelentős képviselőivel való találkozásra és eszmecserére” – vélekedik Buzás Edit immunológus, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, aki megválasztását óriási megtiszteltetésnek és egyben nagy felelősségnek tartja.

„Ez a megtiszteltetés az egyetememnek, az intézetemnek, az általam képviselt tudományos közösségnek is szól, hiszen az elért eredményeim, amelyek alapján megválasztottak, az iskoláimnak, a tanítómestereimnek, valamint annak a csapatnak az érdeme is, amellyel együtt dolgozom. Nagy a felelősségem, hogy méltón tudjam képviselni korosztályom orvosnemzedékét, amely arra törekszik, hogy a magyar tudomány a nemzetközi élvonalba tartozzon, emellett jobbítani szeretné a hazai egészségügyet, pozitív hatást gyakorolva a magyar népesség életkörülményeire” – fogalmazott Buzás Edit.

Feladatkörét ismertetve az immunológusprofesszor az Orvosi Tudományok Osztálya keretében végzett munka jelentőségére hívta fel a figyelmet. E munka hozzájárul ahhoz, hogy a magyar orvosbiológiai kutatások terén megtalálják a kitörési pontokat, egyben segíti a tudományos utánpótlás nevelését. „Az osztályülések bemutatkozási lehetőséget biztosítanak kiváló fiatal tehetségeknek, felemelkedő tudományos iskoláknak és hazai kutatóműhelyeknek. Az osztályülések során részese lehetek az együttgondolkodásnak, az itt szerzett új ismereteket, tapasztalatokat pedig továbbadhatom kollégáimnak, fiatalabb pályatársaimnak” – fejtette ki Buzás Edit, aki fontosnak tartja, hogy a tudományos minősítés folyamatában megvalósuló kontroll részese lehet, és emellett az Elméleti Orvostudományi Bizottság titkáraként dolgozik.

Szót emelni a pályázatok, döntések még nagyobb átláthatóságáért

Szabó Róbert Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Nagy lehetőségnek tartja megválasztását Szabó Róbert csillagász, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, aki nem akadémikus közgyűlési képviselőként fontos feladatának tartja a kutatással kapcsolatban felmerülő problémák gyors és hatékony megoldását.

„Bár sokat léptünk előre a bürokrácia csökkentésében, továbbra is fontos, hogy a kutatóknak minél kevesebbet kelljen az adminisztrációval foglalkozniuk, ehelyett magára a kutatásra fókuszálhassanak, és ezt minél eredményesebben tehessék. Ehhez persze a hazai általános szemléletet és szabályozást is meg kell változtatni. Hiszem, hogy szívós munkával ez lehetséges” – fogalmazott a csillagász, aki a pályázatok, döntések még nagyobb átláthatóságáért is szót kíván emelni.

„Meggyőződésem, hogy itt elsősorban a kiválóságnak kell dominálnia; egyéb, szubjektív szempontok pedig lehetőség szerint ne játsszanak szerepet. Feladatomnak tekintem a nők kutatói karrierjének segítését is. Úgy látom, a probléma felismerése már fél siker, de e téren is sok még a tennivaló. 2016 januárjától az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos titkáraként is dolgozom, így bízom benne, hogy közgyűlési képviselőként szerzett tapasztalataimat széles körben tudom kamatoztatni, elősegítve az információ áramlását a kutatók felé. Az általános elvek után hadd említsek egy, a szakterületemhez kötődő feladatot is. Hozzá kívánok járulni, hogy a hazai kutatók minél jobban kihasználhassák az abból adódó lehetőségeket, hogy Magyarország az Európai Űrügynökség teljes jogú tagja lett” – mondta Szabó Róbert.