Pálinkás Józsefnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének köszöntőjével vette kezdetét tegnap a Nemzetközi Agykutatási Szervezet (IBRO) szegedi szimpóziuma. Az idegtudományi konferencia a nyitó eseménye az MTA egykori elnökének, az iskolateremtő agykutatónak, Szentágothai Jánosnak a tiszteletére meghirdetett emlékév magyarországi rendezvénysorozatának.

2012. január 19-én vette kezdetét az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont idegtudománnyal foglalkozó kutatócsoportjainak közreműködésével szervezett, háromnapos IBRO 2012 konferencia, melyen Szentágothai Jánosra emlékeznek a hazai és nemzetközi agykutatók. A zseniális tudós és kiváló oktató, az MTA egykori elnöke valódi reneszánsz ember volt, szakterületén kívül sokat foglalkozott képzőművészettel, zenével és költészettel is. "...életem fő célkitűzése és törekvése csak az volt, jó agykutatónak, a XX. század végi értelemben kultúrembernek és a történelmi körülmények között tisztességesnek, de mindenek felett kereszténynek maradni" – vallotta magáról Ulyssesként az agy körül című önéletrajzi írásában. A konferencia fővédnöke, Pálinkás József angol nyelvű köszöntőjében az alábbi szavakkal nyitotta meg a 2012-es emlékév kezdő eseményét: Az UNESCO Szentágothai János emlékének ajánlotta az idei évet. Centenáriuma alkalmából értékeljük kivételes tehetségét, és a múlt század tapasztalatait vizsgálva betekintünk az agykutatás jövőjébe is. A professzor tudományos életpályája napjainkban is minden kutató számára példaértékű. „Minden, amit tett, buzdító hatású volt: diákjai rajongtak érte, kutatói műhelyében egymást követték a kitűnő fiatal tudósok figyelemkeltő eredményei: a tudomány és a közélet megmozdult erejétől" – idézte fel a professzor emlékét. Pedagógusi egyénisége minden tudóspalánta számára meghatározó volt, munkássága megalapozta a ma is világszínvonalú magyar agykutatást. Felidézve a tudós 70. születésnapját, a konferencia résztvevőit levélben köszöntötte egykori tanítványa és szerzőtársa, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. A megnyitón részt vett Szentágothai János lánya, Szentágothai Klára is.

      A konferencia első napján az agykutatás hagyományait, valamint fiatal kutatók előremutató eredményeit mutatták be a résztvevők. Az első plenáris ülés levezető elnöke az egykori tanítvány, Somogyi Péter akadémikus és Agy díjas tudós volt. Az előadók – világszerte ismert külföldi agykutatók, köztük Wolf Singer professzor, a Max Planck Társaság Agykutatási Intézetének igazgatója – Szentágothai által ihletett aktuális kutatási eredményeiket ismertették.

    A délutáni szimpóziumon hét fiatal tehetséges tudós mutatta be nemzetközileg is jelentős kutatását. Előadást tartott az Akadémia elnöke által kezdeményezett Lendület program három fiatal neurológusa, Makara Judit, Fekete Csaba és Szabadics János is. Az MTA Kísérleti és Orvostudományi Kutatóközpont ifjú kiválóságai személyesen már nem találkozhattak Szentágothai professzorral, de a magyar idegtudomány legnagyobb egyénisége számukra is példamutató. "Egy világszínvonalú iskola alapjait teremtette meg, amelynek egykori tanítványai révén ma én is a részese lehetek" – nyilatkozta az mta.hu-nak Makara Judit, aki a Lendület program keretében a dendritek szerepét vizsgálja az idegsejthálózatok működésében és az emlékezésben. Fekete Csaba a táplálkozást szabályozó neuropeptideket és receptorokat kutatja. "Sajnos én személyesen már nem ismertem Szentágothai professzor urat, de kutatásaim során lépten-nyomon találkozom szellemi hagyatékával. Az én szakterületem, a neuroendokrinológia alapjait is ő és tanítványai fektették le" – mondta a fiatal kutató.

     A háromnapos konferencia programjában a plenáris ülések között szerepel Jancsó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Élettani Intézetének tanszékvezető tanára elnöklete alatt a fájdalomérzés mechanizmusaival és a kapszaicin fájdalomcsillapító hatásával foglalkozó szimpózium is. Ernst Bamberg, a Max Planck Társaság Biofizikai Intézetének professzora plenáris előadásában legjelentősebb felfedezését mutatja be, melyet sokan Nobel-díjra is esélyesnek tartanak. A német neurológus egy olyan fehérjét kutat, amely a jövőben a vakság egy bizonyos típusának, a festékes szemideghártya-gyulladásnak (retinitis pigmentosa) lehet a gyógyszeralapanyaga. A konferencia zárónapján a résztvevők a mindennapi stressz negatív és pozitív hatásait vitatják meg.