RSS
132369
Az MTA hírei
Vissza
2013. 08. 22.

Állami kitüntetések augusztus 20. alkalmából az Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének előterjesztésére az állami ünnep alkalmából tudósok, kutatók – köztük akadémikusok és az MTA doktorai –  vehettek át állami kitüntetést az Akadémia Székházában. A Magyarország köztársasági elnöke által adományozott elismeréseket Pálinkás József adta át a díjazottaknak.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nemzeti és állami ünnepeink üzenetét értelmezve rámutatott, hogy augusztus 20. „egy közösségért, egy nemzetért való tenni akarás ünnepe".

 

    „Közös történelmünket sokan írták. Egy-egy ünnep alkalmával a kitüntetésekkel azokat ismerik el, akik a legtöbbet tették közös történelmünkért, közös értékeink gyarapítása érdekében. A Magyar Tudományos Akadémia a díjakkal a legkiválóbb kutatóknak a hazai tudomány eredményeihez való hozzájárulását köszöni meg. Olyanokat ismertünk el, akik világra szóló eredményeket értek el, gazdagították az emberiség közös tudását" – méltatta a kitüntetetteket Pálinkás József. Hozzátette: Tudományos eredményeink, kulturális értékeink, sportsikereink gyarapítják Magyarország jó hírét a világban. „Nemzetközi hírnevünket öregbítették a tudósok korábbi nemzedékei, de a mai kutatói generációk munkája is hozzájárul ahhoz, hogy az elkövetkező évtizedekben, évszázadokban köztudott legyen Magyarországról: itt olyan emberek éltek és alkottak, akik hozzájárultak az emberiség közös tudásához" – hangsúlyozta Pálinkás József.

     Elsősorban szakmai munkája, a rendszerirányítás modern közlekedési és járműrendszerekben való alkalmazása, valamint kutatási eredményei elismerésének tekinti a kitüntetést Bokor József, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos igazgatója. Az akadémikus a rendszer- és irányításelmélet területén végzett, nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatásai mellett oktató- és tudományszervező tevékenységéért vehette át a Magyar Érdemrend középkeresztjét.

   Hajnal András matematikus rámutatott, hogy pályafutása során több elismerésben is részesült, egyebek mellett Állami Díjjal, később pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével is kitüntették. „A mostani elismerés mégis különleges számomra, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia megbecsülését jelzi, tudományos pályafutásom betetőzését jelenti" – mondta az akadémikus. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet professor emeritusa, az Abel-díjas Szemerédi Endre egykori tanára kimagasló tudományos eredményeiért, valamint a tudományos közélet terén végzett munkájáért a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesült.

     Több mint hat évtizedes kutatómunkája és oktatótevékenysége elismerésének tartja Magyar Kálmán, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományi Kar Gyógyszerhatástani Intézet egyetemi tanára az elismerést, amely példaként szolgál a fiatalok számára, hogy Magyarországon alkotva is lehet nemzetközileg elismert eredményeket elérni. Az akadémikus a Magyar Érdemrend középkeresztjét vehette át a nevéhez fűződő, több mint tizenöt magyar originális gyógyszermolekula gyógyszer-kinetikai tulajdonságainak és a szervezeten belüli hatásának feltárásában végzett jelentős vizsgálati eredményeiért.

    „Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen megérhettem, hogy eredményeimre nemzetközi szinten is felfigyeltek, ma pedig már kutatási alapul szolgálnak. Evolúcióökológiai kutatásaim, az erdőtakarók genetikai alapú nyomon követése hozzájárulhat a jövő aggasztó kérdéseinek megoldásához, hogy unokáink élhető környezetben nőhessenek föl" – nyilatkozta az mta.hu-nak Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja, a Nyugat-magyarországi Egyetem egyetemi tanára, akinek a genetikai sokféleség megőrzése és a klímaváltozásra való felkészülés terén kifejtett tevékenységéért, iskolateremtő munkásságáért az államfő a Magyar Érdemrend középkeresztjét adományozta.

    „Ezt a kitüntetést olyan tudósok kapták, akiket nagyra becsülök – fogalmazott Patthy László akadémikus, az MTA Természettudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, aki nagy megtiszteltetésként tekint a díjra. – Örömmel tölt el, hogy a Magyar Köztársaság ilyen nagy presztízsű kitüntetéssel ismeri el azt a szakmai munkát, amelyet kollégáimmal az elmúlt évtizedekben az evolúcióbiológia és bioinformatika területén végeztünk, és amelynek eredményei a biotechnológia és gyógyszerfejlesztés szempontjából is fontosnak bizonyultak." A tudós evolúcióbiológiai és bioinformatikai kutatásaiért, e tudományterületek fejlődésében új irányt szabó eredményeiért, valamint kimagasló tudományos közéleti tevékenységéért a Magyar Érdemrend középkeresztjét vehette át.

    „Életpályám alkonyán különleges jelentőségűnek érzem ezt az állami kitüntetést. A transzplantációk immunológiai feltételeinek megteremtésében a köszönet elsősorban azt az országos munkacsoportot illeti, amely klinikai kutatási eredményeivel rövid idő alatt fel tudott zárkózni az immunogenetikai szakterület élvonalához, és lehetővé tette a nemzetközi transzplantációs szövetségekkel való együttműködést. A legfelemelőbb természetesen annak a tudata, hogy életművemnek köszönhetően sokak életét lehet megmenteni, kimondatlan hálájuk értelmet ad az egy életen keresztül végzett munkának" – foglalta össze gondolatait Petrányi Győző, a Semmelweis Egyetem Széchenyi-díjas professor emeritusa, aki bár soha nem igényelte az elismerést, most mégis nagy örömmel és köszönettel fogadja. Az akadémikus az immonogenetika, a transzplantációs immunológia, valamint az immunológia terén folytatott munkásságáért, a hazai szervátültetés ügyéért végzett kimagasló tevékenységéért a Magyar Érdemkereszt középkeresztje kitüntetésben részesült.

     Szakmai díjai után különösen nagyra becsüli a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét Czitrovszky Aladár, az MTA doktora: „Ez az elismerés nemcsak nekem szól, hanem a munkatársaimnak is, azoknak a fiataloknak, akikkel szinte családias légkört alakítottunk ki. Idestova 35 éve dolgozom az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban, illetve elődjében, és számos olyan sikeres lézerfizikai, valamint lézeralkalmazásokkal és optikai mérésekkel kapcsolatos projektet vezettem, amelynek eredményeképpen az intézet nemzetközi kapcsolatokat tudott kiépíteni." A tudós egyik céljának azt tartja, hogy a külföldről hazatérni vágyó fiatalok számára versenyképes kutatási feltételeket, jól felszerelt laboratóriumokat biztosítson. „Fontos, hogy legyen kinek továbbadni a tudásunkat" – emelte ki. Czitrovszky Aladár az új akusztooptikai eszközök, az interferometrikus és fényszórásos módszerek kifejlesztéséért, továbbá a modern kvantumoptikai méréstechnikában és a lézeralkalmazásban elért eredményeiért, szerteágazó – az aeroszolkutatástól a nemlineáris optikán keresztül a környezetvédelemig terjedő – kutatás-fejlesztési tevékenységéért részesült az elismerésben.

    „Nagyon sok nemzetközi projektet vezettem, elsősorban a napenergia-hasznosítás, folyamatirányítás és szárítási folyamatok területén, s mindhárom területen rangos nemzetközi kitüntetésekben részesültem. Mind közül mégis a legnagyobb örömöt számomra ez a kitüntetés jelenti, amellyel a Magyar Tudományos Akadémia ismerte el munkásságomat" – fogalmazott Farkas István. A műszaki tudomány doktora, a Szent István Egyetem egyetemi tanára, a Környezetipari Rendszerek Intézet igazgatója a napenergia-hasznosítás területén végzett kiemelkedő, nemzetközileg is elismert iskolateremtő tevékenységéért, a Szent István Egyetemen kialakított oktatási-kutatási és demonstrációs célú fotovillamos naperőmű tervezése, megépítése és üzemeltetése során végzett kimagasló munkájáért, valamint a hazai és a nemzetközi megújuló energetikai szakmai együttműködésben vállalt aktív szerepéért a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át.

   Keresztes László Pál, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a mordvin tárgyas ragozást rendszerező monográfia és a mordvin mássalhangzórendszer történeti fejlődését leíró forrásértékű mű megalkotásáért, illetve a finnugor nyelvtudomány területén végzett nemzetközileg is elismert iskolateremtő tudomány- és oktatásszervezői tevékenységéért részesült a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben. A tudós  nagy megtiszteltetésnek és örömnek tartja az állami elismerést, s mint elmondta, néhány hónapja elnyerte a professor emeritus címet is. „Az Akadémia által kezdeményezett állami kitüntetés számomra igazolást jelent a finnugor nyelvtudomány terén kifejtett fél évszázados munkásságom elismerésére. A »finnugor elmélet« erős ellenzéket mozgósít, holott ez már csaknem két évszázada nyelvészetileg bebizonyított tudományos tény. Ennek a tükrében elismerésemet megtiszteltetésnek tartom" – fogalmazott a nyelvészprofesszor.

    „Különösen értékes számomra ez az elismerés, amely visszaigazolása annak, hogy jó úton járok. Egyben erőt ad, hogy a további munkám is méltó legyen hozzá" – hangsúlyozta Tóth Mihály, az MTA doktora, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet tudományos tanácsadója. A tudóst a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el a magyar büntetőjog és büntetőeljárási jog területén végzett magas szintű elméleti és jelentős gyakorlati munkásságáért, nemzetközileg is nagyra értékelt tudományos eredményeiért, valamint kiemelkedő iskolateremtő tevékenységéért.

    „A munkatársak megbecsülését, tiszteletét, szeretetét tükrözi a kitüntetés, amely azt jelenti számomra, hogy nem dolgoztam hiába" – emelte ki Bányász Csilla, a műszaki tudomány kandidátusa, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, akit a járművek mozgási problémáinak megoldásában sikeresen alkalmazott, a nagy rendszerek dinamikus viselkedésének meghatározásában és irányításában elért, nemzetközileg is számon tartott eredményeiért a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntettek ki.

    „Magyarország második világháború utáni nemzetközi kapcsolataival, a szovjet blokk államainak egymás közötti kapcsolataival, a blokk közös politikájának alakításában betöltött szerepükkel, továbbá a hidegháború és az enyhülés viszonyával, a kelet-nyugati kapcsolatok világpolitikai dimenzióival foglalkozom a nyolcvanas évek óta. Mindig is arra törekedtem, hogy a jelenkori történelem és a nemzetközi kapcsolatok sajátos ötvözését jelentő kutatási területemen olyan munkákat hozzak létre, amelyek nemzetközi színtéren is megállják a helyüket. A természettudományoktól eltérően ugyanis a társadalomtudományok terén a volt keleti blokkból származó eredeti kutatási eredmények elismertetése korántsem egyszerű feladat. Úgy gondolom, a mostani kitüntetés több évtizedes munkám elismerése, és megerősít abban, hogy érdemes és szükséges az idehaza egyelőre még sajnálatosan elhanyagolt, ám a világban már jó ideje prosperáló tudományág, a nemzetközi kapcsolatok további fejlődését szolgáló kutató- és tudományszervező munkát végezni" - fogalmazott Békés Csaba, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa. A tudóst a 20. század második felének sorsfordító eseményeit, a hidegháborús időszak politika- és diplomáciatörténetét vizsgáló, kiemelkedő jelentőségű, nemzetközileg is elismert kutatásaiért a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.

     Közel négy évtizedes szakmai pályafutása elismerésének tartja a kitüntetést Téglási Ágnes, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgató-helyettese, aki a magyar könyvtárügyben, különösen az MTA Könyvtárában végzett példaértékű munkájáért, továbbá az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program megalapozásában és stratégiai fejlesztésében kifejtett kiemelkedő tevékenységéért a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át. Mint kiemelte, az eredményes munka záloga az inspiráló szakmai légkör, az összefogás, a csapatmunka. Ilyen támogató környezetre lelt a Magyar Tudományos Akadémián, ahol az eredmények távlatos koncepciók mentén születnek. „A kitüntetés a fiatalok számára is egyfajta biztatás, hogy érdemes kitartóan dolgozni" – hangsúlyozta Téglási Ágnes.

    „Pozitív visszajelzésnek tartom a kitüntetést, és különösen fontos számomra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia részéről érkezett" – fogalmazott Weiszburg Tamás Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásványtani Tanszékének egyetemi docense, aki a magyar ásványtan elismertségének növeléséért és nemzetközi kapcsolatainak elmélyítéséért folytatott, több évtizedes eredményes tudományszervezői tevékenységéért, a Nemzetközi Ásványtani Társaság (IMA) 2010-ben Budapesten megrendezett, eddigi legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó konferenciájának szervezésében vállalt aktív szerepéért a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át. Mint kiemelte, az IMA-konferencia az ásványtan „olimpiája", a négyévenként megtartott tanácskozás rendezési jogáért a magyar ásványtani szakemberek 1988-ban kezdtek el pályázni, a sikeres lebonyolítást 22 éves előkészítő munka előzte meg. „A 20. század elején a magyar ásványtan még a világ élvonalába tartozott. Úgy gondolom, e sikeres konferenciával, amelynek egyik legfőbb támogatója a Magyar Tudományos Akadémia volt, visszahelyeztük Magyarországot a nemzetközi ásványtan térképére" – hangsúlyozta Weiszburg Tamás Gábor.