A családok folytonos küzdelme volt a magyar történelem – 22 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA | MTA

A családok folytonos küzdelme volt a magyar történelem – 22 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA

Hogyan birkóztak meg a járványokkal, éhínségekkel, a családtagok elvesztésével a magyar családok a történelem során? Hol tud bekapcsolódni Magyarország a jövőben áttörést hozó kvantumszámítógép tervezésébe? Milyen új molekulák, reakciók, szemléletek jelentek meg a gyógyszertervezésben és a rákkutatásban? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA Lendület programjának idei 22 nyertese.

2017. május 16.

Az eseményen készült képeket itt tekintheti meg.A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatók számára kiválósági programját, a Lendületet. A külföldön dolgozó tehetséges kutatók hazahívása, illetve a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző tehetségek itthon tartása mellett a program fő célja, hogy erősítse az MTA kutatóhálózatának nemzetközi versenyképességét.

Heten külföldről jönnek haza

Az MTA 5 évre szóló támogatást nyújt a nyerteseknek. Az idei pályázati felhívásra 96-an jelentkeztek. Közülük 22 fiatal kutató kezdheti meg tudományos munkáját a program keretében. Heten az önálló kutatói pályájukat kezdő, jellemzően 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal kutatók számára kiírt Lendület I. támogatásával, közülük hárman külföldről térnek haza. A már sikeres önálló kutatói pályát folytató, jellemzően 35–45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutatóknak kiírt Lendület II. keretében pedig tizenketten alakítanak új kutatócsoportot, közülük hárman külföldről térnek haza.

További adatok, információk a Lendület programról az eredményhirdetés prezentációjában érhetők el.

Az MTA 2016-tól azt is lehetővé tette, hogy az alkalmazott tudományterületeken dolgozó fiatal kutatók is részt vehessenek a programban. Pályázatukat azzal tudják sikeresen alátámasztani, hogy az eredményeik iránt érdeklődő vállalatok, a versenyszféra szereplői a megítélt támogatás meghatározott részét átvállalják, ezzel tanúsítva, hogy a kutatási téma és a kutatás várható eredményei fontosak a gyakorlat számára. A „Célzott Lendület” pályázati kiírására öten jelentkeztek. Hárman nyerték el a támogatást, közülük egy pályázó külföldről érkezik haza.

Az ERC-pályázatokhoz hasonló bírálati folyamat

A pályamunkákat két szakaszban bírálták el. Először legalább 3-3 szakértő adott pontozásos, illetve szöveges véleményt a pályázatokról, egyben azt is jelezték, javasolják-e őket támogatásra. A második szakaszban nyilvános zsűri értékelte és összegezte tudományterületenként a pályázatokat, majd a pályamunkák és az azokról szóló anonim vélemények ismeretében hozta meg döntését.

Az utóbbi évek bírálati folyamatában fontos törekvésként jelent meg, hogy azt közelítsék az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázataiéhoz, ami a kutatók tapasztalatszerzését szolgálja. A pályázati kiírásban megfogalmazott elvárás, hogy a Lendület-kutatócsoportok vezetői vegyenek részt ERC- vagy más hasonló pályázatokban . Ösztönzőleg hat ugyanis, hogy a kutatócsoportok munkájának évenkénti értékelésénél szempont: milyen pályázati eredményeket tudnak felmutatni. Másrészt a Lendület program nemzetközi elismertségének köszönhetően az ERC-pályázók esetében egy meglévő Lendület-projekt önmagában is növeli a nyerési esélyeket. Fontos az is, hogy egy sikeres Lendület-pályázat elkészítése, majd a kutatócsoport összeállítása és vezetése olyan tapasztalatokkal és csoportvezetői rutinnal gazdagítja a Lendület program kutatócsoport-vezetőit, amelyet egy ERC-pályázat elkészítése és benyújtása során is sikeresen tudnak kamatoztatni.

E szemlélet eredményességét jelzi egyebek mellett az is, hogy a kutatói kiválóság egyik mércéjének számító ERC-pályázaton tavaly 12 hazai kutató nyert támogatást, egyenként mintegy 1,5–3,5 millió euró összegben. A program 2007. évi indulása óta ez a legjobb magyar eredmény. A nyertesek közül kilencen az akadémiai kutatóhálózatban dolgoznak, azon belül hatan az MTA Lendület programjának korábbi nyertesei. Az eredmények a Lendület program és a célzott rásegítő támogatások hatékonyságát támasztják alá a magyar kutatók pályázati sikereinek tükrében.

11 új Lendület-kutatócsoport az egyetemeken

Az idén megalakuló 22 új kutatócsoport közül 11 akadémiai kutatóközpontban vagy -intézetben, 11 pedig valamelyik egyetemen folytatja munkáját. Ez utóbbi adat is azt mutatja, hogy az Akadémia közfeladatai megvalósításában továbbra is fontos partnerként tekint az egyetemekre.

Az idei Lendület-nyertesek között a három nagy tudományterület közötti megoszlás alapján legtöbben a matematikai és természettudományok művelői közül kerülnek ki 40,9 százalékkal. Az élettudományi témákkal foglalkozók adják a nyertesek 31,8 százalékát, a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatók aránya pedig 27,3 százalék.

A kutatócsoportok közül a legtöbbet – hármat-hármat – az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem fogad be.

Az idei 22 új kutatócsoporttal együtt egyébként eddig összesen 143 Lendület-kutatócsoport alakult. Az MTA 2017-ben 3 milliárd 570 millió forintot fordít a kutatócsoportok támogatására, ebből a 22 új kutatócsoport tervezett éves támogatása 784 millió forint.


Abonyi János, a Pannon Egyetem professzora a küszöbön álló negyedik ipari forradalomra való felkészülés jegyében folytatja tudományos munkáját. Úgy látja, hogy a jövő a hálózatokba rendezett kiberfizikai rendszerek elterjedését hozza. Az intelligens technológiáknak és új gazdaságszervezési elveknek köszönhetően az emberi beavatkozást nem igénylő gyártócellák szervezeteket is áthidaló működtetésével egyedi termékek változó igényekhez igazodó hatékony előállítása valósulhat meg. Kutatási programjának célja: olyan megoldások kidolgozása, amelyek alkalmasak arra, hogy ezekből az egyre komplexebben összefonódott rendszerekből származó adatokból olyan hasznos információkat nyerjen ki, amelyekkel tovább növelhető a rendszerek hatékonysága és megbízhatósága.

Andics Attila agykutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a hallási tanulás vokális szociális feldolgozási folyamatokban betöltött szerepét vizsgálja viselkedéses és kognitív idegtudományi kísérletek során kutyákban, törpemalacokban, makákókban és emberekben. Célja, hogy jobban megértse a biológiai és kulturális evolúció szerepét az emberi nyelvi kompetencia, a szóértés és az ezt támogató szociokognitív kompetenciák kialakulásában.

Csanády László kutatóorvos célja olyan fehérjéknek a pontosabb megismerése, illetve olyan eredmények elérése, amelyek később gyógyszertervezésben is felhasználhatók lehetnek. A CFTR és TRPM2 molekulákat „ioncsatorna-enzim”-ként tartja számon a szakirodalom, azaz olyan fehérjeként, amelyben egyetlen polipeptid-lánc ötvözi az ioncsatorna-funkciót enzimatikus aktivitással. Mindkét fehérjének csökkent és túlzott aktivitása is betegséghez vezet, ezért ígéretes terápiás célpontok. A CFTR túlműködése súlyos hasmenést (pl. kolera), mutációk révén csökkent működése pedig cisztikus fibrózist (CF) okoz. A TRPM2 működése elengedhetetlen a normális immunválaszhoz, az inzulinkiválasztáshoz és a testhőszabályozáshoz, hipoxiát követő túlműködése viszont sejthalált okoz (stroke, szívinfarktus, Alzheimer-kór). E fehérjék molekuláris mechanizmusainak ismerete egyelőre nem hasznosul a gyógyszerkutatásban. A Semmelweis Egyetemen alakuló kutatócsoport célja egyrészt szerkezetük és működésük pontosabb megértése, másrészt ezen ismeretek hasznosítása mechanizmusra alapozott, irányított gyógyszertervezés formájában. E két cél megvalósulása fontos elméleti előrelépés, illetve kiemelkedően hasznos gyakorlati eredmény lenne.

Csonka Szabolcs fizikus a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen alapít kutatócsoport. „A »nagy adatok« (big data) korában az emberiség sok száz milliárd gigabájtnyi információt tárol, ahol a tárolóegységek elemi építőkövét az elektronok spinjei jelentik. A spintronika lényege, hogy az elektronspint ne csak információ tárolásra használjuk, hanem az adatfeldolgozást is a spinek segítségével oldjuk meg, létrehozva egy nagy sebességű, alacsony fogyasztású, teljesen spinen alapuló számítási és feldolgozási architektúrát. A spin segítségével történő információábrázolás izgalmas előnye, hogy a spin egy kvantummechanikai szabadsági fok, így a klasszikus bitkoncepción túlmutató kvantumszámításokat is lehetővé tesz” – vázolta a kutatási területéhez kapcsolódó legújabb eredményeket. Célja olyan új, alacsony dimenziós nanoszerkezetek fejlesztése spintronikai alkalmazásokhoz, amelyek új spininjektálási koncepciókat valósítanak meg, eddig nem létező, spinek manipulálására alkalmas egység létrehozását vagy topologikusan védett spinstruktúrák vizsgálatát teszik lehetővé.

Csörsz Rumen István irodalomtörténész a nyugat-magyarországi irodalom 1770 és 1820 közötti jobb megismerését szeretné elérni az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban folytatott kutatásai eredményeként. Kutatócsoportja több, meghatározó fontosságú dunántúli író és más értelmiségi regionális és országos kapcsolatait vizsgálja a lokalitás és a nyilvánosság kérdéskörében, a barokk egyházi művelődéspolitikától a polgári sajtóig. Faludi Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám és Révai Miklós munkáin túl Kresznerics Ferenc szótárát és több közköltészeti forrást is sajtó alá rendeznek. A kutatást korszerű adatbázisok segítik, amelyek áttekinthetővé teszik az írói levelezés, a tudós társaságok, a főpapi könyvtárak, a ponyvafüzetek új adatsorait, sőt a korabeli kézírásmintákat is. Az így létrejövő elektronikus szövegkorpusz több szakterületnek kínál sokrétű lehetőséget a korabeli nyelv- és művelődéstörténeti összefüggések feltárásához. A kutatócsoport nemzetközi konferenciákon és tanulmánykötetekben mutatja be eredményeit, s szakmai kapcsolatokat alakít ki más hazai és nemzetközi kutatócsoportokkal.

Demeter Tamás filozófus kutatócsoportja az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában a tudományos kutatás hátterében meghúzódó, azt orientáló, korlátozó és különböző vonatkozásokban igazoló értékek történeti, filozófiai és szociológiai vizsgálatára alakul. Célja, hogy esettanulmányokon keresztül tárja fel azokat a gyakran nem reflektált és így racionális kontrollt nélkülöző kognitív, morális, társadalmi és esztétikai értékeket, amelyek a modern tudomány 17–20. századi történetét jellemzik. A kutatás keretében készülő esettanulmányok nemcsak történeti ismereteink bővítésére irányulnak, hanem az értékelkötelezettségek tudományos kutatásban játszott szerepének általános szociológiai-filozófiai tanulságait is vizsgálják, s ezeken keresztül tudománypolitikai irányelvek és gyakorlatok megalapozásához járulnak hozzá.

Erdélyi Gabriella történész arra a kérdésre keresi a választ az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában, hogy miként birkóztak meg egy-egy családtag elvesztésével a magyar családok. Szerinte a magyar történelem elbeszélhető azzal a folytonos küzdelemmel is, amelyet a családok az életben maradásért folytattak a sorozatos elhalálozások, a régiónkat sújtó járványok, éhínségek és háborúk ellen. Az elhunyt családtagok pótlása miatt mindennaposak voltak a mostohaszülőket, fél- és mostohatestvéreket egyesítő mozaikcsaládok. A legnagyobb magyar, Széchenyi István nősülésekor 14 gyermek nevelőapja lett, amelyet követően még 3 gyermeke született. A projekt a hozzá hasonló, modern kor előtti családok problémamegoldó képességeit igyekszik megismerni, ami új és komoly érdeklődésre számot tartó területe a történeti kutatásoknak. A több tudományág módszereit hasznosító alapkutatás nem csupán a hazai és nemzetközi történettudományban, demográfiában és művészettörténetben mutathat fel új eredményeket, hanem a felsőoktatásban is hasznosítható segédleteket és a nagyközönség számára egy online kiállítást is létrehoz.

Feszty Dániel gépészmérnök a Széchenyi István Egyetemen egy járműakusztikai kutatócsoportot hoz létre Lendület program keretében. A célzott kutatás ipari támogatója az Audi Hungaria, a kutatóműhelynek pedig a győri Széchenyi István Egyetem Járműfejlesztési Tanszéke ad otthont. A kutatás fő célja olyan számítógépes szimulációs módszerek kidolgozása, amelyek a tervezés korai szakaszában teszik lehetővé a járművek zaj- és rezgés tulajdonságainak nagy pontosságú megjóslását. Ez nagyban hozzájárulna az Audi Hungaria termékei minőségének további javításához, valamint a tervezési folyamatok hatékonyabbá tételéhez, ami pedig az Audi piaci vezető szerepének megszilárdítását, valamint versenyképessége további növelését segítené elő. A kutatás két síkon mozog: az újszerű számítógépes szimulációk fejlesztését gondosan megtervezett kísérletek egészítik ki, amelyek célja a szimulációs módszerek hitelesítése. A kutatás teljes összege 319 milló Ft, amelynek 63%-át az Audi Hungaria biztosítja.

Harcos Gergely matematikus az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben az úgynevezett automorf formákkal kapcsolatos kutatásokat folytat majd. „Az automorf formák szimmetriákban gazdag harmonikus hullámok, a különféle harmóniákat L-függvények kódolják el. Ezek az objektumok kulcsfontosságúak az egész számok mélyebb megértéséhez, amire viszont a mindennapi élet olyan alapvető technológiái építenek, mint a kriptográfia vagy a hibajavító kódok elmélete. A kutatás során az automorf formákat és a hozzájuk kapcsolódó objektumokat analitikus szempontból fogjuk vizsgálni, pl. mekkorák és milyen gyakoriak a hullámhegyek. Ezen a területen több jelentős áttörés volt az elmúlt években: a célunk az új módszereket jobban megérteni és továbbfejleszteni” – mondta tervezett kutatásairól Harcos Gergely.

Kádár Zoltán Dániel az angol nyelv professzora, az MTA Nyelvtudományi Intézetben a nyelvi rítusok és a kultúraközi kommunikáció kapcsolatát vizsgálja. A rítus kifejezést hagyományosan ceremóniákra használják; a nyelvhasználat kutatásában a rítus olyan nyelvi gyakorlatokat ír le, amelyek segítségével társadalmi csoportok a normáikat fenntartják. Példának okáért nem csak egy ima lehet rítus, de az üzletkötésnek vagy egy konfliktusban a békítésnek is rituális jellege van. A rítusok különösen fontossá válnak a kultúraközi kommunikációban. Mivel a rítusok velünk élnek (és legtöbbször magunk sem vesszük észre, ha rituálisan viselkedünk), a működésük magától értetődőnek tűnik; azonban a rítusok kultúrák között változnak, és gyakran válnak konfliktus forrásává, ha két, más kultúrából származó személy egy közös rítusban vesz részt. Kádár Zoltán Dániel ezt a feltáratlan területet vizsgálja, mind nemzetközi anyag (brit, magyar, angol), mind hazai kultúraközi adatok, elsősorban a többségi, illetve roma, valamint a magyarországi kínai kultúrák közötti interakciók kutatásával. A kutatásnak nemcsak elméleti, hanem alkalmazott jellege is van, mivel az eredmények használhatók lesznek az oktatásban: a kutatócsoport létrehoz egy népszerűsítő interaktív honlapot, amely segít megérteni az kultúraközi kommunikációt, illetve a magyarországi roma és kínai kisebbségek interakciós rituális szokásait.

Király Ildikó pszichológus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a társadalomtudományoknak arra az egyik örök kérdésére keresi a választ, hogy miből fakad az ember alapvető igénye a társaság iránt. Számos különböző nézet kínál magyarázatot arra, hogy mi ennek a motivációnak az alapvető funkciója. Közös ezekben az elméletekben, hogy a társakkal való azonosulásnak az érzelmi életben betöltött szerepét hangsúlyozzák. A motivációnak a jelentősége azzal a ténnyel is megvilágítható, hogy számos, a társadalom szintjén tapasztalt jelenséget (mint például az előítéletet, a kisebbségek formálódását) úgy magyaráznak, mint ami ebből a motivációból ered. Az egyén élményeiben a társasság abban a formában érhető leginkább tetten, hogy tevékenységében, gondolataiban uralkodóan mások gondolatainak a követése, kitalálása áll. Ez a mentalizáció képessége – másokat nemcsak viselkedéseiken, hanem az azok hátterében álló gondolatok mentén értjük meg. A kutatás célja az, hogy a korábbiaknál rugalmasabb, átfogóbb képet alkossanak, s rávilágítsanak: az emberi szocialitás alapvető motorja az igény a kulturális tudás elsajátítására: a társas kategorizáció segít kiválasztani a kulturális tudásban osztozó társakat, a mentalizáció pedig segít megérteni, hogy pontosan mi is az átfedő vagy éppen az eltérő a kialakított közös reprezentációs térben.

Lengyel Balázs közgazdász az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban a hálózattudomány eszköztárát felhasználva próbálja megérteni a kommunikációs és szakmai kapcsolatok területi szerkezete, valamint a városok fejlődése közötti viszonyrendszert. A globális népesség egyre inkább városokban tömörül, ami az új problémák megjelenése mellett a gazdasági és technológiai fejlődést is nagymértékben segíti. A közgazdaságtan érvelése szerint ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a sűrű városi környezetben könnyebben tanulnak egymástól a cégek és a munkavállalók, mint a gyéren lakott területeken. E tanulási folyamatok megértésének alapvető eszközei a kapcsolathálózatok, ugyanakkor nagyon keveset tudunk a városokban lévő hálózatokról. Az ,Agglomeráció és Társadalmi Kapcsolathálózatok Kutatócsoport fő kérdése, hogyan befolyásolják a városi előnyök kialakulását a kapcsolathálózatok szerkezeti jellemzői és a hálózatokkal megragadható interakciók. A kutatásban kommunikációs adatok segítségével tárják fel a városok iparágai közötti tanulás mintázatát, régiók gazdasági növekedését magyarázzák a munkatársi kapcsolathálózatok szerkezetével, illetve a technológiai fejlődés földrajzi koncentrálódását vizsgálják feltalálók hálózatainak elemzésével.

Lipinszki Zoltán biológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban alakíthat kutatócsoportot. Eredményeik közelebb vihetnek bennünket például a sejtosztódási hibákból eredő betegségek kialakulásának megértéséhez. Mint ismert, sejtjeink kettéosztódása alapfeltétele a sikeres egyedfejlődésnek, szerveink növekedésének és megfelelő működésének, de nélkülözhetetlen a szöveti regenerációhoz is. A hibás sejtosztódás ezért gyakran vezet fejlődési rendellenességek vagy rák kialakulásához. Ezért nagyon fontos megismernünk, hogy milyen biokémiai folyamatok hálózata irányítja a sejt osztódásának bonyolult lépéseit. Lipinszki Zoltán és kutatócsoportja az ún. fehérje foszfatáz enzimek működését tanulmányozza, amelyek ugyan bizonyítottan részt vesznek a sejtműködés finomhangolásában, de pontos funkciójukról csak keveset tudunk. Molekuláris és sejtbiológiai, valamint genetikai módszerek alkalmazásával azt vizsgálják majd, hogy ezek az enzimek milyen fehérjemolekulákat irányítanak, és ez hogyan befolyásolja a sejt osztódásának kimenetelét.

Maléth József kutatóorvos célja a sejtműködés szabályozásának pontosabb megértése. „Az epitél sejtek jelentős szerepet töltenek be a szervezet működésében, mivel meghatározzák annak folyadék- és ionösszetételét. Ezzel szemben károsodott működésük gyulladásos, míg rosszindulatú átalakulásuk daganatok kialakulásához vezet. Ezért az epitél sejtek működése precízen szabályozott, aminek részletei azonban alig ismertek. Az utóbbi évek kutatásai kimutatták, hogy a jelátvitelben részt vevő fehérjék térben rendezetten helyezkednek, úgynevezett mikrodoménekbe rendeződnek, ami segít optimalizálni a működésüket és szabályzásukat. A jelenlegi kutatási projektben szeretném megvizsgálni ezeknek a doméneknek az összetételét és élettani szerepét, majd ezekre az eredményekre alapozva a betegségekben betöltött szerepüket” – mondta a kutató, aki a Szegedi Tudományegyetemen folytatja majd tudományos munkáját. A kutatás során olyan módszereket fog kombinálni, amelyeket idáig még nem alkalmaztak az epitél sejt kutatásában, és amelyek segítségével alaposabban megérthetjük a sejtműködés szabályzását ép és kóros körülmények között.

Mándity István gyógyszerész célja olyan mesterséges transzporterek létrehozása, amelyekkel ioncsatorna-defektusok, onkológiai és központi idegrendszeri kórképek válhatnak kezelhetővé. Az élő szervezet működésének befolyásolásában az ionoknak döntő szerepük van. Ezek sejten belüli és sejten kívüli mennyiségének szabályzásában döntő szerepük van az iontranszportereknek és -csatornáknak. Több betegség hátterében az ionháztartás zavara tapasztalható. Ilyen betegség a cisztás fibrózis, mely esetén genetikailag kódolt kloridcsatorna okoz problémát. Ugyanakkor onkológiai elváltozások esetén is kimutatható a kloridion-háztartás zavara, illetve egyes onkológiai elváltozások kezelhetők mesterséges kloridtranszporterekkel. Kloridion sejten belüli koncentrációjának befolyásolásával a központi idegrendszer működése is módosítható, a manapság ismert altató és nyugtató szerek is ilyen módon hatnak. A kutató az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában olyan mesterséges kloridtranszportereket kíván létrehozni, amelyek a fehérjékhez hasonlatos tulajdonságokat mutatnak. Így alkalmazhatóak lehetnek cisztás fibrózis és egyes onkológiai esetek kezelésében, valamint vizsgálhatók lesznek onkológiai és központi idegrendszeri betegségek patomechanizmusai is.

Nemes-Incze Péter fizikus az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban alapít kutatócsoportot. Céljuk anyagok tulajdonságainak tervezése közel atomi skálán. A legóval való építkezéshez hasonlóan helyeznek kétdimenziós rétegeket egymásra, hogy az építőkövek megfelelő kiválasztásával és előre megtervezett sorrendjével a létrehozott új anyagok fizikai tulajdonságait személyre szabják. A Lendület-kutatócsoport ezt az eljárást topologikus szigetelők fizikájának feltárására és alkalmazási lehetőségeinek kiaknázására használja. A topologikus szigetelők különleges atomi szerkezetükből fakadóan belsejükben elektromos szigetelőként viselkednek, míg a felületükön képesek vezetni az elektromos áramot. Felhasználásukkal lehetővé válhat a szobahőmérsékleten való ellenállásmentes elektromos vezetés, valamint építőelemei lehetnek a hagyományos számítógépeknél sokkal nagyobb számítási kapacitású kvantumszámítógépeknek.

Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont biológusa a pályázat keretében arra vállalkozik, hogy olyan módszereket dolgozzon ki, amelyek gyorsan és precízen diagnosztizálják a rezisztencia kialakulását új antibiotikum-jelöltekkel szemben. Munkája jelentőségét az adja, hogy a különböző gyógyszerkészítményekkel, antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozó baktériumok egyre nagyobb egészségügyi problémát jelentenek. Ez egyben egy komoly üzleti kockázat az antibiotikumokat fejlesztő cégeknek is. Mivel egy-egy új termék fejlesztése rengeteg pénzt és időt emészt fel, fontos információ, hogy az hosszú távon is használható lesz-e.

Pálvölgyi Dömötör matematikus a modern technológia által felvetett számos izgalmas, új matematikai problémák közül vizsgál egyet. „Ma folyamatosan körbe vagyunk véve különböző funkciójú digitális objektumokkal, amelyek egymással egy hálózat nélküli hálózaton kommunikálnak. A kutatás célja e térbeli hálózatok struktúrájának vizsgálata a kombinatorikus geometria módszereivel, hogy hatékonyabb és energiatakarékosabb rendszereket hozhassunk létre” – mondta a kutató, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatja majd a Lendület támogatásával a munkát.

Sonkoly Balázs mérnök-informatikus egy új hálózati architektúrát akar létrehozni a hálózat szoftverizálásával. A jövő hálózati alkalmazásai alapvetően új elvárásokat támasztanak a szolgáltatások alatt működő hálózatokkal és felhőrendszerekkel szemben. Például a ma még csak vízióként létező „Taktilis Internet” szolgáltatások extrém alacsony, 1ms alatti késleltetést igényelnek ultra nagy megbízhatóság mellett. Ezzel megvalósíthatóvá válnak olyan szolgáltatások, mint például a mozgássérülteket segítő mesterséges külső vázak („külső csontváz”) távoli vezérlése, távműtétek vagy járművek távoli, összehangolt kontrollja. Mivel a fénysebesség adott korlátja a jelterjedésnek, új megoldások szükségesek. Például bizonyos hálózati elemeket, funkciókat dinamikusan kell közel vinni a felhasználókhoz. Ehhez jóval több intelligenciát, automatizálást és adaptivitást kell bevezetni a hálózat különböző szintjein és működési síkjain. Sonkoly Balázs egy olyan kutatócsoport létrehozását tervezi az Ericsson és az MTA támogatásával, amely képes ennek az új hálózati architektúrának a megvalósítására a hálózat szoftverizálásával.

Szilágyi István vegyész kolloidkémiai kutatásait folytatja a Szegedi Tudományegyetemen. A megnövekedett káros környezeti ártalmak következtében napjaink egyik legfontosabb feladata az oxigéntartalmú szabad gyökök elleni védekezés. Az élő szervezetekben található molekulák roncsolódása miatt ezek a reaktív részecskék felelősek számos kór (pl. asztmatikus és daganatos megbetegedések) kialakulásáért, illetve mindennapi életben használt termékek (élelmiszer, ruházat, kozmetikumok stb.) gyengébb minőségéért az előállítás folyamán tett károsító hatásuk miatt. Az antioxidáns enzimek a leghatékonyabb védekező rendszerek, pótlásuk azonban nem megoldott. Szilágyi István célja antioxidáns diszperziók kifejlesztése természetes és mesterséges enzimek nanorészecskékre történő rögzítésével, illetve az előállított nanokompozitok stabilizálásával. A kutatás sikeres kivitelezése lehetővé teszi az így kifejlesztett anyagok orvosi és ipari alkalmazását és ezáltal betegségek megelőzését, illetve a mindennapi élethez szükséges termékek minőségének javítását.

Timinszky Gyula biológus a genomstabilitással és a DNS hibáinak javító mechanizmusaival kapcsolatos kutatásait folytatja az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. A genomstabilitás minden élőlény számára létfontosságú. Amennyiben a DNS károsodásainak javítása nem történik meg időben, a keletkező mutációk daganatok képződéséhez vezethetnek. Sőt, a DNS javító mechanizmusainak elégtelen működése a neurodegeneratív betegségek kialakulásában és a korai öregedésben is szerepet játszik. Az ADP-riboziláció a DNS-sérülést követően az egyik legkorábban megjelenő poszttranszlációs módosítás. Timinszky Gyula és kutatótársai korábbi eredményei rámutattak az ADP-riboziláció kromatinszerkezetet és sejtmagi transzportot szabályozó szerepére. Emellett egy új, DNS-károsodás indukálta sejtmagi exportfolyamatot is felfedeztek, ami az ADP-ribozilációt szabályozza. Kutatásaik célja, hogy megismerjék az ADP-riboziláció által szabályozott fehérjéket, és megértsék azok DNS-javítása során a kromatinszerkezet kialakításában, illetve a sejtmagi transzportban betöltött szerepét. Eredményeik végső soron segíteni fogják a DNS elégtelen hibajavítása miatt kialakuló betegségek jobb megértését és gyógyítását.

Török Péter ökológus a tájhasználat és a klíma megváltozásával járó kihívásokra adandó válaszok megfogalmazásához járulhat hozzá eredményeivel. Az emberi életminőség fenntartásában kiemelt fontosságú a széles körű ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására képes természetes és féltermészetes területek, valamint egyéb környezeti jellemzők stratégiailag megtervezett hálózatának kialakítása és fenntartása. Az ilyen úgynevezett környezetbarát infrastruktúra kialakításában kulcsfontosságú a természetes élőhelyek sokféleségének fenntartása és helyreállítása. A tájléptékben zajló élőhely-rekonstrukció hatékony eszköz az élőhelyi hálózatok szerkezetének és hatékony működésének kialakításában. Az élőhely-rekonstrukciók esetében igen fontos a költséghatékony kivitelezés és fenntartás, valamint a költséges technikai megoldások kiváltása. A Debreceni Egyetemen kutatócsoportot alapító Török Péter legfőbb célja, hogy az elméleti konzervációbiológiai és restaurációs ökológiai kutatások, valamint a gyakorlati élőhely-rekonstrukciók és kezelések során nyert eredmények integrálása révén megfelelő és adaptív válaszokat adhasson a tájhasználat és a klíma megváltozásával járó kihívásokra.

További információ

MTA Kommunikációs Főosztály

Telefon: (1) 411-6118

E-mail: sajto@titkarsag.mta.hu