A korábbinál lényegesen több pályázat érkezett a Magyar Tudományos Akadémia 2011-ben harmadik alkalommal kiírt Lendület Fiatal Kutatói Programjára. Az elmúlt évben huszonkét jelentkező volt, az idén már száz - jelentette be Pálinkás József, az MTA elnöke. A két kategóriában kiírt pályázatokra 600 millió forint áll rendelkezésre. A kedvező elbírálásban részesült jelentkezők számára az MTA öt évre biztosítja a támogatást. Ezt követően az Akadémia elnöke a kutatócsoportot és annak vezetőjét értékelő szakértői bírálat alapján dönt a támogatás további folyósításáról, illetve a kutatócsoport-vezető határozatlan idejű alkalmazásáról.

- 2011-ben az egyetemekre is kiterjesztettük a pályázatot, részben ez magyarázza a jelentkezők lényegesen nagyobb számát - mutatott rá az Akadémia elnöke a három éve létrehozott Lendület Fiatal Kutatói Program egyik újdonságára a fiatal kutatókat támogató akadémiai kiválósági program pályázatainak beérkezése után. Idén a korábbi évekhez képest kétszer nagyobb összeg, 600 millió forint áll rendelkezésre, amely forrás felét az akadémiai kutatóintézetekben, a másik felét a hazai egyetemeken induló Lendület-kutatócsoportok támogatására fordíthat az intézmény. További újdonság, hogy a kutatók életkoruknak megfelelően két kategóriában pályázhattak: az egyikben kezdő, ígéretes fiatal kutatócsoport-vezetők jelentkezését várták, a másikban nemzetközi mezőnyben is tartósan kiemelkedő teljesítményű, professzori kiválóságú vezető kutatókét. A pályázatokról zsűri dönt majd, a maximális támogatás összege évi 60 millió forint. Idén várhatóan 15 kiváló kutató alapíthat önálló kutatócsoportot a Lendület program keretében.

A Pálinkás József kezdeményezésére létrejött nagy sikerű pályázati modellben nemzetközileg is versenyképes kutatási programokra alapíthatnak önálló kutatócsoportot, kiemelkedő tudományos teljesítményű kutatók. A Lendület program nemcsak a fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítését és elvándorlásuk megállítását teszi lehetővé, hanem hozzájárul a befogadó intézmények versenyképességének növeléséhez is. A nyertes pályázók a támogatási összegből jól felszerelt laboratóriumokban dolgozhatnak méltányos fizetésért. A Lendület Programban idén elnyerhető 600 millió forintot a kutatások forrás- és műszerigényét is figyelembe véve osztják el az új csoportok között. A kedvező elbírálásban részesülő jelentkezők számára az MTA öt évre biztosít támogatást, ezután az Akadémia elnöke a kutatócsoportot és annak vezetőjét értékelő szakértői bírálat alapján dönt a támogatás további folyósításáról. A résztvevőknek törekedniük kell arra, hogy a támogatást kiegészítsék más kutatás-finanszírozási forrásokból elnyert összegekkel.

- Jól látszik, hogy idén a jelentkezők többsége a helyben maradásra pályázik, különösen igaz ez az egyetemek esetében, ahol a 68 jelentkezőből 46 a jelenlegi munkahelyén maradna. Jobb az arány a kutatóintézeteknél, ahol a 32 pályázóból csak 17 választotta a saját intézményét - összegezte az idei pályázatok statisztikáját Pálinkás József. A pályázók adataiból az is kiderül, hogy a legfiatalabb kutató 31, a legidősebb 52 éves. Örvendetes, hogy jelentősen javult a pályázó hölgyek aránya - említett egy újabb jellemzőt a beadott pályázatokról az MTA elnöke - idén a jelentkezők között huszonegy nő van, számuk tavaly mindössze kettő volt. A természettudományok művelői közül 37-en jelentkeztek, az élettudományok területéről 43-an, a társadalomtudományok területéről pedig húszan pályáztak. Harminckét jelentkező az MTA kutatóintézeteiben szeretne kutatócsoportot létesíteni, 68 pedig különböző egyetemeken. Külföldről 22 pályázat érkezett: az Egyesült Államokból öten jelentkeztek, több kutató kíván hazatérni Németországból és Nagy-Britanniából, de van egy-egy pályázó Ausztriából és Spanyolországból is. A hazatérni kívánók közül tizenegy kutatóintézetben, tizenegy pedig egyetemen alapítana csoportot.

Az összesített adatok a pályázatok kiemelkedő minőségét tükrözik - jegyezte meg az MTA elnöke a főként a természettudományok és az élettudományok területén használatos hivatkozásszámra (idézettségre), valamint a publikációk úgynevezett impaktfaktorára (hatástényezőjére) utalva. "Negyvenkilenc pályázónak száznál magasabb az impaktfaktora, közülük tizenhatnak meghaladja a 200-at. Már a 100-as mutató komoly „hatást" jelent, sok Magyarországon kinevezett professzor munkásságát is hasonló impaktfaktor jellemzi, bár természetesen vannak területek, ahol nem elsősorban ez számít" - hangsúlyozta az MTA elnöke. Tizenhat olyan pályázó van, akinél ezer feletti a hivatkozások száma, huszonötnél 500 és 1000 közötti, még húsz jelentkezőnek 300 feletti az idézettsége. "A 300 feletti idézettség a Magyar Tudományos Akadémia minden tudományos osztályán elégségesnek tekinthető az MTA doktora cím elnyeréséhez" - erősítette meg Pálinkás József.           

Az MTA elnöke a jelentkezők nagy számát a magyar tudomány versenyfinanszírozási bizonytalanságaival is magyarázza. A kutatók most csak az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokon (OTKA) keresztül pályázhatnak felfedező kutatások támogatására. "Az OTKA éves kerete mindössze 5,6 milliárd forint. Ebből az összegből tízmillió forintos támogatásokkal számolva legfeljebb ötszáz pályázatot lehet finanszírozni a hazai kutatás-fejlesztés egész területén. Ráadásul tízmillió forint nagyon csekély összeg, amelyből aligha finanszírozhatók jelentős, világszínvonalú kutatások".

Az MTA elnöke a kutatói életpálya és az ország versenyképessége szempontjából egyaránt riasztónak minősítette a jelenleg „gyakorlatilag lefékezett" magyar pályázati rendszert. „Talán a Lendület-pályázat is felhívja a figyelmet arra, hogy jelentősen meg kell emelni a felfedező kutatásokra fordított összegeket és nagymértékben át kell alakítani a kutatás-finanszírozás versenypályázati rendszerét. Ellenkező esetben kiüresednek a magyarországi felfedező kutatások, ami egyaránt rossz hatással lesz a fejlesztésekre és az innovációra".