Akadémiai elismerés kutató pedagógusoknak

Huszadik alkalommal vehették át idén gyakorló tanárok kutatótevékenységük elismeréseként a Pedagógus Kutatói Pályadíjat az MTA Székházában. A díjazott pályamunkák témái között szerepel többek között az 1972. március 15-i spontán tüntetés történetének feldolgozása, a gyakoriságok egy lehetséges értelmezésének leírása, illetve több mint két évtizedes Mollusca-kutatás eredményeinek összegzése is.

2017. január 27.

A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógus Kutatói Pályadíjára a legalább öt éve oktató, legalább félállásban alkalmazott középiskolai tanárok pályázhatnak olyan tudományos munkával – monográfiával, nagyobb terjedelmű tanulmánnyal, kísérleti eljárási eredménnyel, forráskiadvánnyal stb. –, amely tényleges előrelépést jelent egy adott tudományos téma alaposabb feltárásában. A pályamunkákat a tudományterület szempontjából illetékes akadémiai kutatóintézet bírálja el, majd az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának (AKT) szakbizottságai rangsorolják. A bírálók és szakbizottságok értékelő véleménye alapján az AKT kialakítja a díjazásra vonatkozó javaslatát. Ennek ismeretében az MTA elnöke dönt a díjazottak személyéről, majd a főtitkár részesíti őket a személyenként bruttó 200 000 forinttal járó elismerésben.

„A díjjal nemcsak a tudományos tevékenységet jutalmazza az MTA, hanem azt a példát is, amelyet a pedagógusok diákjaiknak mutatnak” – mondta Török Ádám, az MTA főtitkára. Mint fogalmazott, a kutató pedagógusok maguk is hozzájárulnak ahhoz, hogy diákjaik közül néhányan kutatóvá váljanak, hiszen bevezetik őket a kísérletezés világába, és megismertetik őket a tudományos gondolkodás alapfogalmaival. Az Akadémia főtitkára köszöntőjében felidézte több magyar középiskolai tanár – közöttük Öveges József – alakját, akik korukat megelőzve különös figyelmet fordítottak a diákok prezentációs készségének fejlesztésére is.

„Minden tanár, aki az órájára készülve elgondolkodik azon, hogy milyen példát hozzon, milyen kísérletet végezzen, mivel fogja meg a hallgatóságát, tulajdonképpen tudományos kutatást végez a tantárgy-pedagógia területén” – mondta Lovász László. Az Akadémia elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ezt felismerve indította el az MTA a közelmúltban a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programot, amelynek célja, hogy minél több területen dolgozzanak ki kísérletileg megalapozott módszereket gyakorló pedagógusok bevonásával. A 19 támogatott kutatócsoport eredményei hosszabb távon, 5-10 év múlva hasznosulhatnak.

A Pedagógus Kutatói Pályadíjat elnyerő tanárok Lovász László elnökkel és Török Ádám főtitkárral az MTA Székházában
(Az ünnepélyes díjátadón készült további fotókért kattintson a képre!)
Fotó: mta.hu/ Szigeti Tamás

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára pedagógusi munkája mellett elért jelentős tudományos eredményeiért Pedagógus Kutatói Pályadíjban részesítette:

A bölcsészet- és társadalomtudományok területén:

Baksa Brigittát, az Úri Szent Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény tanítóját „Néprajz az iskolában. A néprajzi ismeretek tanításának múltja és jelene” című pályamunkájáért;

Kereskényi Miklóst, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium pedagógusát, címzetes igazgatóját „A gabonafélék termelése és a kilenced szedése a gyulai uradalomban (1730–1737)” című pályamunkájáért;

Lakatos Máriát, a Csonkapapi Általános Iskola tanárát „Az emberi élet fordulóival kapcsolatos szokások Beregszászban” című pályamunkájáért;

Nánay Mihályt, az Óbudai Árpád Gimnázium tanárát „Habsburg–Lotaringiai József Ágost főherceg katonai és politikai szerepvállalása, 1914–1924” című pályamunkájáért;

Németh Györgyöt, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium tanárát „Petőfi ’72. Az 1972. március 15-i spontán tüntetés története” című pályamunkájáért.

Oroszné dr. Takács Katalint, a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanárát „Mítosz és realitás. A bevándorlás és letelepedés ábrázolása a Magyarországról kitelepített németek »Heimatbuch«-jaiban” című pályamunkájáért.

Pálffyné dr. Friedler Magdolnát, a budapesti Járdányi Pál Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola orgonatanárát, intézményvezető-helyettesét „Korálok és ünnepek – J. S. Bach Orgelbüchlein korálgyűjteményének nyomán” című pályamunkájáért;

Tóthné dr. Radó Cecília Máriát, a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium tanárát „Robertus Caracciolus OFM prédikációs segédkönyveinek magyarországi felhasználása” című pályamunkájáért;

A matematikai és természettudományok területén:

Kiss Miklóst, a Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium tanárát „Hozamanalízis, avagy a gyakoriságok egy lehetséges értelmezése” című pályamunkájáért;

Sumi Ildikó Katalint a budapesti Szent István Gimnázium tanárát „Metilén-fluorid és metilén-klorid jégen történő adszorpciójának vizsgálata troposzferikus körülmények között Monte Carlo szimulációs módszerrel”, valamint „Fluorozott metánszármazékok jégen történő adszorpciójának vizsgálata troposzferikus körülmények között Monte Carlo szimulációs módszerrel” című pályamunkáiért;

Zsigó Zsolt Miklóst, a nyíregyházi Bánki Donát Műszaki Középiskola tanárát „Semmiből szertárt!” című pályamunkájáért;

Az élettudományok területén:

Erőss Zoltán Pétert, az Óbudai Gimnázium tanárát „23 év Mollusca-kutatás a szkipetárok földjén” című pályamunkájáért.