Bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott tagjait

Rendes tagok

I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Dávidházi Péter

Tatán született 1948-ban. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet kutatóprofesszora, az ELTE Anglisztika Tanszékének professzora, irodalomtörténész. Szűkebb szakterülete: kultusztörténet, kritikatörténet, tudománytörténet. Levelező taggá választása óta új témája, amelynek köréből számos tanulmányt publikált, a bibliai hagyományok újabb irodalmunkban. Sajtó alá rendezi Arany János hun trilógiáját a kritikai kiadás keretében. 2010-től 2014-ig az MTA Irodalomtudományi Bizottságának elnöke, 2013-tól az I. Osztály alelnöke, számos hazai és külföldi testület és szerkesztőség tagja. Szaktanulmányai, cikkei mellett nagy jelentőségűek kötetszerkesztései: Párbeszédben Ruttkay Kálmánnal (2014); New Publication Cultures in the Humanities: Exploring the Paradigm Shift. Ed. Péter Dávidházi, Amsterdam University Press, 2014. Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a 19. századi Magyarországon címmel Gyáni Gábor akadémikussal multidiszciplináris kutatócsoportot vezet.

S. Varga Pál

Debrecenben született 1955-ben. A Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének egyetemi tanára, szűkebb szakterülete a 19. századi magyar irodalomtörténet. A levelező tagság elnyerése óta új témákkal és fogalmakkal bővült a kutatási területe: akkulturációs stratégiák, nemzeti emlékezethely, vallásbölcselet. Az újraszőtt háló című kötete például a kulturális mintázatok hálózatát rendszerezi. Egy német nyelven megjelent irodalomtörténeti munkához írt fejezetei a 19. század új fejlődésrajzát adják. Akadémikusként nemcsak az MTA Doktori Tanácsának, az Osztrák–magyar vegyes bizottságnak és a Lendület program zsűrijének tagja, hanem – mint azt ajánlói írták – osztályüléseken és más fórumokon aktív és nívós véleményformálónak bizonyul, akár a tudománymetriai értékelés, akár az új doktori követelményrendszer, akár más nehéz kérdés kerül szóba.

Tolcsvai Nagy Gábor

Budapesten született 1953-ban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára. Bár munkássága a nyelvtudomány több ágára is kiterjed, fő szakterülete a funkcionális kognitív nyelvészet. Levelező taggá választása óta 53 közleménye jelent meg. A magyar nyelvtudományban nevéhez kötődik a kognitív nyelvészeti kutatások legtöbb jelentős eredménye. Egyik legfontosabb munkája A kognitív szemantika (2011) című kötete, mert megjelenésével immár a kognitív szemantika is magas színvonalon van jelen a magyar tudományos életben. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe (2013) című munkája a kognitív nyelvészet elméletéről s ezen elméletnek a nyelvleírásban való alkalmazási lehetőségeiről nyújt kézikönyv jellegű informatív összefoglalást.

II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Gyáni Gábor

Hódmezővásárhelyen született 1950-ben. Az MTA BTK Történettudományi Intézetének kutatóprofesszora és témacsoport-vezetője. Szűkebb szakterülete a 19–20. századi magyar társadalom- és mentalitástörténet, valamint a történetírás elméleti és módszertani kérdései. Újabb munkái közül kiemelkedik három tanulmánykötete (Az elveszíthető múlt, 2010; Az urbanizácó társadalomtörténete, 2012; Nép, nemzet, zsidó, 2013), amelyekben részben a történetírás elméleti kérdéseivel, részben társadalomtörténeti témákkal foglalkozik. Olyan kulcsfogalmakat és problémákat vizsgál innovatív módon, amelyek napjaink történet- és emlékezetpolitikai diskurzusának is központi kérdései. Gyakori résztvevője a történelemmel kapcsolatos hazai közéleti vitáknak, amelyekben mindig szakmai megalapozottsággal szólal meg. Teljesítménye külföldön is figyelmet váltott ki.

Kelemen János

Kassán született 1943-ban. Az ELTE BTK Filozófia Intézetének oktatója, professor emeritus. Szűkebb szakterülete az analitikus filozófia, a nyelvelmélet, valamint a klasszikus olasz irodalom (Dante-, Petrarca-kutatások) és olasz filozófiatörténet (Benedetto Croce-kutatások.) Legújabb, 2015-ös könyvében („Komédiámat hívom tanúmul”) a költői nyelv önreflexív rétegeit vizsgálja. Kutatói tevékenysége mellett oktatói munkássága is kiemelkedő: 2008-ig volt az ELTE BTK Filozófiai Tanszékcsoport vezetője, 2012-ig pedig az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskoláját vezette. Tudományszervezőként évente négy-öt nemzetközi konferencia megrendezése fűződik a nevéhez. 117 tételes publikációs listájának harmada idegen nyelven jelent meg.

Solymosi László

Veszprémben született 1944-ben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Szűkebb szakterülete a középkori magyar társadalom- és egyháztörténet, oklevél- és pecséttan, forráskiadás. Külföldön is elismert középkorkutató, a Nemzetközi Diplomatikai Bizottság elnökségi tagja. Levelező tagsága óta majdnem 50 publikációja jelent meg. Másodmagával várostörténeti forráskiadványt tett közzé (Supplementum ad Monumenta civitatis Vesprimiensis, 2010). Négy tanulmányát vezető folyóiratok (Archiv für Diplomatik, Bibliothèque de l’École des chartes) közölték. Tisztázta Szent László király temetkezési helyét, új ismeretekkel gazdagította a korai angol–magyar és itáliai–magyar kapcsolatok történetét. 5 új doktorandusz témavezetője lett, sikeresen védett hallgatói száma 11-ről 15-re nőtt. Sok tanítványa tudományos pályán dolgozik. A Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság elnöke.

Zsoldos Attila

Budapesten született 1962-ben. Jelenleg az MTA BTK Történettudományi Intézetének kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete a magyar középkor, azon belül az Árpád- és Anjou-kor története. Irányítása mellett a magyar középkorkutatás magas színvonalú tudományos műhelye jött létre az MTA BTK Történettudományi Intézetében. Több mint 250 publikációja jelent meg, köztük 14 (szerzőként, illetve szerkesztőként jegyzett) önálló kötet. Legutóbbi publikációi közül kiemelkedik a Magyarország világi archontológiája 1000–1301 című, 2015-ben Akadémiai Díjjal kitüntetett kötet, amely a magyar középkor archontológiai kézikönyvsorozatának az Árpád-kor időszakát feldolgozó darabja. A tudományos közéletben példamutatóan sokoldalú tevékenységet fejt ki. Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának 2014-ben újraválasztott osztályelnök-helyettese, számos bizottság és rangos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

III. Matematikai Tudományok Osztálya

Bárány Imre

Mátyásföldön született 1947-ben. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Intézetének kutatója. Szűkebb szakterülete a konvexitás, a kombinatorikus geometria és ezek alkalmazásai az operációkutatásban, a számítógép-tudományban, a játékelméletben. Nagy bizonyítóerővel rendelkező, széles látókörű, nagy hatású matematikus. Szakterületének egyik világszerte elismert vezető kutatója, amit nagyszámú meghívás, hivatkozás és egy sikeres ERC (European Research Council) pályázat is igazol. Eredményei, amelyekben mély topológiai és valószínűségszámítási eszközöket használ, számos monográfiába bekerültek. Újabb kutatásai közül különösen jelentős az 1926-ból származó legkisebb kerületű konvex rácspoligonokra vonatkozó Jarník-tétel tetszőleges normált térre való általánosítása és az általánosított Csebisev-rendszerek klasszifikálása.

Komjáth Péter

Budapesten született 1953-ban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Számítógép-tudományi Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a halmazelmélet, a kombinatorika, a valós függvénytan. Akadémikussá történt 2010-es megválasztása óta 13 jelentős, új eredményeket tartalmazó tudományos dolgozata jelent meg nemzetközi szakmai folyóiratokban, és további 10 van sajtó alatt. Az Erdős Pál, Fodor Géza és Hajnal András nevével fémjelzett, nemzetközi hírű magyar kombinatorikus halmazelméleti iskola vitathatatlan tekintélyű vezető alakja. A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Doktori Bizottságának immár második periódusában elnöke, a Bolyai János Matematikai Társulatnak aktív tagja.

Pethő Attila

Sátoraljaújhelyen született 1950-ben. A Debreceni Egyetem Számítógép-tudományi Tanszékének egyetemi tanára. Szakterülete a számelmélet és a kriptográfia. Az algoritmikus számelmélet első hazai művelői közé tartozik. 2010 óta 25 tudományos dolgozatot írt, hivatkozásainak száma 700-zal nőtt. Shigeki Akiyamával bebizonyították, hogy pontok forgatása a diszkrét síkon végtelen sok kezdőérték mellett periodikus. Michael E. Pohsttal és Bertók Csanáddal mindig periodikus algoritmust adtak algebrai számtestek bázisainak szimultán approximációjára, ezzel általánosítva Lagrange lánctörtekre vonatkozó klasszikus eredményét. Huszti Andreával kriptográfiai szempontból is biztonságos vizsgáztató rendszert dolgoztak ki. A Matematikai Tudományok Osztályának osztályelnök-helyettese és a DE Informatikai Tudományok Doktori Iskolájának vezetője.

Szűcs András

Budapesten született 1950-ben. Az ELTE TTK Analízis Tanszékének egyetemi tanára. Szakterülete a topológia. A sokaságok sima leképezéseinek globális elméletében ért el alapvető eredményeket, a globális szingularitáselmélet úttörője. Újabb kutatásai közül kiemelkedik René Thom egy híres eredményének ellenpontját homológia osztályok sokaságokkal való reprezentációja; szinguláris leképezések klasszifikáló tereinek effektív konstrukciója; Maxim Kazarian egy e terekre vonatkozó sejtésének igazolása; sztrátumok egymás körüli csavarodásának fogalmi tisztázását és homotopikus jellemzését. Szűcs Andrásnak a hazai matematikára gyakorolt hatása egyedülálló: olyan területen (differenciáltopológia) teremtett nemzetközi rangú iskolát, amely korábban a hazai matematika nagy, más területeket is hátráltató fehér foltja volt.

IV. Agrártudományok Osztálya

Neményi Miklós

Szombathelyen született 1947-ben. A Nyugat-magyarországi Egyetem Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Intézetének professzora, a Bécsi Műszaki Egyetem vendégprofesszora. Szűkebb szakterülete a precíziós, távérzékelésre és térinformatikára alapozott növénytermesztési technológiák tudományos megalapozása és fejlesztése. Levelező taggá választása után 96 tudományos publikációt jelentetett meg, főleg társszerzőkkel. Elsők között teremtette meg a precíziós, fenntartható növénytermesztési technológiák és a döntéstámogató növényfiziológiai modellek kapcsolatrendszerét, amely a fenntarthatóság és egyben klímaváltozás hatásának elemzésére is lehetőséget ad. Ezen a területen együttműködést alakított ki a NASA Goddard Intézetével (GISS). A témakörben több nemzetközi konferenciát szervezett, több könyvet szerkesztett és könyvrészletet írt. A Wittmann Antal Multidiszciplináris Doktori Iskola vezetője.

Mézes Miklós

Budapesten született 1953-ban. A Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a takarmányozás-élettan és takarmánytoxikológia. Levelező taggá választása óta egyebek mellett vizsgálta a DDGS hatását a lipidperoxidációra és a glutation rendszerre pulykában, a növekedési erély hatását a lipidperoxidációra és a glutation rendszerre sertésben, a DON, valamint a T-2 és HT-2 mikotoxinok lipidperoxidációs folyamatokra és a glutation rendszerre gyakorolt dózisfüggő hatását, illetve ennek befolyásolását fokhagymaolajjal. 2010 óta 32 tudományos közleménye jelent meg, független hivatkozásai 252-vel gyarapodtak.

Tóth Miklós

Budapesten született 1950-ben. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézet tudományos osztályvezetője. Szűkebb szakterülete a kémiai ökológia és a növényvédelmi rovartan. Tóth Miklós a kémiai ökológia hazai bevezetője, aki a kártevő rovarok elleni környezetkímélő módszerek alapjait tanulmányozva tette meg felfedezéseit. Hetvennyolc kártevő rovarfaj feromonjának kémiai szerkezetét azonosította; eredményeit 214 közleményben publikálta. Legújabban a pattanóbogár fajokra fejlesztett ki feromonkészítményt, illetve a fátyolkák csalétkére alapozva újszerű biológiai védekezési koncepciót valósított meg. Felfedezéseinek gyakorlati felhasználásaként kialakította a CSALOMON® feromoncsapda-családot.

V. Orvosi Tudományok Osztálya

Balla György

Debrecenben született 1953-ban. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ orvos-szakmai igazgatója, a Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója. Kutatási területe a hem és hemproteinek szerepe az érbetegségekben. Az általa leírt hemoxigenáz-ferritin rendszer antioxidáns, sőt gátolja a vascularis calcificatiót, amely az atherosclerosis végső szakasza. Preventív vaskelálók biotechnológiai termelését optimalizálta. Identifikálta a hemoglobin inflammatióért felelős epitópját, ellene antitestet fejlesztett ki. Igazolta a szabad hem myocardium toxicitását. Uniós és akadémiai támogatással Debrecenben vascularis kutatóhálózatot alapított. A hemoxigenáz-világkongresszusok szervezője. Az egyetemen a hallgatók többször is az Év Oktatója díjjal jutalmazták. Az 5 ezrelék alatti magyar csecsemőhalálozás eléréséért tett erőfeszítéseit klinikai munkája csúcsaként értékeli.

Hunyady László

Szombathelyen született 1959-ben. A Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének igazgató egyetemi tanára és az Általános Orvostudományi Kar dékánja. Szakterülete az orvosi élettan és a molekuláris endokrinológia. Levelező taggá választása óta 30 tudományos közleményt publikált. Kimutatta, hogy az erekben angiotenzin II (AngII) hatására keletkező endokannabinoidok mérsékelik az AngII vazokonstriktor hatását, valamint azt, hogy az AngII fokozza az agyi eredetű neurotrófikus faktor (BDNF) expresszióját. Felismerte, hogy AngII hatására intracelluláris kompartmentekben is aktiválódhat a Ras növekedési jelpálya. Sejtes rendszerekben azonosította a V2 vazopresszin receptor betegséget okozó mutációinak pathomechanizmusát.

Schaff Zsuzsanna

Budapesten született 1943-ban. A Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézetének professzor emeritája, volt igazgatója. Szűkebb szakterülete a patológia, a hepatológia, az onkológia. Kutatási területe a vírus okozta májbetegségek, kiemelten a májrák vizsgálata. Elsők között igazolta a hepatitis C-vírus (HCV) okozta májsejtelváltozásokat, a vírusalkotórészek szerepét a májrák kialakulásában. Ugyancsak az elsők között mutatta ki a májdaganatok számos jellegzetes (diagnosztikus és prognosztikai szempontból is jelentős) markerét. Munkacsoportjával a sejtkapcsoló fehérjék, elsősorban a claudin1, a HCV belépési receptorának fokozott expresszióját igazolta cirrhosisban és hepatocellularis carcinomában, amelynek szerepe lehet a HCV reinfekcióban. A mikroRNS-ek jellegzetes mintázatát mutatta ki májdaganatokban, ezek összefüggését igazolta a betegek túlélésével és terápiára adott válaszukkal.

VI. Műszaki Tudományok Osztálya

Bársony István

Nyíregyházán született 1948-ban. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének igazgatója. Szűkebb szakterülete az integrált nanorendszerek kutatása, az élettelen és élő rendszerek szenzorika-beavatkozóinak összekapcsolása, eszközfejlesztése. Új prioritása az élettudományokkal összefonódott mikro- és nanotechnológia hazai létrehozása. Kísérleti bázisa, kiváló munkatársai unikális helyzetet jelentenek. Tudományos eredmények gyakorlati megvalósításában, azoknak az innovációs láncban való végigvitelében is kiemelkedő. Tagja az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának, a legfontosabb hazai és nemzetközi szakmai szervezeteknek. Publikációs tevékenysége kiemelkedő. Az MTA keretén belül is több választott funkciót töltött és tölt be.

Monostori László

Budapesten született 1953-ban. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének igazgatója, a BME Gépészmérnöki Karának egyetemi tanára. Szakterülete: gyártástudomány, intelligens gyártórendszerek, termelésirányítás és -informatika. Iskolateremtő kutatásai során úttörő eredményeket ért el a gyártási folyamatok és folyamatláncok modellezése és optimalizálása, a holonikus gyártórendszerek és a digitális vállalatok terén, amelyek megalapozták a kiber-fizikai termelési és logisztikai rendszerek kutatását és fejlesztését. Eredményeit a levelező taggá választása óta több mint 50 publikációban ismertette. A Royal Flemish Academy of Belgium for Science and the Arts (KVAB) 2011-ben külföldi tagjává választotta. 2013/14-ben az International Academy for Production Engineering (CIRP) elnöki tisztét töltötte be.

VII. Kémiai Tudományok Osztálya

Hudecz Ferenc

Budapesten született 1952-ben. Az ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Az MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport vezetője. Szűkebb szakterülete a biomolekuláris/bioorganikus kémia, immunkémia. Levelező taggá történt megválasztása, 2010 óta eredményes kutatásokat folytatott új peptid biokonjugátumok szintézise és funkcionális jellemzése körében. Ezekben tumorellenes, antimikrobiális szer vagy enziminhibitor kapcsolódik specifikus, a célsejtet felismerő peptid komponenshez. Proteomikai módszerrel bizonyította a szabad és konjugált szerek eltérő hatásmechanizmusát. Tisztázta a poszt-transzlációs módosítás (citrullináció, szénhidrát oldalláncok) szerepét releváns fehérje epitópok immunfelismerésében.

Perczel András

Budapesten született 1959-ben. Az ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszékének habilitált egyetemi tanára, az MTA és az ELTE közös Fehérjemodellező Kutatócsoportjának, valamint az egyetem Szerkezeti Kémia és Biológia Laboratóriumának vezetője. Szűkebb szakterülete a szerves kémia, ezen belül a biomolekulák szintézise, szerkezetvizsgálata és a fehérjék NMR spektroszkópiája. A levelező tagság elnyerése óta új, fontos eredményeket ért el egyebek mellett a II-es típusú diabétesz gyógyítására használt exendin analóg(ok) racionális tervezése és bakteriális expressziója terén, a Trp-kalitka minifehérjék teljes körű és atomi szintű NMR szerkezetvizsgálata során, bizonyítva a minifehérjék konformációs átalakíthatóságát. Jelentős eredményeket ért el biológiailag fontos fehérjék térszerkezet-vizsgálatában. Munkatársaival tisztázták kulcsfontosságú H-hidak és vízmolekulák szerepét kollagén-hélixek és b-redők kialakulása és stabilitása során.

VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

Kondorosi Éva

Budapesten született 1948-ban. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Biokémiai Intézet kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete a növényi molekuláris és fejlődésbiológia. Kondorosi Éva a magyar tudomány egyik legjelentősebb reprezentánsa a nemzetközi tudományos életben mint az ERC irányító testületének, az Academia Europaea vezetőségének és az ENSZ főtitkára tudományos tanácsadó testületének tagja. Az általa alapított és szervezett kutatócsoport a hazai növényi molekuláris biológiai kutatás egyik vezető műhelye, ahol kimutatták, hogy a pillangós virágú növényekkel szimbiózisban élő, a nitrogénkötésért felelős baktériumok nem-tenyészthető poliploid bakteroidokká alakulnak. Felfedeztek két új – 600 képviselőből álló –, a növényi genom által kódolt peptidcsaládot, amelyek ezt az átalakulást kontrollálják, és széles körű antimikrobiális hatással rendelkeznek. Jelenleg e peptidek gyakorlati felhasználási lehetőségeit is vizsgálják.

Nagy Ferenc István

Hevesen született 1952-ben. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézet kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete a növényi molekuláris biológia. Hozzájárult az ultraibolya-B fényt érzékelő fotoreceptor (UVR8) azonosításához, értelmezte az UVB módosító hatását a cirkadián óra működésére, leírta az UVB függő jelátvitel működéséhez szükséges transzkripciós faktor kifejeződését szabályozó mechanizmust. A vörös fényt érzékelő fitokrom-B receptorról kimutatta, hogy sejtmagi importjának szabályozása részben a receptorral konformációfüggő módon kölcsönható transzkripciós faktorok által történik (PNAS 2012), a receptor foszforilálódik és sumoylálódik, és értelmezte ezen módosítások hatását.

Podani János

Budapesten született 1952-ben. Az ELTE Biológiai Intézete Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Szakterülete a numerikus ökológia és a szisztematika, különösen a növények rendszerezésének elméleti vonatkozásai. Számos magyar és idegen nyelvű könyv, illetve 160-nál több cikk szerzője. A hazai kiadású impaktfaktoros lap, a Community Ecology alapító főszerkesztője. Legújabb művei közül kiemelkedik A növények evolúciója és osztályozása – rendhagyó rendszertan című kötet. A könyv világelső abban, hogy a növényeket a legmodernebb felfogás szerint, az elsődleges endoszimbiózis eredményeként tárgyalja, s emellett szakít a linnéi osztályozásnak az evolúcióval összeegyeztethetetlen alapelveivel.

IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya

Chikán Attila

Budapesten született 1944-ben. A Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa. Az MTA levelező taggá választása óta folytatja intenzív tudományos és tudományszervezési tevékenységét, számos nemzetközileg elismert publikációja jelent meg elsősorban a gazdasági versenyképesség és a gazdaság reálszférájának területein. Kutatásaiban különös hangsúlyt helyez a gazdasági versenyképességet befolyásoló társadalmi jelenségek (értékrendszer, bizalom, oktatás) hatásainak vizsgálatára. A vállalati készletezés új paradigmájának megfogalmazása jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki.

Vörös Imre

Budapesten született 1944-ben. Szűkebb szakterülete az európai jog, az alkotmányjog, valamint a gazdasági jog. Kutatta a magyar és az európai jog viszonyát, rámutatva arra, hogy két eltérő jogdogmatikai és jogpolitikai céltételezések által vezérelt jogrendszerről van szó. Ezek egymás mellett élése kihívást jelent a jogtudomány és a magyar Alkotmánybíróság számára, mivel elengedhetetlenné vált egy „integrációbarát”, integrációspecifikus alkotmányossági mércerendszer kialakítása. Javaslatokat dolgozott ki a mércerendszer tartalmára vonatkozóan. Átfogó jogdogmatikai és jogpolitikai elemzés tárgyává tette az Alaptörvény megalkotását és annak módosításait. Az így keletkező ellenmondások feloldására kidolgozta az alapvető jogok körében alkalmazható lex generalis elsőbbségének tételét, az azt lerontó lex specialisszal szemben.

X. Földtudományok Osztálya

Demény Attila

Budapesten született 1962-ben. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének igazgatója, kutatóprofesszor. Szűkebb szakterülete a stabilizotóp- és nyomelem-geokémia. Jelentős eredményeket ért el és iskolateremtő munkát végzett a geokémia paleoklimatológiai alkalmazásában. A vezetésével 2006-ban alakult, jelenleg már 12 fős és az utóbbi években egy Lendület csoporttal bővült Geokémia és Paleoklíma Kutatócsoport munkája a doktori képzésben is hasznosult. Barlangi képződmények komplex geokémiai elemzésével, a hőmérséklet és csapadékmennyiség mellett a csapadék évszakos eloszlásában és a csapadékszállítás irányában beálló változások kimutatásával foglalkozik. Elsők között határozta meg az észak-atlanti oszcilláció Kárpát-medencére kifejtett hatását a holocén folyamán, és alkalmazta a lézerspektroszkópia módszerét fluidumzárványok elemzésére.

Kocsis Károly

Szolnokon született 1960-ban. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet igazgatója, kutatóprofesszora, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara Földrajz-Geoinformatika Intézetének igazgató egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a társadalomföld-rajzon belül a népesség-, etnikai, vallás- és politikai földrajz. A levelező tagság elnyerése óta 60 tudományos közleménye látott napvilágot, független idézeteinek száma 1,6-szorosára (1465-re) nőtt. Ebben az időszakban jelentette meg (társszerzőkkel) a Changing ethnic patterns of the Carpatho-Pannoniana area etnikai atlaszát, amely 12 mai ország területén mutatta be a nyelvi-etnikai térszerkezet fél évezredes változását, jelenlegi állapotát. Jelentős kutatási eredménye az etnikai alapú területi autonómiák történelmi előzményeinek és földrajzi lehetőségeinek feltárása a Kárpát-medence területén. Az elmúlt években indította el a Magyarország Nemzeti Atlasza projektet, amely a Kárpát-medence arculatát kívánja analóg és digitális változatban bemutatni.

Pósfai Mihály

Szombathelyen született 1963-ban. A Pannon Egyetem (Veszprém) Föld- és Környezettudományi Intézeti Tanszékének egyetemi tanára. Szakterülete az ásványtan, ezen belül a „környezeti ásványtan” több területén folytat tudományos kutatást. Fő témája az élő szervezetekben képződő mágneses nanokristályok tulajdonságainak és képződésének tanulmányozása. Levelező taggá választása óta, az elmúlt hat évben – külföldi kutatócsoportokkal közösen végzett munkája eredményeként – a mágneses baktériumokban képződő, nanométeres mérettartományba tartozó magnetit nanorészecskék képződésének genetikai háttere egyre jobban ismertté vált, és a ferrimágneses nanorészecskék biológiailag meghatározott tulajdonságai részben laboratóriumban is reprodukálhatók. Immár egy évtizede szervezi a balatonfüredi Téli Ásványtudományi Iskolát, amely az ásványtan és rokon területek hazai kutatóinak és hallgatóinak kedvelt és fontos találkozójává vált.

XI. Fizikai Tudományok Osztálya

Kamarás Katalin

Budapesten született 1953-ban. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete a szilárdtest-fizika, ezen belül a rezgési spektroszkópiák. Legfontosabb új eredményei a szupravezető fulleridsók és a szén nanocső alapú hibrid anyagokkal kapcsolatosak. A C₆₀ fullerén Cs-mal alkotott sóiban a nyomás, a hőmérséklet és az összetétel függvényében az elektronok a szigetelőkre jellemző lokalizációtól a fémes jellegű delokalizációig számos állapotban lehetnek. Kimutatta egy új állapot, a Jahn–Teller-fém megjelenését. A szén nanocsövekből és kis molekulákból álló hibrid anyagok vagy a molekulák nanocsőbe töltésével, vagy azoknak a csövek felszínére való adhéziójával keletkeznek. Eljárást dolgozott ki a kétféle hibrid megkülönböztetésére és a felszínen, illetve a csövek belsejében történő kémiai reakciók követésére.

Lévai Péter

Miskolcon született 1962-ben. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóprofesszora, 2013 óta főigazgatója, az ELTE magántanára. Szűkebb szakterülete az elméleti magfizika, az erős kölcsönhatás, a nagyenergiás nehézion-ütközések. Levelező taggá választása óta, az elmúlt hat évben tovább folytatta a nagyenergiás nehézion-ütközésekben keletkező kvark-gluon plazmaállapot vizsgálatát. Munkatársaival továbbfejlesztette a QGP színsűrűségét meghatározó tomográfiai eljárást. Elemezte a proton–ólom és ólom–ólom kísérletek eredményeit. Megerősítette, hogy a RHIC és LHC nehézion-ütközésekben létrejött a QGP állapot. Megvizsgálta a nem-perturbatív párkeltés megjelenését a RHIC és LHC energián létrejövő erős színterekben. Magyar oldalról koordinálta a CERN LHC ALICE kísérletbe szánt VHMPID detektor megtervezését. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban létrehozta a Wigner Adatközpontot, amely elnyerte a CERN Tier-0 tenderét, s a CERN központi számításainak közel fele már itt zajlik.

Levelező tagok

I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Kecskeméti Gábor

1965-ben született. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a régi magyar irodalom története. A régiség retorikai megalkotottságának feltárására történeti kommunikációelméleti keretet dolgozott ki, amely lehetőséget ad az irodalmi szövegek és a filozófiai-teológiai eszmék együttes tanulmányozására és az irodalomról való egykorú gondolkodás árnyalt leírására. Műfajtörténeti monográfiája (1998) nyomán az általa javasolt szemlélet és módszertan széles körben meghonosodott, következtetéseit a 19–20. századi irodalom elemzéseire is kiterjesztették. Műveit beható tárgyismeret és széles látókörű távlatosság, a nemzetközi irodalomban való naprakészség és szemléleti eredetiség jellemzi. Értékeket szintetizálni képes tudományszervező, a szakmai közélet aktív szereplője. Számos tudományos és felsőoktatási bizottság vezetője vagy tagja, sorozat- és folyóirat-szerkesztő, konferenciaszervező, európai kutatási programok résztvevője.

Kenesei István

1947-ben született. Az MTA Nyelvtudományi Intézet igazgatója. Az elméleti nyelvészet és azon belül elsősorban a mondattan nemzetközi hírű művelője. A magyar mondattan számos területén alkotott maradandót. Szerkesztője és szerzője az Approaches to Hungarian című sorozatnak, amely a magyar nyelvre vonatkozó elméleti kutatások legrangosabb publikációja. Idegen nyelvű tanulmányai kiemelkedő nemzetközi folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben láttak napvilágot. Jelentős a tudományszervezői tevékenysége, számos fontos hazai és nemzetközi szervezet tagja. Kiváló oktató: nemcsak alapító vezetője a Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának, hanem elindította a nyelvészeti doktorátusra készülő hallgatók legfontosabb fórumát, a Nyelvészeti Doktoranduszok Országos Konferenciáját is, és sorozatszerkesztője az ebből született LingDoc-nak. Vendégprofesszorként tanított többek között az USA-ban, a Velencei és az Utrechti Egyetemen.

Tallián Tibor

1946-ban született. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára, az MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadója. Szakterületei a 19–20. századi magyar zene- és zeneiintézmény-történet, Bartók Béla élete és zenéje, a nemzetközi és magyar opera- és dalműfaj története. Az MTA Zenetudományi Bizottságának elnöke, az MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadója, a Studia Musicologica főszerkesztője. Bartók Béláról magyarul és idegen nyelven megjelent könyve, a magyar operajátszásról és hangversenyéletről kiadott monográfiája, Wagner zenéjéről idegen nyelven is olvasható tanulmányai szakmájának élvonalába emelték. Erkel operáinak kritikai kiadásával olyan sorozatot indított el, amely teljesen átalakította e szerző tevékenységéről korábban kialakult nézeteket. Újjáalakította az MTA Zenetörténeti Múzeumát.

II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Benkő Elek

1954-ben született. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének igazgatója. A magyar középkori régészet vezető kutatója. A nevével jelzett 6 önálló és további 3, társszerzőségben megjelent könyve monografikus jellegű. Kiemelkedő jelentőségű a középkori Keresztúr szék régészeti topográfiája, A középkori Székelyföld című monográfia, a középkori harangöntésről és a zarándokjelvényekről írt könyve, a székelyföldi középkori mezővárosokról, a székelyföldi középkori udvarház és nemesség problémájáról, az erdélyi középkori bronzművességről és a székely írásról (rovásírás) készített monográfiái. E művek mellett 66 cikk és 81 lexikonszócikk szerzője. Külön említendő A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon című kétkötetes és az In medio regni Hungariae című, kézikönyv jellegű tanulmánykötet megírásában és szerkesztésében nyújtott teljesítménye. Külső alapító tagja az ELTE Régészet Doktori Programjának, előadásokat tart a Babeş-Bolyai Egyetem magyar nyelvű tagozatán. 2012 óta önálló doktorátusvezetői joga van a romániai egyetemeken.

Kövér György

1949-ben született. Egyetemi tanár, az ELTE BTK Történelmi Doktori Iskola Társadalomtörténeti programjának vezetője, az MTA Tudományetikai Bizottság tagja, az MTA Történettudományi Bizottság tagja, az MTA Gazdaságtörténeti Albizottság elnöke, a Nemzetközi Gazdaságtörténeti Bizottság Magyar Tagozatának elnöke. Szakterülete a 19–20. századi magyar gazdaságtörténet, a banktörténet; a dualizmus kori magyar társadalomtörténet; az 1945 utáni biografikus politikatörténet és a történetírás elmélete és módszertana. Legismertebb művei a dualizmus korának magyar gazdaságtörténetéről szólnak (Iparosodás agrárországban, 1982; Egy krach anatómiája,1986), egyetemi tankönyvet írt (Gyáni Gáborral) Magyarország 19–20. századi társadalomtörténetéről (a munka angolul az Egyesült Államokban is megjelent, és itthon hat kiadásban látott napvilágot: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig, 1998). Úttörő vállalkozás a nem politikai életrajzként készült Losonczy Géza 1917–1957 című monográfiája. 2011-ben jelent meg A tiszaeszlári dráma. Társadalomtörténeti látószögek című, korszakos jelentőségű mikrotörténeti monográfiája, amely 2012-ben Akadémiai Díjban részesült.

III. Matematikai Tudományok Osztálya

Frank András

1949-ben született. Az ELTE egyetemi tanára, az MTA–ELTE Egerváry Kutatócsoport vezetője. Kutatási területe a kombinatorikus optimalizálás és gráfelmélet. Elsők között ismerte fel, hogy a szubmoduláris függvények alkalmazása sok egymástól távol álló kombinatorikus és gráfelméleti eredmény közös gyökerére derít fényt. Nevéhez fűződik az első algoritmus láncok és antiláncok pakolása. Úttörő módon oldotta meg a VLSI-tervezésben fontos problémát a négyzetrácson adott pontpárok élfüggetlen utakkal való összekötéséről. Alapvető Tardos Évával közös eredménye: minden polinomiális időben megoldható kombinatorikus optimalizálási feladat erősen polinomiális időben is megoldható. Teljesen új utat nyitottak minimax tételei és algoritmusai NP-nehéz optimalizálási feladatok súlyozatlan esetére. Közel 100 tudományos dolgozatára mintegy 900 dolgozatban több mint 2300 hivatkozás történik. Az egyik legsikeresebb hazai iskolateremtő matematikus. Kutatócsoportja a terület egyik nemzetközi központja.

Páles Zsolt

Sátoraljaújhelyen született 1956-ban. A Debreceni Egyetem Analízis Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és a Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskolájának vezetője. Szűkebb szakterülete a matematikai analízis és operációkutatás. Eddigi 205 dolgozatában nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeket ért el. 1 könyvet, 3 konferenciakötetet szerkesztett, több rangos konferenciát szervezett. Munkáira eddig több mint 1500 független hivatkozást kapott. Vezetése mellett heten szereztek PhD-fokozatot. Egyebek között megoldotta több fontos középértékosztály összehasonlítási, homogenitási és jellemzési problémáját. A lineáris kétváltozós függvényegyenletekre olyan általános eljárást talált, amely az ismeretlen függvényekre közönséges differenciálegyenleteket szolgáltat. A függvényiterációt is tartalmazó függvényegyenletek elméletében gyökeresen új, valós függvénytani meggondolásokon alapuló módszereket dolgozott ki az ismeretlen függvények regularitásának bizonyítására.

Stipsicz András

Budapesten született 1966-ban. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója. A világ vezető kutatói közé tartozik az alacsony dimenziós topológia és a szimplektikus geometria területén. Kimagasló érdeme, hogy Magyarországot ennek a központi, az utóbbi három évtizedben számos Fields-éremmel jutalmazott, de idehaza korábban hiányzó terület egyik nemzetközi központjává tette. Kutatóként elnyerte az MTA Lendület programjának támogatását és a European Research Council Advanced Grantját. Publikációi közül kiemelkedik Paolo Liscával közösen elért eredménye, amelyben meghatározták feszes kontakt struktúrák létezését Seifert fibrált 3-sokaságokon; ebben az általuk kifejlesztett kontakt műtéti eljárást kombinálták Ozsváth Péter és Szabó Zoltán elméletével. Ugyancsak jelentős Mohan Bhupallal közös eredménye, amelynek keretében osztályozta azokat a felületszingularitásokat, amelyek kisimításának homológiacsoportjai torziók. Új, Ozsváth Péterrel és Szabó Zoltánnal írt könyvében csomók Heegaard–Floer-invariánsaira dolgozott ki egy kombinatorikus eljárást, ami a csomók vizsgálatának jelenleg legerősebb eszköze.

IV. Agrártudományok Osztálya

Harrach Balázs

Mosonmagyaróváron született 1952-ben. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézet tudományos tanácsadója, korábbi igazgatója (2000–2008), jelenlegi témacsoport-vezetője. Szűkebb szakterülete az állatorvosi virológia. Stachybotrys penészgombák toxinjait azonosította HPLC és tömegspektrometria segítségével, és elsőként mutatta ki juhok és lovak elhullását okozó szalmából. Szarvasmarha-leukózis-mentesítéshez immundiagnosztikai készletet állított elő (600 000 vizsgálathoz, részben exportra). A hazai állatorvosi kutatásokban bevezette a molekuláris és bioinformatikai módszereket. Elsőként végzett filogenetikai számításokat adenovírusokkal. Gazdaváltásokat derített ki (pl. hüllőről kérődzőre), ami a genom G+C tartalmának csökkenésével és kórokozóképesség-fokozódással járt. Víruskutatásait vezető szaklapok és referenciakötetek közölték. Alelnöke az MTA Bioinformatikai Osztályközi Bizottságának és a Magyar Bioinformatikai Társaságnak. A Nemzetközi Vírusrendszertani Bizottság Állati DNS-vírusok és Retrovírusok Albizottság vezetője. Két olyan uniós kutatási konzorcium tagja, amelyek génvektorok és daganatellenes vírusok fejlesztésén dolgoznak.

Rajkai Kálmán

Budapesten született 1951-ben. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet tudományos osztályvezetője, tudományos tanácsadója. Szűkebb szakterülete a talajtan, talaj-vízgazdálkodás és a talajfizika. Napjaink legégetőbb társadalmi problémájával, a globális vízkészlet talajnedvesség összetevőjével foglalkozó nemzetközileg elismert kutató. A talaj vízgazdálkodását meghatározó mérési és becslési módszerek fejlesztője. Becslési módszert dolgozott ki a talaj víztartó képességére. Kutatásaiban a mért talajnedvességből számította a növények vízfelhasználását és térbeli mintázatát. Frekvenciaspektrum és további elektromos jellemzők (fázisszög, szóródási tényező) mérését vezette be a gyökéraktivitás mérésébe. Több monográfia talajfejezetének szerzője (Magyarország kistájainak katasztere, 1990; 2010; Vadregényes erdőtáj a Börzsöny, 2014). A Debreceni Egyetem egyetemi magántanára. Több egyetem posztgraduális képzésében vesz részt. Négy hallgatója szerzett PhD-fokozatot. Új tudományos eredményei, széles nemzetközi ismertsége, elismertsége, oktatói, tudományszervezői és tudományos közéleti tevékenysége iskolateremtő egyéniséggé teszik.

Szendrő Zsolt

Gödöllőn született 1947-ben. A Kaposvári Egyetem professor emeritusa. Szűkebb szakterülete a kisállattenyésztés és nyúltenyésztés. Kaposváron létrehozta a világ egyik legkiemelkedőbb nyúltenyésztési kutatóhelyét, amelyet kutatási aktivitás alapján 300 kutatóhely közül az elmúlt két évtizedben folyamatosan a legjobb 5 közé sorolnak. Három államilag elismert nyúlfajta előállítója. Egyedülálló a digitális képalkotó diagnosztikai módszereknek a nyúltenyésztésben és –szelekcióban való alkalmazása. Világszerte széles körben elismert új tudományos eredményeket ért el az állatjóllét, a tartástechnológiai fejlesztések, a reprodukció-biológia, az élelmiszer-biztonság és húsminőség terén. Három alkalommal választották meg a Nyúltenyésztési Világszövetség alelnökének. Publikációinak száma meghaladja az ezret. Tanítványai és közvetlen munkatársai közül hárman az MTA doktorai, egyetemi tanárok, a negyedik jelenleg írja doktori értekezését.

V. Orvosi Tudományok Osztálya

Csiba László

Sajószentpéteren született 1952-ben. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Neurológia Klinika tanszékvezetője. Szűkebb szakterülete a neurológia, stroke-kutatás. Tudományos munkája ötvözi a kísérletes, a klinikopathológiai és a klinikai stroke-kutatás elemeit. Új módszereket publikált a kísérletes fokális agyi ischemia vizsgálatára (pH, vértartalom, káliumeloszlás). Új fokális agyi ischemia modellt dolgozott ki. Kutatótársaival klinikopathológiai vizsgálatokkal validálták a neuroszonológiai módszerek alkalmasságát az arteriosclerosis súlyosságának követésére. Megállapították, hogy a stroke nem indukálja a neurogenesist. Az agyi keringés vizsgálatát a kardialis hemodinamika és a kognitív teljesítmény egyidejű mérésével kombinálták. Szignifikáns agyi hemodinamikai eltéréseket igazoltak tünetmentes diabetesben, migraine-ben, hyperlipidemiában és hypertoniában. Ezek alapján kiderült, hogy ha a kezeletlen hypertonia hyperlipidemiával társul, nem csak a vascularis eltérések súlyosabbak, hanem a kognitív zavarok is. Klinikáján végzik az országban a legtöbb lysiskezelést stroke-ban.

VI. Műszaki Tudományok Osztálya

Dunai László

Medgyesegyházán született 1958-ban. A BME Építőmérnöki Kar dékánja. Fő kutatási területe acél és öszvér híd- és épület-tartószerkezetek fejlesztése, méretezése és tervezése. Munkásságában a tudományos kutatás és a mérnöki alkotó tevékenység azonos súllyal van jelen. Meghatározó szerepet tölt be az acélszerkezeti méretezési módszerek fejlesztésében, amelyek nélkülözhetetlenek a gazdaságos szerkezeti tervezésben. Tudományos közleményeinek száma 229, 9 tervezési segédletet készített, 1 szabadalma van; publikációira 403 független hivatkozást kapott. A vezetésével kidolgozott méretezési eljárásokat nemzetközi szinten használják innovatív szerkezetek tervezésére. Szaktudása nélkülözhetetlen volt az elmúlt évek jelentős acélhídprojektjeiben (Pentele híd, a Kvassay Duna-ág-híd és a sárvári Rába-híd társtervezője, a Megyeri híd és a Tiszavirág híd, M0 Déli Duna-híd, Rákóczi híd). Tanítványai közül eddig 13-an szereztek PhD-fokozatot. Személyében az acéltartószerkezet-tervezésnek és –kutatásnak majd 30 év után lett újra képviselete az Akadémián.

Gáspár Péter

Pécsett született 1960-ban. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos tanácsadója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára, a Közlekedés és Járműirányítás Tanszék tanszékvezetője. A rendszer és irányításelmélet általános elveire és módszertanára építve a járműipar által motivált kutatási területeken érte el legfontosabb eredményeit. Célterületei az integrált és koordinált irányítástervezés, ahol a funkciók, komponensek és rendszerek összehangolt működését és a prioritások kezelését kell biztosítani. Több, ipari gyakorlatban megvalósult kutatásban és fejlesztésben is részt vett. Eredményei a kooperatív, vezető nélküli járműoszlop menetstabilitásával, valamint a „connected car” alapú autonóm és kooperatív járműirányítással kapcsolatosak. 2014-ben megkapta az Akadémiai Díjat. Kutatói elismertségét jelzik a hazai és külföldi egyetemi előadásokra és doktori védésekre szóló meghívások, továbbá nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságaiba, konferenciaszekciók szervezésére és előadások tartására való felkérések. 3 tankönyve (társszerzővel) jelent meg, 345 publikációjára 797 független hivatkozás érkezett.

Kaptay György

Tatabányán született 1960-ban. A Miskolci Egyetem Nanotechnológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és a Bay Zoltán Nonprofit Kft. Szerkezeti és Funkcionális Anyagok kutatócsoportjának vezetője. Szakterülete a metallurgia, az anyagtudomány, a kémiai termodinamika, a határfelületi jelenségek, a nanotudományok, az elektrokémiai szintézis, az anyagmodellek. Fontosabb elméleti felismerései közül kiemelhető, hogy a természet leírásához elegendő öt alapmennyiség és öt alapmértékegység, szemben az SI-ben definiált héttel. Ugyancsak a nevéhez fűződik annak megállapítása, hogy a reális oldatok a hőmérséklet növelésével az ideális oldat állapot felé tartanak. A nano-termodinamika alapjának számít az a felismerése, amely szerint a nanoméretű fázisok komponenseinek kémiai potenciálja nem a fázis görbületével, hanem annak fajlagos felületével arányos. Eredményei közül kiemelkedik még annak leírása, hogy a határfelületi erők a rendszer negatív Gibbs-energiájának elmozdulás szerinti deriváltjával definiálhatók.

VII. Kémiai Tudományok Osztálya

Felinger Attila

Pécsett született 1961-ben. A Pécsi Tudományegyetem Analitikai és Környezeti Kémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA–PTE Molekuláris Kölcsönhatások az Elválasztástudományban Kutatócsoport vezetője. Szakterülete az elválasztástudomány. Kidolgozta és eredményesen alkalmazta a kromatográfia mikroszkopikus modelljét. Kromatogramok elemzésére csúcskorrelációs módszert dolgozott ki, amely a csúcsátlapolás statisztikai elméletének egyik legalaposabb leírását adja. A preparatív kromatográfia számára olyan elméleti és gyakorlati módszereket dolgozott ki, melyekkel mód nyílik az optimális elválasztási körülmények kidolgozására. Eljárást dolgozott ki, amely – az inverz kromatográfia módszereivel – rendkívül kis mintamennyiség alapján is alkalmas egyensúlyi izoterma meghatározására. A Data Analysis and Signal Processing in Chromatography című, 414 oldalas könyvét a legnevesebb szakemberek méltatták. Társszerzője továbbá a preparatív kromatográfia nemzetközileg legismertebb monográfiájának. Az Analytical Scientist Power List 2013 alapján a világ 100 legbefolyásosabb analitikai kémikusának egyike.

Kollár László

Kaposváron született 1955-ben. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara Szervetlen Kémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a fémorganikus kémia, a homogén katalízis. Az enantioszelektív homogén katalitikus reakciók területén ketonok hidrogénezésénél és alkének hidroformilezésénél az addig ismert legjobb optikai hozamokat érte el, lehetővé téve ezzel számos értékes királis építőelem (2-aril-propanal, 2-formil-oxazolidin, formil-borostyánkősav-származékok stb.) hatékony szintézisét. Nagynyomású NMR vizsgálatok és modellvegyületek segítségével tisztázta a platina-komplexek katalizálta hidroformilezés mechanizmusát. Ezzel évtizedek óta vitatott kérdéseket válaszolt meg. Kidolgozta szteránvázas enol-triflátok, jódalkének és jódaromások több olyan palládium-katalizált homogénkatalitikus kapcsolási és karbonilezési reakcióját, amelyek kiváló hozammal szolgáltatnak gyakorlati szempontból fontos szteroidokat, nikotinsavamidokat és új N-heterociklusos származékokat. Ezek a vegyületek fontos gyógyszeripari céltermékek szintézisének kulcsintermedierjei.

VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

Miklósi Ádám

Budapesten született 1962-ben. Az ELTE Természettudományi Kar Biológiai Intézet Etológiai Tanszékének vezetője. Szűkebb szakterülete az etológia. Legfontosabb eredménye, hogy munkássága nyomán általánosan elfogadottá vált a kutya mint természetes állati modell számos olyan kutatásban, ahol az emberi viselkedés összehasonlító megközelítése a cél. A kutyára alapozott etológiai kutatásai kiterjednek többek között a szocio-kognitív viselkedés evolúciós vizsgálatára, e viselkedésformák genetikai és neurobiológiai mechanizmusainak tisztázására, összehasonlító személyiségkutatásra, öregedéskutatásra. Legújabb felismerése, hogy a robotika fejlődésével lehetővé vált az etológia és a robotika összekapcsolása, amely etorobotika néven új megközelítést kínál az ún. szociális robotok tervezésére, megvalósítására, valamint viselkedési mérésekkel történő validálására. A Dog Behaviour, Evolution and Cognition című kötetét az Oxford University Press két kiadásban jelentette meg. A kötet a terület fontos monográfiája, számos egyetemen tankönyvként használják.

Simon István

Budapesten született 1947-ben. Okleveles fizikus. A biológiatudomány és a fizikatudomány habilitált doktora, egyetemi magántanár. Az MTA TTK Enzimológiai Intézet tudományos tanácsadója, a Fehérjeszerkezet Kutatócsoport vezetője. Vendégoktató a Szegedi Egyetemen és az ELTE-n. Fehérjék szerkezetének elméleti és számítógépes vizsgálatával foglalkozik. Negyedszázada elsőként mutatta be, hogy egy fehérje térszerkezete a kémiai szerkezet alapján kiszámítható. Ehhez kapcsolódóan definiálta a stabilitási centrum fogalmát, diákjaival kifejlesztették a SCPred algoritmust és webszervert e centrumok elemeinek becslésére. A térszerkezeti energia számításával elért eredmények közül a legfontosabb, hogy feltárták a fehérjerendezetlenség statisztikus termodinamikai hátterét. Megalkották az IUPred és az ANCHOR algoritmust a rendezetlen fehérjék, fehérjeszakaszok és az azokon található funkcionális helyek szekvenciából történő becslésére. Legnagyobb visszhangja a transzmembrán fehérjék szerkezetszerveződése elméleti fizikai leírásának volt. A „Highly Cited Researchers 2014” lista három magyarországi kutatójának egyike. A Magyar Bioinformatikai Társaság elnöke.

Szöllősi János

Debrecenben született 1953-ban. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetének igazgatója. Szűkebb szakterülete a sejtbiofizika. A sejtfelszíni fehérjék topográfiájának vizsgálatára alkalmas új képalkotó és áramlási citometriás Förster-rezonancia energiatranszfer módszereket fejlesztett ki munkatársaival. Az új kísérleti megközelítések lehetővé tették a membránfehérjék dinamikus mintázatai összetételének és funkciójának vizsgálatát. Vezető szerepe volt egy új membránmodell kidolgozásában, amely módosította a Singer–Nicolson-membránmodellt, hangsúlyozva a membrán dinamikus rendezettségét. Újabb kutatásai során az epidermális növekedési faktor receptorcsalád tagjainak sejtfelszíni topográfiáját, konformációját és jelátviteli mechanizmusát tanulmányozta. Eredményei szerint a daganatsejtek metasztatizáló képessége szoros korrelációt mutat az ErbB2 fehérje homoasszociációjának mértékével a tumoros sejtvonalakon. Megállapította, hogy a molekuláris asszociáción túl nagyméretű, akár 1000 ErbB2 molekulát is tartalmazó asszociátumok, klaszterek találhatók emlőtumorsejteken.

IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya

Halmai Péter

Budapesten született 1953-ban. A Pannon Egyetem, valamint az NKE egyetemi tanára, tanszékvezető. A nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan és az agrár-közgazdaságtan művelője. Az európai integráció makroökonómiájában kiemelkedő eredményeket ért el a potenciális növekedés irányzatai, az európai növekedési és felzárkózási modell sajátosságai, a pénzügyi és gazdasági válság növekedési hatásai, továbbá a strukturális reformok hatásmechanizmusai feltárása terén. Az európai konvergenciafolyamatok vizsgálatában elsőként alkalmazta a potenciális növekedés megközelítését, valamint kidolgozta a konvergenciakrízis hipotézisét. Kidolgozta az EU Közös Agrárpolitika reformfolyamatainak átfogó közgazdasági elméletét. Eredményesen vizsgálta az agrárgazdaság EU-adaptációja témakörét. Az átalakulás (tranzíció) gazdaságtana területén az elsők között bizonyította a korábbi hazai agrármodell fenntarthatatlanságát. Részletesen vizsgálta a transzformációs krízis agrárgazdasági vonatkozásait.

Kiss György

Debrecenben született 1953-ban. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a munkajog. Tudományos pályája során behatóan elemezte a munkajog alapintézményeit. Feltárta egyebek mellett a munkajogi konfliktusok jogi természetét, meghatározta feloldási módozataikat. A kutatás eredménye a kollektív érdekviták elismertetése a magyar munkajogban és feloldásuk törvényi szabályozásának kimunkálása. Vizsgálta a magánautonómia érvényesülését a munkajogban. Ennek eredménye a munkajog paternalista felfogásának cáfolata, annak bizonyítása, hogy a munkajog a magánjogi rend része. Feltárta a munkajog struktúráját, bizonyította az individuális és a kollektív munkajog korrelációját. Kutatása nyomán megtörtént a kollektív szerződés jogi természetének átértékelése, a kontraktuális jogforrás fogalmának bevezetése a magyar munkajogba. Kiss György iskolateremtő hatása a magyar munkajogi gondolkodás átalakulásán mérhető le. Jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi tudományos élet figyelme ráirányuljon a magyar munkajogtudományra.

X. Földtudományok Osztálya

Haas János

Budapesten született, 1947-ben. Az ELTE kutatóprofesszora, a MTA–ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport vezetője. Szűkebb szakterülete a szedimentológia, a rétegtan és a regionális földtan. A hazai karbonát-szedimentológia iskolateremtő elindítója. A Föld pályaelem-változásait tükröző üledékciklusok karbonátos kőzetekben való kimutatását illetően nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el. A rétegtan területén elsősorban a hazai triász kőzetek kutatásában volt meghatározó szerepe, amelynek eredményei 2004-ben egy általa szerkesztett kézikönyvben jelentek meg. Szerzője és szerkesztője a Geology of Hungary című összefoglaló műnek, amely 2012-ben jelent meg a Springer Kiadónál. 226 tudományos közleménye jelent meg. 1999–2005 között az MTA Földtani Tudományos Bizottság elnöke volt, 2011-ben és 2014-ben az újjászervezett bizottság ismét elnökévé választotta. Az International Union of Geological Sciences (IUGS) Nemzeti Bizottság elnöke. 1991–2010 között az Acta Geologica Hungarica (Central European Geology) főszerkesztője volt. 2006 és 2012 között a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke volt, 2012-ben tiszteleti taggá választották.

Kovács Zoltán

Egerben született 1960-ban. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a társadalomföldrajz. A városföldrajz és urbanizációkutatás nemzetközileg elismert képviselője. Kutatási eredményeivel hozzájárult a városfejlődés hazai és kelet-közép-európai törvényszerűségeinek feltárásához, számos posztszocialista városi jelenség értelmezéséhez, a hazai városföldrajzi kutatások elméleti és módszertani megújulásához. Behatóan foglalkozott hazánk térszerkezetének 1990 utáni átalakulásával, a népesség térbeli mobilitásának változásával, a kreatív gazdaság települési szokásaival, a politikai véleménynyilvánítás térbeli különbségeivel is. Eddig 337 tudományos közlemény (köztük 15 szakkönyv) szerzője. Oktatói tevékenysége hazai és nemzetközi szinten egyaránt kimagasló. A Magyar Földrajzi Társaság alelnöke, két cikluson át az MTA közgyűlési doktor képviselője, az MTA Földtudományok Osztálya Társadalom-földrajzi Tudományos Bizottságának elnöke.

XI. Fizikai Tudományok Osztálya

Katz Sándor

Bonyhádon született 1975-ben. Az MTA–ELTE Rácstérelmélet Lendület csoport vezetője, az ELTE Elméleti Fizika Tanszék vezetője, a Fizikai Intézet általános igazgatóhelyettese. Az elméleti részecskefizika nemzetközi hírnevű professzora. Szakterülete a kvantumtérelméleti megoldási módszerek és a rácstérelméleti szimulációk kutatása. Máig legpontosabb tárgyalását adta a korai Univerzumban lezajlott kvark-hadron átmenetnek a rácstérelmélet módszerével. Többéves éles tudományos vitában bebizonyította, hogy eredményei adják meg az átalakulás helyes fizikai jellemzését. Ez minden idők egyik leghivatkozottabb rácstérelméleti eredménye. A többparaméteres átsúlyozás módszerével meghatározta a hőmérséklet-barionsűrűség síkon a fázisdiagram kritikus pontját. Új algoritmusokat fejlesztett a hadronspektrumot nagy pontossággal meghatározó rácsszimulációkhoz. A kísérleti spektrummal talált egyezés a nem-perturbatív tartományban bizonyítja, hogy a QCD az erős kölcsönhatások helyes elmélete. Hétéves algoritmusfejlesztése révén csoportja a korábbinál három nagyságrenddel pontosabb spektrummérést végzett. Társaival közösen elsőként számította ki az alapelvekből indulva a proton- és a neutrontömeg különbségét. Társalkotója a gigabit kommunikációjú, PC-kből épült, majd a grafikuskártya-alapú processzor-klaszternek. Mindkét innováció világelső volt az elméleti fizikában.

Zaránd Gergely Attila

Budapesten született 1969-ben. Egyetemi tanár a BME Fizikai Intézetében, amelynek 2012 és 2015 között igazgatóhelyettese, majd 2015 júliusa óta igazgatója. Szakterülete az elméleti szilárdtestfizika. Jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó kutatásaiban kvantumtérelméleti és statisztikus fizikai módszereket alkalmaz, illetve fejleszt szilárdtestfizikai rendszerekre, erősen kölcsönható, nem egyensúlyi mezoszkopikus rendszerekre, rendezetlen mágnesekre és ultrahideg atomi rendszerekre. A mezoszkopikus rendszerek területén a nevéhez fűződik a később kísérletileg is megfigyelt ún. SU(4) Kondo állapot jóslata, a mágneses szennyezőkön való rugalmatlan szórás pontos elméleti leírása, a geometriai spinrelaxáció mechanizmusának gondolata. A rendezetlen mágneses rendszerek területén eredményei közül kiemelkedik a spinüvegek alapmodelljében, a Sherrington–Kirkpatrick-modellben az önszervező kritikusság felfedezése és a hiszteretikus optimalizálási eljárás gondolata. A hideg atomi rendszerekbeli trionképződésről és szín-szupravezetésről szóló munkáját a Nobel-díjas Frank Wilczek méltatta a Nature Physics hasábjain. Kutatási eredményeit tekintélyes hazai és nemzetközi díjakkal ismerték el.

Külső tagok

I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Gregory Nagy (Böszörményi Nagy Gergely)

Budapesten született 1942-ben. A Harvard Egyetem professzora, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja, számos egyetem díszdoktora, a mai ókortudomány egyik legjelentősebb képviselője. Szűkebb szakterülete a korai görög líra vizsgálata, kiemelkedőek az ókori irodalmi kánon kialakulására vonatkozó eredményei, amelyek az ókortudomány egyetemi tananyagát is meghatározzák. A Harvard Egyetemen doktori iskola vezetőjeként és témavezetőként iskolát teremtett, és szoros kapcsolatokat ápol a hazai ókortudománnyal. Több összefoglaló kézikönyv szerkesztője és szerzője (Greek Literature, 9 vols., Routledge 2001; Cambridge History of Literary Criticism, vol. 1, ed. G. Kennedy, Cambridge UP 1989, pp. 1–77).

II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Adriányi Gábor

Nagykanizsán született 1935-ben. A bonni Rajnai Frigyes Vilmos Egyetem volt évtizedekig a tanszékvezető egyetemi tanára, jelenleg az intézmény professor emeritusa. A Toulouse-i Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem vendégtanára, a varsói Kardynał Wyszyński Egyetem díszdoktora. Az egyháztörténet-írás nemzetközileg is elismert kutatója. Szűkebb szakterülete a magyarországi katolikus egyház története a 19–20. században, s kiemelkedő eredményekkel kutatja a Vatikán keleti politikáját. Ismertetéseivel és magyar munkák egyháztörténeti sorozatban való megjelentetésével sokat tesz a magyarországi kutatások ismertségének növeléséért.

Fónagy Péter

Budapesten született 1952-ben. Klinikai pszichológus és pszichoanalitikus, a University College London tanszékvezetőjeként a mai klinikai pszichológiában a kutatás és klinikai gyakorlat összekapcsolásának élharcosa. 800 közleményével a mai klinikai pszichológia nemzetközileg legnagyobb hatású kutatója. Legfontosabb kutatási eredményei a mentális zavarok fejlődési eredetével kapcsolatosak. Kimutatta, hogy a saját és mások gondolataiba és érzelmeibe beleélést mutató mentalizációs fejlődés és az ehhez kapcsolódó érzelemszabályozás zavara kötődési problémákat eredményez. A korábban kezelhetetlennek tartott borderline személyiségzavarokra igazolt egy pszichoterápiás eljárást, amely a mentalizációhoz szükséges tükrözési működést erősíti, s a páciensek valósabb emberi kapcsolatok kialakítására lesznek képesek.

Mészáros András

Bélvatán (Csallóköz) született 1949-ben. A pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének professzora, de részt vesz a Szlovák Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének, valamint az MTA BTK Filozófiai Intézetének projektjeiben is. Szűkebb szakterülete a magyar filozófia története és az irodalomtudomány. Kutatói érdeklődése a kezdetektől fogva a felső-magyarországi filozófia története, különös tekintettel a 18. század végi és a 19. századi gondolkodókra. Úttörőként dolgozta fel az iskolai filozófia történetét magyar és a szlovák nyelven. Folyamatos és meghatározó a magyarországi filozófiatörténészekkel való együttműködése, amelynek eredményeként Mészáros András a szerzője a magyar filozófia történetét összefoglaló mű első kötetének. Fontos szerepet játszik a magyar és a szlovák filozófia kapcsolatainak megerősítésében.

Sipos Gábor

Érszodorón született 1951-ben. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kara Magyar Történeti Intézetének docense, az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár főlevéltárosa. Szűkebb szakterülete a művelődéstörténet, az erdélyi református egyház története, az erdélyi nyomda- és könyvtártörténet, a régi magyar irodalom története. Száznál több közleménye jelent meg, részt vett az Erdélyi református zsinatok iratai 1591–1800 című nagy forráskiadvány sajtó alá rendezésében. Az Erdélyi Református Főkonzisztórium kialakulása 1668–1713–(1736) címmel megjelent dolgozata az erdélyi református egyház sajátos, másutt föl nem lelhető világi-lelkészi vegyes vezető intézményének, az Egyházfőtanácsnak a kialakulási folyamatát tárta fel. A kolozsvári Református Kollégium könyvtára a 17. században című műve fontos adalékokat nyújt a kora újkori erdélyi könyvgyűjtésről és könyvhasználatról.

III. Matematikai Tudományok Osztálya

Boros Endre

Budapesten született 1953-ban. A Rutgers Egyetem kiemelt professzora, a RUTCOR, Rutgers Center for Operations Research igazgatója, két nemzetközi folyóirat főszerkesztője. Szűkebb szakterülete az operációkutatás diszkrét módszerei és alkalmazásuk. Egyaránt kiváló eredményeket ért el az elméletben, az alkalmazásokban és a számítástechnikai módszerekben. Eredményei a perfekt gráfokkal, poliéderek csúcsainak meghatározásával, valószínűségi korlátokkal, sztochasztikus játékokkal és Boole-függvényekkel kapcsolatosak. Hosszú ideig nyitott sejtésekre adott választ, virágzó nemzetközi tudományos iskolákat hozott létre. Alkalmazási szempontból nagy jelentőségű eredményei a Logical Analysis of Data módszer továbbfejlesztése, a kvadratikus 0-1 optimalizáció alkalmazása a képfeldolgozásban, a valószínűségi korlátok alkalmazása megbízhatósági számításokban.

Erdős László

Budapesten született 1966-ban. Az osztrák Tudományos és Technológiai Intézet (Institute of Science and Technology Austria) vezető professzora, az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagja. Kutatási területe a matematikai fizika és a valószínűségszámítás. Szenzációs eredménye a véletlen mátrixok Wigner-elmélete fő sejtésének igazolása. Belátta, hogy a saját értékek lokális statisztikája (például a szomszédosak távolságának eloszlása) univerzális: független a mátrix elemeinek eloszlásától, csupán a mátrix alapvető szimmetriaosztályától függ. Más kiemelkedő munkáiban matematikailag szigorú módon levezeti a kvantumdiffúziót, illetve a Bose–Einstein-kondenzátum dinamikáját leíró Gross–Pitaevskii-egyenletet a kvantummechanikában alapvető Schrödinger-egyenletből. Szoros kapcsolatokat ápol a hazai statfizikai iskolával.

Komornik Vilmos

Budapesten született 1954-ben. A Strasbourgi Egyetem „kivételes osztályú” professzora. Szakterülete a matematika, analízis, kombinatorikus számelmélet,162 cikket és 10 könyvet publikált. A parciális differenciálegyenletek irányítási idejére adott becsléseit, az energiabecslésre kidolgozott Ljapunov-típusú módszereit, a „Komornik–feedback” konstrukciót, valamint monográfiáit a terület szinte minden kutatója alkalmazza. Kiemelkedő eredményeket ért el a nem egész alapú számrendszerek vizsgálatában is. Feltárta az „egyértelműségi” halmazok kombinatorikai és topológiai szerkezetét, és jellemezte a diszkrét spektrumú számokat. A „Komornik–Loreti-konstans” számos területen alapvető szerepet játszik.

Ozsváth Péter

Az Egyesült Államokban, Dallasban született 1967-ben. A Princetoni Egyetem matematikaprofesszora, az alacsony dimenziós topológia meghatározó alakja. Szűkebb szakterülete a topológia, ezen belül a 3- és 4-dimenziós sokaságok elmélete. A princetoni egyetemi kollégájával, Szabó Zoltánnal közösen bebizonyított Thom-sejtés a témakör egyik legáltalánosabb eredménye. Szabó Zoltánnal kifejlesztett elméletük az utóbbi néhány év legnagyobb hatású topológiai munkája. A konstrukció 3- és 4-dimenziós sokaságok, csomók invariánsait adja. Félszáznál több cikke jelent meg a téma neves folyóirataiban, az Annals of Mathematics öt tanulmányát publikálta.

V. Orvosi Tudományok Osztálya

Hajnóczky György

Budapesten született 1963-ban. A philadelphiai Thomas Jefferson Egyetem professzora és az intézmény MitoCare mitokondriumkutató és diagnosztikai központjának vezetője. Szűkebb szakterülete a sejtélettan, különös tekintettel a biológiai jelátvitelre és a mitokondriumműködésre. Régóta ismert, hogy milyen szerepet töltenek be a sejtszervecskék, a mitokondriumok az energia előállításában és raktározásában. Ám a mitokondriumok feladata nem korlátozódik a szervezet energiaellátására, hiszen az organellumok károsodása egy sor betegség kialakulásában játszik közre. Hajnóczky György e kórképek kialakulásának a feltérképezésében játszott szerepet. Laboratóriumában hetvennél több kutató dolgozott, köztük számos magyar posztdoktor. Amerikai tartózkodása közben folyamatos és eredményes munkakapcsolatot tartott és tart fenn számos hazai kutatóval, és rendszeresen előad hazai konferenciákon, szemináriumokon.

VI. Műszaki Tudományok Osztálya

Bitay Enikő

Kolozsváron született 1960-ban. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara Gépészmérnöki Tanszékének docense, az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkára. Kutatásai felölelik a celluláris szerkezetű anyagok geometriai felépítésének vizsgálatát, a lézeres felületkezelést és szimulációt, a bioanyagok lézersugaras megmunkálását, valamint az erdélyi műszaki örökségfeltárást. A Magyar Mérnökakadémia tiszteletbeli tagja, 10 könyvnek, 1 könyvfejezetnek, 29 kötetnek, közel 130 tudományos közleménynek a szerzője/társszerzője. A műszaki kutatás és oktatás érdekében magyar nyelven szakkönyvsorozatokat szerkeszt, szoros kapcsolatokat ápol a magyarországi kollégákkal. Tevékenysége hozzájárult az erdélyi műszaki iskolateremtéshez, szakkönyvgyarapításhoz, tehetséggondozáshoz.

Hanzó Lajos

Szarvason született 1952-ben. A Southamptoni Egyetem Távközlési Tanszékének vezető professzora. Kutatásai átfogják a vezeték nélküli rádiófrekvenciás és a fényalapú mobil- és szatellitbázisú multimédia-kommunikációt, a vezetékes és üvegszálas távközlést, valamint az ilyen rendszerek kritikus elemeinek megvalósítását. Tizennyolc könyv fő szerzője, emellett 1496 további publikációval rendelkezik. Videókommunikációs, adaptív hibajavító kódolási és modulációs megoldásai, valamint OFDM technikái az új mobil- és WiFi-hálózatok szabványainak és termékeinek a kifejlesztését segítették elő. Tanszéke az Egyesült Királyság legproduktívabb távközlési kutatócsoportja lett, s több mint 100 doktorandusznak volt a konzulense. A hazai tudományos élet egyik legaktívabb támogatója.

VII. Kémiai Tudományok Osztálya

Ángyán János

Pécsett született 1956-ban. A francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) és a Loranne-i Egyetem habilitált kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete az elméleti kémia, kiemelkedő eredményeket ért el az oldószerhatás és az intermolekuláris kölcsönhatások kvantumkémiai modellezésének területén. Elsőként javasolt különböző módszereket a diszperziós erőkért felelős hosszú hatótávolságú elektronkorreláció leírására. A molekulák és szilárd testek elektronszerkezetének modellezésével foglalkozó kutatócsoportot hozott létre az egyetemén. Közel 140 publikáció szerzője, illetve társszerzője.

Tóth István

Az erdélyi Szilágysomlyón született 1946-ban. 1999-ig a Londoni Egyetem oktatója volt, jelenleg a Queenslandi Egyetem Farmakológiai Intézetének professzora. Kutatásainak fő területe a biológiailag aktív természetes szerves anyagok kémiája, valamint a gyógyszerek és különböző vakcinák célzott eljuttatása a szervezet szöveteibe. Nevéhez 267 folyóiratcikk, 16 könyvfejezet és 43 szabadalom fűződik.

VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

Albert Réka

Szászrégenben (Románia) született 1972-ben. Jelenleg a Pennsylvania Állami Egyetem kiemelt professzora, szűkebb szakterülete a hálózatkutatás és a rendszerbiológia. A modern hálózattudomány első művelői közé tartozik. Barabási Albert-Lászlóval együtt felfedezték, hogy a hálózatok túlnyomó részének hasonló skálafüggetlen struktúrája van, munkásságuk új, hálózatorientált gondolkodásmódot indított el. Az elsők között volt, akik logikaalapú modellekkel írták le konkrét biológiai rendszerek dinamikáját, például gén- és jelátviteli hálózatokat. Sikeresen modellezett ökológiai (például beporzási) hálózatokat is. Sikerei közé tartozik két, betegséggel kapcsolatos hálózat modellezése is. Számos magyar kutatócsoporttal tart szoros kapcsolatot, részt vesz magyar egyetemek oktatómunkájában.

Nagy András

Ercsiben született 1951-ben. A torontói Mount Sinai Kórház Lunenfel-Tanenbaum Kutatóintézet professzora, a Kanadai Királyi Társaság tagja, szűkebb szakterülete a genetika. Matematikusként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd Csányi Vilmos etológiai kutatócsoportjában dolgozva szerezte meg a kandidátusi fokozatot, később az ELTE-n állított elő őssejteket egérembrióból. Torontóba kerülve a világon elsőként bizonyította, hogy embrionális őssejtek képesek teljes élőlény (egér) létrehozására (PNAS 1994). Őssejtek mutáns-genetikai alkalmazása során írta le a Vaszkuláris Endothel Növekedési Faktor (VEGF) mutáns letalitását, a VEGF-t a rákkutatás fő sodrába helyezte. Sikerült vírus integráció nélküli humán és egér őssejteket létrehoznia bőrsejtekből. A Scientic America beválasztotta az év tíz humanitásra leghatásosabb emberei közé. 2014-ben ismertették szomatikus sejtek őssejtekké alakulásának molekuláris részleteit. A Manipulating the Mouse Embryo: a laboratory manual című könyvét az embriológusok „bibliájának” tekintik.

Soltész Iván

Budapesten született 1964-ben. A neurobiológus 2015-ig a Kaliforniai Egyetem (Irvine) Anatómiai és Neurobiológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára volt, jelenleg a Stanford Egyetem Orvosi Karának meghívott professzora. Felfedezéseket tett a sejt típusok meghatározásában, az ioncsatornák és a hálózati állapotfüggő sejtaktivitás magyarázatában, és az agyi betegségek, mint a traumatikus agysérülés, a lázgörcs és az epilepszia molekuláris és sejt szintű magyarázatában állat modelleken.Vezető szerepet játszik a hippokampusz hálózati és molekuláris működésének meghatározásában. Öt nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának és sok kutatási bizottság tagja.

IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya

Péli Gábor

Budapesten született 1956-ban. Az Utrechti Egyetem Gazdaságtudományi Karának docense, az OTKA Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégiumának tagja és az ELTE TÁJK Kari Doktori Tanácsának oktatója. Kutatási területe a komplex szervezetek vizsgálata, társadalmi kapcsolatrendszerek vizsgálata és társadalomelméleti tézisek formális modellezése. Mindhárom kutatási területén úttörő munkát végzett, és a világ legrangosabb folyóirataiban (American Sociological Review, American Journal of Sociology, American Journal of Political Science, Journal of Mathematical Sociology, International Journal of Modern Physics C, Social Networks stb.) jelentek meg a tanulmányai. Kiváló érzékkel alkalmazza a természettudomány élenjáró módszereit társadalomtudományi kérdések formális modellezésére, így biológiából átültette a „niche width” analízist, illetve fizikából a network-analízist.

X. Földtudományok Osztálya

Stephen J. Mojzsis

New Yorkban született 1965-ben. A Coloradói Egyetem Földtudományi Intézetének egyetemi tanára, szakterülete a geokémia. Szerteágazó a kutatási tevékenysége, a korai Föld fejlődésével foglalkozik, komplex módon alkalmazva a magmás-metamorf kőzettant, a geofizikai modellezést, az izotóp- és nyomelem-geokémiát. Nagy horderejű új eredményeket ért el a Föld legidősebb kőzeteinek és ásványainak keletkezésével kapcsolatban. A sávos vasércek elemzésével a mikrobiális élet fejlődéséhez szükséges nyomelemellátás földtani okokra visszavezethető változását mutatta ki. Magyar kutatókkal elsősorban a geomikrobiológia és a planetológia területén működik együtt. Hetven publikációja jelent meg, amelyeket egyebek közt olyan rangos folyóiratok, mint a Nature és a Science tettek közzé.

Tóth József

Békésen született 1933-ban. A kanadai Albertai Egyetem professor emeritusa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára. Szakterülete a hidrogeológia. A felszín alatti vizek medencehidraulikai elemzésének matematikai megalapozója, a modern hidrogeológia alapkoncepciójának megalkotója. Kutatásai elősegítik a természettudományos és mérnöki hidrogeológia egységesítését. A világ számos országában végzett munkái révén alapelméletét folyamatosan fejleszti, kutatásaival hozzájárul a hidrogeológia tágabb értelmezésű földtani és környezeti tudománnyá fejlődéséhez. Aktív részese a hazai tudományos életnek, amelynek nemzetközileg egyedülálló teljesítményével világszerte elismerést szerez. Munkásságában kiemelt figyelmet kap a hazai hidrogeológiai oktatás és kutatás fejlesztése és a szakma nemzetközi kapcsolatainak építése.

XI. Fizikai Tudományok Osztálya

Gombosi Tamás

Budapesten született 1947-ben. A Michigani Egyetem professzora, az intézmény űrkörnyezet-modellezési központjának az igazgatója. Szakterülete az űrfizika, speciálisan a bolygóközi tér plazmafizikája. Kimutatta, hogy a napszél elektronjainak és a Vénusz légkörének kölcsönhatása tartja fent a bolygó éjszakai ionoszféráját. Azonosította az üstökösök plazmakörnyezetét meghatározó iongyorsítási folyamatot. Az üstökösök felszíni szerkezetére kidolgozott „porlékony szivacs” és a magra javasolt „jéggel ragasztott” modelljeit a műholdas és optikai mérések igazolták. Bizonyította a sarki ionáram H+ komponensének és a napciklusnak a kapcsolatát, vezető szerepet játszott a Cassini/Huygens- és Rosetta-űrmissziókban. Két tankönyv és csaknem 340 szakpublikáció szerzője.

Juhász Tibor

Dorogon született 1958-ban. A Kaliforniai Egyetem (Irvine) professzora. Kiemelkedő eredményeket ért el a femtoszekundumos lézertechnika fejlesztése és globális alkalmazása területén. 1997-ben egyik alapítója volt az Intralase Inc.-nek, amely a látásélesség tökéletesítésére szolgáló lézereket fejlesztette ki. Ezekkel a lézerekkel évente közel egymillió műtétet hajtanak végre a világ mintegy 60 országában. 2008-ban egyik alapítója volt a szürkehályogműtétekhez lézereket fejlesztő LenSx Inc.-nek, a felfutó szakaszban lévő műtéti eljárással egymilliónál több beavatkozást hajtottak végre. Szoros a kapcsolata a magyar tudományossággal. Az Intralasik-eljárással az első ötszáz, a LenSx-eljárással az első ezer műtétet a világon először Budapesten végezte dr. Ratkay Imola, illetve Nagy Zoltán professzor.

Porkoláb Miklós

Budapesten született 1939-ben. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora. A plazmafizika, a magfúzió és a fúziós energia kutatási és fejlesztési területeinek nemzetközi hírű művelője, a magyar fúziós kutatások mentora. Az MIT professzoraként PhD-diákok tucatjait vezette be fúziós kutatásaiba, amelyek felölelik a mágnesesen összetartott plazmák mellett a lézeres plazmákban lezajló fúzió tanulmányozását, valamint speciális plazmadiagnosztikai módszerek kifejlesztését. Jelenleg is meghatározó a hozzájárulása az EURATOM konzorcium magyar kutatóinak tevékenységéhez, különösen a plazmadiagnosztika módszereinek továbbfejlesztése területén.

Tiszteleti tagok

I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Richard Taruskin

New Yorkban született 1945-ben. A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) professor emeritusa, szűkebb szakterülete az orosz zenetörténet, a 20. századi zene és a zenei Aufführungspraxis. Az Egyesült Államok egyik legjelentősebb zenetudósa, az Amerikai Zenetudományi Társaság, valamint a Királyi Zenetudományi Akadémia tiszteleti tagja, emellett az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia, valamint az Amerikai Filozófiai társaság tagja. Sokoldalú kutatásaiból kiemelkedő jelentőségűek az orosz zenéről írt tanulmányai. Világszerte zenetörténeti alapkönyvként forgatott hatkötetes munkája a The Oxford History of Western Music (2005–2009). Egy évtized óta rendszeresen részt vesz a magyar zenetudománynak az MTA égisze alatt rendezett nemzetközi konferenciáin.

II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Falko Daim

Bécsben született 1953-ban. A mainzi Römisch-Germanisches Zentralmuseum (RGZM) főigazgatója, a Német Régészeti Intézet (DAI) rendes tagja, az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) levelező tagja. A közép- és kelet-európai kora középkori régészet nemzetközileg kiemelkedő kutatója, aki e területet a teljes eurázsiai összefüggéseiben (Kína, Irán, Bizánc) vizsgálja, újszerű tematikai és módszerbeli megközelítésekkel, például a környezetrégészet, a természettudományos eredmények elemző felhasználásával. Különleges érdemei vannak az avar kori, honfoglalás kori és az ómorva régészet megújításában. Az általa 2010-ben Bonnban rendezett Bizánc – pompa és mindennapok című kiállítás szemléletében és anyagában egyedülállóan mutatta be a Bizánci Birodalom teljes történetét, régészetét és kultúráját s mindennek európai és ázsiai kisugárzásait.

III. Matematikai Tudományok Osztálya

Gil Kalai

Tel-Avivban született 1955-ben. A Jeruzsálemi Héber Egyetem és a Yale Egyetem professzora. Szűkebb szakterülete a geometria, topológia, kombinatorika. A világ egyik legjelentősebb matematikusa, akinek munkássága a matematika számos területén alapvető jelentőségű. Páratlanul sokoldalú a tevékenysége: a konvex halmazok es politópok elméletének vezető szakértője, a számítástudományban fontos Poole-függvények vizsgálatának kiemelkedő kutatója, a harmonikus analízis kombinatorikai alkalmazásának egyik úttörője. Kérdései újabb és újabb kutatási irányokat indítottak el. Nagy részben az ő érdeme a diszkrét matematika, a topológia es a geometria kölcsönhatásának felismerése és hasznosítása.

IV. Agrártudományok Osztálya

Antonio F. Logrieco

Az olaszországi Bariban született 1958-ban. Az olasz Nemzeti Kutatási Tanács (CNR) Élelmiszer-tudományi Intézetének igazgatója, a Mediterrán Növénykórtani Unió és a Nemzetközi Mikotoxikológiai Társaság elnöke. Szűkebb szakterülete az élelmiszer-biztonság, a toxintermelő gombák nemzetközi szakértője. Új eljárásokat dolgozott ki az élelmiszer-gazdaságban jelentős szerepet játszó toxintermelő gombák kimutatására, molekuláris módszereket fejlesztett ki az élelmiszerekben jelen levő biológiai szennyező ágensek azonosítására, és mikotoxinmentesítésre alkalmas technológiákat dolgozott ki. Több nemzetközi kutatási program koordinátoraként működött/működik együtt magyar kutatókkal. 167 eredeti tudományos dolgozat szerzője/társszerzője.

V. Orvosi Tudományok Osztálya

Vladimir I. Kanjuh

A macedóniai Ohridban született 1929-ben. A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SASA) tagja. Az Újvidéki Egyetem tiszteletbeli professzora, iskolateremtő tudós. Patológus, citopatológus, szűkebb szakterülete a kardiovaszkuláris patológia. Munkatársaival elsőként írta le angol nyelvű szaklapokban a veleszületett szívbetegségek több formáját, ezek egyike Kanjuh's anomaly néven vonult be a szakirodalomba. A szívpatológia más területeivel is foglalkozik, így atherothrombotikus koszorúér-betegséggel, billentyűbeültetések szövődményeivel, szívtumorokkal. Munkássága jelentősen hozzájárult a kardiovaszkuláris betegségekre vonatkozó ismeretek bővüléséhez. Az Újvidéki Egyetemen magyar orvosok képzésében is részt vett, évtizedek óta szakmai kapcsolatban áll a budapesti és szegedi egyetem patológiai intézeteivel.

Seri István

Szombathelyen született 1951-ben. A nemzetközi neonatológia meghatározó személyisége. Kitűnő amerikai felsőoktatási intézmények, így a Harvard Egyetem, a Pennsylvaniai Egyetem, a Dél-kaliforniai Egyetem és a Cornell Egyetem orvosi karán dolgozott. Tudományos munkássága a méhen belüli és a születés utáni alkalmazkodást öleli fel, a koraszülöttek halálozásáért és szövődményeiért döntően felelős éretlen kardiovaszkuláris szabályozást kutatja. Eredményeit világszerte alkalmazzák, ezek alapján jelentősen javult az igen kis súlyú újszülöttek szövődménymentes túlélése. Szoros tudományos és utánpótlás-nevelést célzó kapcsolatokat ápol a hazai egyetemekkel.

VI. Műszaki Tudományok Osztálya

Paul van den Hof

Maastrichtban született 1957-ben. Az Eindhoveni Műszaki Egyetem professzora, tudományterülete a rendszermodellezés, identifikáció és az irányításelmélet. Jelentős eredményeket ért el az ortogonális bázisfüggvényekkel való modellparametrizálás és rendszeridentifikáció, valamint a zárt szabályozási rendszerek identifikációja területén. Jelenleg a lineáris rendszerállapotoktól függő modellek, valamint a dinamikus hálózatok identifikációjával foglalkozik. A kutatások mellett a tudományos utánpótlás nevelésével is foglalkozik, eddig 24 hallgatója szerzett PhD-fokozatot. Jelentősek a kapcsolatai a magyar identifikációs iskolával és az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének kutatóival, tagja az MTA SZTAKI Külső Tanácsadó Testületének.

VII. Kémiai Tudományok Osztálya

Lutz F. Tietze

Berlinben született 1942-ben. A Göttingeni Egyetem Szerves Kémiai Intézetének kutatóprofesszora, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora. Fő kutatási területe a szelektív és egyúttal gazdaságos szintézismódszerek kidolgozása bioaktív vegyületek előállítása céljából. Publikációnak száma több mint 340, emellett 34 szabadalom és 6 könyv társszerzője. Fontos feladatának tekinti a tudományos utánpótlás nevelését, 2014-ig témavezetésével 178 kutató szerzett doktori fokozatot. 1985 óta ápol szoros kapcsolatokat magyar tudósokkal és intézetekkel, azóta kutatócsoportjában számos magyar egyetemi oktató és hallgató dolgozott, több mint 10 doktorandusza magyarországi tanulmányúton vett részt.

VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

Ladislav Mucina

Pöstyénben, az akkori Csehszlovákiában született 1956-ban. Jelenleg a Nyugat-ausztráliai Egyetem Növénytani Tanszékének egyetemi tanára, emellett a dél-afrikai Stellenbosch Egyetem kiemelt professzora és a Rijádi Egyetem vendégprofesszora. Szakterületének világszerte ismert és elismert képviselője, munkássága elsősorban a növénycönológia, a vegetációtérképezés, a biogeográfia, a populációökológia és a filogenetikus taxonómia területén kiemelkedő. Főbb eredményei a dél-afrikai fynbos, illetve különféle félsivatagos területek növényzetének szerkezetére és működésére vonatkoznak. Modern molekuláris módszereket alkalmaz az evolúciós biogeográfiai és társulásökológiai problémák megoldására. Összefoglaló monográfiákat írt például Ausztria növénytársulásairól, Közép-Európa gyeptársulásairól, illetve Dél-Afrika vegetációjáról. Kulcsszerepet vállalt az EU „habitat directive” kidolgozásában.

X. Földtudományok Osztálya

Cloetingh Sierd

Groningenben született 1950-ben. Holland királyi akadémiai professzor, az Utrechti Egyetem kitüntetett tanára. Számos tudományos akadémia, társulat és bizottság tagja, öt egyetem, közöttük az ELTE díszdoktora. Az Academia Europaea elnöke és a European Research Council természettudományi alelnöke. Szűkebb szakterülete a geofizika, a tektonika, a kőzetlemezen belüli deformációk, a litoszféra-dinamika, az üledékes medencék kialakulása, valamint a tengerszintváltozások. Eredményei részben a Kárpát-Pannon régió mint különleges természeti laboratórium megfigyeléséhez kötődnek. Körülbelül háromszáz publikáció szerzője, a magyar kutatókkal folytatott együttműködéseiből 31 tanulmány született, és hat magyar kutató PhD-témavezetője volt.

XI. Fizikai Tudományok Osztálya

Marlan O. Scully

Casperben (Wyoming, USA) született 1939-ben. A Texasi A&M Egyetem intézetigazgató professzora, az elméleti kvantumoptika és lézerfizika egyik legkiemelkedőbb alakja. Úttörő munkássága a lézerek kvantumelmélete, az inverzió nélküli lézerműködés, az ultralassú fényterjedés, a kvantumkoherencia, a szabadelektron-lézerek, továbbá a kvantum-hőgépek területére összpontosul. Lézerfizikakönyve világsiker. Az általa kezdeményezett és már több mint három évtizede évenként A kvantumelektronika fizikája címmel megrendezett konferencia egyre népesebb résztvevőgárdát vonz. Kiemelkedő iskolateremtői kvalitásaira jellemző, hogy a világon szinte mindenütt sikeresen dolgoznak korábbi tanítványai. A magyar fizikusokkal már több mint 30 éve ápol kapcsolatokat, a World Science Forum egyik plenáris előadója.