A kutatás szabadságának fontosságáról beszélt a Bolyai-napon az MTA elnöke

Az MTA elnöke szerint a szabadság egy kutató számára sajátos fogalom. A szabadság a tudomány művelője esetében ugyanis a rabságot is magában foglalja. Az őt foglalkoztató, néha szinte kínzónak érzett probléma által teremtett helyzetet. A tudomány belső logikája alapján a kutató ezt a rabságot mégis vállalja, hiszen nem a felülről jövő megrendelések, hanem saját kíváncsisága által hajtva képes alkotni.

Lovász László kiemelte: az önálló, szabad munka elve nem csak a Bolyai-ösztöndíjaknál érvényesül, hanem az Akadémia kutatóhálózatának működésében is. Az MTA különböző programjai – közöttük a Bolyai-ösztöndíj is – hasonlítanak egymásra abban, hogy a pályázók mindegyik esetében szigorú pályázati rendszerben nyerik el a támogatást.

Lovász László Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az MTA elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elnyert támogatások felelősséggel is járnak. A friss Bolyai-ösztöndíjasok szavának mostantól a magyar tudományban súlya van, hiszen a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj az MTA pályázata – Magyarország egyik legnagyobb közbizalommal övezett nemzeti intézményéé.

„Tudom, hogy a valódi, mélyről jövő kíváncsiság által ösztönzött kutatás miatt az ember hajlamos kiszakadni a mindennapokból. Ugyanakkor azt kérem Önöktől, hogy ne csak a szűk értelemben vett tudományos munka határozza meg tevékenységüket. Ne építsenek maguk köré elefántcsonttornyot! Vállaljanak részt az oktatásban, a tudománypolitika alakításában és a tudományos pályázatok elbírálásában is. Gondoljanak rá, hogy felismeréseiket nemcsak a kollégáikkal kell megosztaniuk, hanem a támogatást biztosító társadalommal is. Ha pedig a tudomány mércéjével megmért eredményekről közérthetően, érdekesen beszélnek vagy írnak, akkor van esély arra is, hogy a kutatói pálya iránt érdeklődő, tehetséges fiatalok közül néhányan akár egy egész életre eljegyzik magukat a tudománnyal” – mondta az MTA elnöke.

Bolyai-nap az Akadémia Székházában (A fotóra kattintva képgaléria nyílik.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A Bolyai-ösztöndíj jelentőségét méltatva Fülöp Ferenc akadémikus, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a volt ösztöndíjasok közül csaknem 500-an lettek később az MTA doktorai, közülük 15-en pedig akadémikusok.

„A Bolyai-ösztöndíj beváltotta a megalakításakor hozzá fűzött reményeket” – mondta Török Ádám, az Akadémia főtitkára. Az MTA Könyvtár és Információs Központ Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztálya által készített vizsgálatot idézve, az ösztöndíjasok szerint a rendszer gördülékenyen működik. A kutatók az ösztöndíj legfontosabb erősségeként főleg az egyszerű pályázati eljárást, az elnyerését követő alacsony adminisztrációs terhet, valamint a megfelelő hosszúságú futamidőt említették.

Az egy, két vagy három évre elnyerhető Bolyai-ösztöndíj odaítéléséről a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma dönt. A testület 2001–ben határozott úgy, hogy a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapó ösztöndíjasoknak emléklapot adományoz, közülük a legjobbakat pedig MTA A 2018-ban Bolyai-plakettet kapók névsora itt olvashatóBolyai-plakett kitüntetésben is részesíti.

Idén 18. alkalommal adta át az MTA elnöke és a Kuratórium elnöke a plaketteket és az emléklapokat. A Kuratórium 170 fő záró kutatói jelentését értékelte. Közülük 93 főnek A 2018-ban emléklapot kapott kutatók névsora itt olvashatóemléklapot, 15 főnek pedig plakettet is adományozott.

A Bolyai-napon adták át a Bolyai-ösztöndíj odaítéléséről szóló okleveleket is. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának tagjai 21. alkalommal ítélték oda az ösztöndíjat, amelyet idén 739 érvényesen pályázó közül 162-en nyertek el.

Az ismételt pályázók száma 119 volt. Ők már részesültek ösztöndíjban. Közülük a Kuratórium 26 főt támogatott. A Kuratórium tagjai külön-külön értékelték az újonnan pályázókat, tehát azokat, akik még nem voltak ösztöndíjasok, és az ismételten pályázókat, akik már voltak ösztöndíjasok korábban is.

A Bolyai-ösztöndíj kiegészítéseként idén tavasszal hirdették meg az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) pályázatai között a Bolyai+ ösztöndíjat. Az erre pályázóknak vállalniuk kellett, hogy az ösztöndíjas időszakban a fogadó felsőoktatási intézményben kutatási tevékenységet végeznek, valamint az ösztöndíjas időszak alatt a fogadó felsőoktatási intézmény számára hozzáférhetővé teszik tudományos kutatási, fejlesztési munkájuk eredményeit, kutatási módszertanukat megosztják a hallgatókkal, vállalják szakkollégiumi vagy más oktatási kurzusok megtartását, illetve hallgatók témavezetését, és vállalásaikat a pályázat mellékleteként megírt „Kutatási terv”-ben összegzik.

A Bolyai+ ösztöndíjra azok a jelenleg Bolyai-ösztöndíjas jogviszonnyal rendelkezők, illetve 2018-ban Bolyai-ösztöndíjra pályázó kutatók nyújthattak be pályázatot, akik várhatóan 2018. szeptember 1. és 2019. június 30. között a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásában részesülnek. A Bolyai+ támogatás 10 hónapra, 2018. szeptembertől 2019. júniusig szól, havonta 200 ezer forint, folyósításának feltétele a meglévő Bolyai-ösztöndíjas jogviszony.

A beérkezett Bolyai+-pályázatok kutatási terveit a pályázók összesítéseivel együtt – összesen 567 pályázatot – június 1-jéig továbbították a felsőoktatási intézmények az Akadémiára. A beérkezett 567 pályázatból 213-at jelenleg aktív Bolyai-ösztöndíjjal rendelkező pályázó nyújtott be (212 személy, egy személy két intézményhez pályázott), 349 pályázatot pedig idei Bolyai-pályázó (348 személy, szintén egy személy két intézményhez pályázott).

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat 2018-ban elnyert 162 pályázó közül 69-en nyújtottak be kérelmet a Bolyai+ támogatásra is. Összességében tehát a 212 aktív és a 69 új ösztöndíjas, vagyis 281 kutató veheti igénybe a Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj támogatását.

Mivel ez a létszám az eredetileg 500 fősre tervezett támogatási keretet csak részben használja ki, az EMMI az áprilisban meghirdetett Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj pályázati kiírását június 15-én pótmeghirdetés keretében újra megnyitotta. A pótmeghirdetés szerint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesülő, valamint arra 2018-ban sikeresen pályázó kutatók nyújthatnak be pályázatot, amennyiben a 2018. szeptember 1. – 2019. június 30. közötti időszakban a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében fennálló ösztöndíjas jogviszonyuk aktív marad. A pótmeghirdetés pályázati határideje 2018. július 16.