Rákkeltő vírusok, űrcsillagászat és Arany János: tudományos előadások a közgyűlésen | MTA

Rákkeltő vírusok, űrcsillagászat és Arany János: tudományos előadások a közgyűlésen

Az intézményi és személyi kérdések, vagyis a munkaközgyűlés után a tudomány került a középpontba az MTA 188. közgyűlésén. A résztvevők a májdaganatok kezelésének új lehetőségéről, az űrcsillagászatról, valamint a 200 éve született Arany János műveinek kiadástörténetéről és hatástörténetéről hallhattak tudományos előadásokat.

2017. május 10.

Elsőként Schaff Zsuzsa, az MTA rendes tagja beszélt a máj daganatképző vírusairól és a terápiák molekuláris alapjairól. Elmondása szerint világszerte emelkedik a daganatok előfordulása (2013: 14,9 millió) és az ezzel összefüggő halálozás (8,2 millió). A tumorok kialakulásának mintegy 15%-áért a kórokozók, főleg vírusok okolhatók. A daganatkeltő vírusok okozta tumorok jelentős részét képezi az elsődleges májrák, melyért elsősorban a hepatitis B- (HBV) és hepatitis C-vírus (HCV) felelős.

A májrák a daganatok közötti előfordulásban az 5–6., a daganatokkal összefüggő halálozásban a 3. helyen áll. A HBV daganatkeltő hatása több mechanizmussal érvényesül, így a vírus-DNS beépülhet a gazdasejt genomjába, s ez géninstabilitást okoz, onkogén hatású fehérjék fokozott termelését és krónikus gyulladást válthat ki. Lényeges fordulópont volt a HBV elleni küzdelemben az igen sikeresnek bizonyult vírusellenes vakcina bevezetése.

Schaff Zsuzsa Schaff Zsuzsa Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

A hepatitis C-vírus RNS-genomot tartalmaz, szaporodása a fertőzött sejtek citoplazmájában történik. A fertőzés után mintegy 80%-ban idültté válik a gyulladás, bár enyhébb és elhúzódóbb (20-30 év), azonban lefolyása hasonló a HBV okozta fertőzéshez. Emellett a HCV-fertőzés „metabolikus betegség” is, a zsír- és cukoranyagcsere zavarát, valamint májon kívüli, többnyire immunhátterű megbetegedéseket is okoz.

A terápiás áttörést a HCV szerkezetének és replikációs módjának feltárása jelentette. A vírusszaporodásban szerepet játszó strukturális (a vírus alkotórészei) és nemstrukturális fehérjék (csak információként vannak jelen a vírusgenomban) megismerése új gátlószerek alkalmazását tette lehetővé. Az alkalmazott új gyógyszerek közül néhány a nemstrukturális fehérjék képződését gátolva a HCV-szaporodás korai fázisában hat („proteázgátlók”), mások a középső és késő szakaszban („polimerázgátlók”). E szerek kombinációjával kiemelkedő hatákonyságú terápiás eredményeket értek el, aminek a betegek 90% feletti gyógyulása köszönhető – magyarázta Schaff Zsuzsa. Bár ez a kezelés több millió forintba kerül, még mindig csak körülbelül tizedrésze egy májátültetés költségeinek.

Kiss L. László, az MTA levelező tagja A csillagok halálától a lakható bolygókig című előadásában az Európai Űrügynökség, az ESA tudományos programját ismertette. A 2017-ben 5,75 milliárd euróból gazdálkodó ESA éves költségvetésének 8,9%-át, azaz 513,1 millió eurót fordít űrtudományra. Az asztrometriát forradalmasító űrtávcsövet, a Gaiát 2013-ban állították pályára. A csillagtérképezést, fotometriát és spektroszkópiát végző eszköz működése 2018-ban ér véget: legalább ötévnyi folyamatos adatgyűjtésre van szükség ahhoz, hogy el lehessen különíteni a csillagok egyedi mozgását a parallaktikus elmozdulástól, amely a Föld keringése miatt keletkezik.

Kiss L. László Kiss L. László Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

A 2018–2021 közötti időszak másik nagy űrtudományi vállalkozása a Cheops űrtávcső lesz. Az eszközt exobolygók megfigyelésére szánják. A tudományos konzorciumot a Berni Egyetem, valamint belga, brit, német, magyar, olasz, osztrák, svájci és svéd intézetek, cégek alkotják – Kelet-Európából egyedül az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és az Admatis Kft. vesz részt a projektben, amelynek keretében az MTA CSFK kutatói exoholdakkal foglalkoznak. A harmadik nagy ESA-vállalkozás a gravitációs hullámok, azaz a téridő változásainak mérése űreszközökkel: a Juice nevű eszköz leghamarabb 2022-ben, az Athena 2028-ban kezdheti meg működését.


A tudományos előadások után Mácsai Pál színművész előadása következett. Az Arany János megidézése című összeállítás a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia szervezésében készült.

Mácsai Pál Mácsai Pál Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

A délután második felének témája Arany János munkássága volt. Korompay H. János, az MTA doktora „Honnan és hová?” – Az Arany-hagyaték múltja és jövője című előadásának kiindulópontja az volt, hogy a költő munkásságának minden kiadása mélyebb, de sohasem teljes betekintés az életműbe. Arany László, a hagyaték első bemutatója nem közölte az anyagnak azt a részét, amely akkor még nem lehetett publikus. A Voinovich Géza tulajdonába került örökséget elpusztította Budapest ostroma. Az Arany János összes művei című kritikai kiadás első kötetei csak később jelentek meg, nemegyszer hibás, hiányos vagy ellenőrizhetetlen jegyzetekkel, az akkori tudománytalan szabályzat szerint. A 19 kötetből álló sorozatban (1951−2015) a hivatalos iratok is komoly szelekció eredményeként kaptak helyet.

A kutatás számos új felismerést tett, s időközben megváltozott a textológia felfogása, módszertana és eszköztára. Az Arany János munkáinak 20 kötete a költészetet, a lapszéli jegyzeteket és a dalgyűjteményt mutatja be. Vele párhuzamosan két munka folyik: az Arany János-honlap, amely a versek kéziratát, első megjelenését és a legfontosabb kiadások szövegét jeleníti meg, valamint a hivatalos levelek előkészítése egy elektronikus kiadás számára. A tudós költő szókincse és fogalomtára nemcsak az irodalom-, a nyelv- és más, őáltala művelt tudományokra, hanem akadémiai tisztsége által a teljes tudományosságra is kiterjed. Arany János hagyatékának igazi összegzése a Goethe-szótár mintájára történhetik majd meg.

Korompay H. János Korompay H. János Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Kulcsár Szabó Ernő, az MTA rendes tagja Nyelviség – hagyomány – irodalom című előadásában arról értekezett, hogy Horváth Jánostól Szerb Antalig egyetértés áll fönn abban, hogy Arany Jánosnak kulcspozíciója van a magyar irodalom fejlődéstörténeti alakulásában. A 20. századi magyar irodalomban Arany hatása ugyanakkor mégsem elsősorban az alkotásmód hangnemi vagy kompozicionális jegyeiben mutatkozik meg, hanem az irodalmi műalkotás létrejöttét meghatározó szemléleti tényezőkben. A mindenkori szöveget előállító hagyománytudat és nyelvfelfogás tekintetében Arany János ugyanis éppúgy megkérdőjelezhetetlen tájékozódási pontnak számít Babits Mihály, mint Kosztolányi vagy Márai Sándor szemében. Sütő Andrástól Esterházyig az újabb magyar irodalomban is olyan – egymástól nagyon eltérő – poétikai világokra hatott ösztönzőleg, amelyeket a humán ittlét eredendő nyelviségének tudata rokonít egymással.

Kulcsár Szabó Ernő Kulcsár Szabó Ernő Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Az előadásokról videofelvételek készültek, amelyek rövidesen megtekinthetők honlapunkon.