Mi a hasonlóság egy fiatalokból álló társaság és a sejtjeinkben dolgozó fehérjék között?  - egyebek mellett kereste a választ Csermely Péter biokémikus, hálózatkutató, aki tanítványával, a középiskolás kutatódiákból tudóssá lett Kovács Istvánnal együtt tartott előadást a Diákok az Akadémián első idei rendezvényének keretében, a Magyar Tudomány Ünnepe nyitónapján. 

Csermely Péter

Magyarország nem használja ki kellőképpen lakóinak képességeit, készségeit, ez utóbbiak alapján ugyanis sokkal jobb eredményeket is felmutathatna - mondta a Diákok az Akadémián programsorozat első előadásában Csermely Péter biokémikus, aki az elmúlt években a hálózatok kutatásával foglalkozott, ezzel tanítványai számára is követendő példát adott. Az Akadémia doktora a jelenségre orvosok, pszichiáterek, szociológusok által készített tanulmányokban találta meg a magyarázatot: ezek szerint a magyarok között sok az önfejű, individualista, az emberekből hiányzik az együttműködési készség, önképük gyakran nem reális. A kutató arra is rámutatott, hogy mindezt már az iskolában magukba szívják a diákok: a feladatok sokkal inkább a versengésre és nem az együttműködésre tanítanak, de a diákok azt is hamar megtanulják, hogyan juthatnak előrébb némi csalással.

Hogyan orvosolható mindez? Csermely Péter kutatásainak tárgyai, a hálózatok sok tanulságot mutathatnak vizsgálóinak. Hálózatba ugyanis nemcsak a kémiai elemek vagy a sejtek rendeződnek, hanem az emberek is, de ami ennél is meglepőbb: az egymástól teljesen különböző rendszerek felépítésükben, működésükben sok hasonlóságot mutatnak. Az emberi kapcsolatok által igen sokat nyerhetünk: környezetünk apró impulzusai növelhetik kreativitásunkat, ami a kutatók számára különösen fontos. Csermely Péter ezért mindenkinek azt ajánlja: ha elakadt a munkájában, tekintsen fel, és figyeljen oda más rendszerekre is. Előfordul ugyanis, hogy egy biológus számára egy társadalomkutatási eredmény ad olyan támpontot, amely által folytatni tudja munkáját.

Kovács István

Az úgynevezett tandemelőadást - amelyet mester és tanítványa tartott - Kovács István prezentációi színesítették. A PhD hallgató mutatta be a hálózatok alapvető közös vonásait, azt, hogy milyen hasonlóság fedezhető fel egy baráti társaság tagjai közötti kapcsolatban, vagy egy bevásárló kosárban összegyűjtött termékek viszonyában. Kovács István vizsgálható hálózatként jelenítette meg előadása hallgatóságát is.

A középiskolás kutatódiákból tudóssá lett tanítvány előadásából az is kiderült, milyen problémákkal találja szemben magát a kutató ezen rendszerek feltérképezése, vizsgálata során. Egyik ilyen megoldandó feladat a csoportképzés problémája, amelyre máig nem sikerült igazán jó megoldást találni. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a hálózatok vizsgálata számos előrejelzésre ad lehetőséget. Kiszámíthatóvá válik például az önmagukban is bonyolult elemekből álló hálózatok összeomlása, így akár a bankhálózatoké is, vagy tervezhetővé és kiküszöbölhetővé válnak a forgalmi dugók. Előadásából kiderült, hogy a hálózatok vizsgálatának egyik kulcskérdése a fázisátalakulásuk, ilyen például a víz esetében a fagyás vagy a forrás. Ezen a ponton az egymástól igen különböző rendszerek sok hasonlóságot mutatnak.

-et-