1200 milliárd 2020-ig K+F-re – Orbán Viktor beszéde a Magyar Tudományos Akadémián

A tudomány és a politika évszázados szövetségét méltatta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémia hétfőn megkezdődött, 187. közgyűlésén az MTA Székházának Dísztermében elmondott beszédében. Mint elmondta, az, hogy Európa évszázadokon keresztül meg tudta őrizni versenyelőnyét, valószínűleg annak köszönhető, hogy a tudomány eredményeit és találmányait a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban tudta gazdasági előnyre váltani.

A tudomány és politika közös feladatai és felelőssége

A miniszterelnök nemzetpolitikai ügynek nevezte a magyar tudomány minőségét. Magyarországnak nincsen nukleáris fegyverarzenálja, nincsen töméntelen olaja és nem vagyunk százmillióan: „Abból kell főzni, amink van. Sajátos észjárásunk és komoly tudományos tradíciónk pedig van.”

„A mai világban késhegyre menő küzdelem folyik a tudományos emberfőkért” – mondta. Ma az a kérdés, hogy mit tehetünk azért, hogy ne veszítsük el a magyar tudósokat. Erről könnyű beszélni, de nehéz megvalósítani. Az agyelszívás valós: tőlünk nyugatra és lassan már keletre is mágnesként vonzzák a tehetséges kutatókat. „Az ország közvéleményének tudni kell, hogy az MTA és a kormány ebbe a szellemileg alárendelt és kiszolgáltatott helyzetbe nem törődött bele” – mondta Orbán Viktor, aki köszönetet mondott a Magyar Tudományos Akadémiának azért, hogy 2009-ben meghirdette a Lendület programot.

Köszönetet mondott azoknak a kutatóknak is, akik itthon maradtak, és azoknak is, akik hazatértek: „Itthon kiteljesíteni a tudományos pályafutást, hazafias életfelfogást jelent. Azt jelenti, hogy az illető a magyar tudományért, a hazáért is dolgozni kíván.”

Szövetség az MTA és a kormány között

Orbán Viktor szerint a válság utáni világban, amely egy új korszakot is jelent, csak akkor lehetünk versenyképesek, ha innovatívak is vagyunk. Ehhez Magyarországon is meg kell teremteni a világszínvonalú kutatómunka intézményi és pénzügyi feltételeit.

„Ezért is döntöttünk úgy évekkel ezelőtt, hogy szövetséget kötünk az MTA-val.

Ennek a szövetségnek köszönhető az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete, amely 9,5 milliárd forintos kormányzati támogatással valósult meg, idesorolható a CERN Wigner Adatközpont, amelyhez 8,5 milliárddal járult hozzá a kormány, de ennek a szövetségnek a keretében valósult meg a Nemzeti Agykutatási Program, amelynek támogatására 2014 és 2017 között 12 milliárd forintot biztosítunk.”

E programok mellett a költségvetésből évről évre egyre több jut kutatásra, fejlesztésre és innovációra. Míg 2010-ben a költségvetés alig 1 százalékát fordítottuk ilyen célra, ma már 1,4 százalék ez az arány – mondta.

Orbán Viktor szerint a tudományra fordított összegek jó befektetésnek bizonyultak az elmúlt esztendőkben.

2020-ig 1200 milliárd forint kutatásra, fejlesztésre és innovációra

„A kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen.

Ezért 2020-ig 1200 milliárd forintot fog a kormány kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni. Ez a nemzeti össztermék 1,8 százalékát jelenti, amivel meg fogjuk közelíteni az 1,9 százalékos uniós átlag szintjét. Ennek érdekében tárgyaltunk és meg is egyeztünk Lovász elnök úrral arról, hogy a jövőben az MTA új programjaiban is együttműködünk” – mondta Orbán Viktor.

A magyar tudomány fejlődését érintő kihívások, az MTA jövőjéről szóló gondolkodás tekintetében a miniszterelnök szerint a legkonstruktívabb út mindig ugyanaz. „Vissza kell találni az alapító szándékához mind a politikában, mind a tudományban. A két terület egymásra utaltságát talán éppen az ő személye testesíti meg leginkább. Az ő energiájára, lelkierejére van szükségünk ahhoz, hogy megbirkózhassunk a nehézségekkel, és kitarthassunk céljaink mellett.

Amikor a politika és az MTA egyszerre követte Széchenyi szellemiségét, akkor közös erővel hazánk mindig megtalálta a válaszokat a legnehezebb kérdésekre is.

Remélem, hogy a jövőben is így lesz ez. Az Akadémiától azt várjuk, hogy legyen egy józan intés a politika felé: soha ne feledje el, a nemzet felemelkedése érdekében kötelessége támogatni a tudományos életet, és kötelessége biztosítani annak függetlenségét. Az oly gyakran hallható közvélekedéssel ellentétben nincsenek és nem is lehetnek semleges döntéseink és választásaink. A tudomány és a politika nem lehet öncélú, csakis közcélú. Az MTA közgyűlései a számbavétel mellett ezért mindig a jövőről szólnak.

Örömmel hallottam az Elnök Úrtól, hogy a jövőben többek között a víztudomány, az agrár-innováció, valamint a szakmódszertan problémakörében akarnak jelentős előrelépéseket tenni.

Olyan területeken tehát, amelyek egyben a magyarok mindennapjait meghatározó kérdések” – mondta Orbán Viktor.

Az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás és következményei

Orbán Viktor a Közgyűléshez fordulva beszámolt Lovász László akadémiai elnökkel folytatott reggeli megbeszéléséről is: „Szeretném tájékoztatni Önöket arról, hogy az Elnök Úrral folytatott megelőző megbeszéléseken arra a közös álláspontra helyezkedtünk, hogy az előttünk álló időszak egyik legnagyobb kihívása Magyarország számára már középtávon is a klímaváltozás, illetve a következményei a Kárpát-medencére. Ezt meg kell érteni, tanulmányozni kell, válaszolni kell a kihívásokra, azt hiszem, hogy közösen.”

Beszédét zárva a kormányfő a magyar nemzet nevében megköszönte az Akadémia munkáját, és további világraszóló eredményeket kívánt az MTA tagjainak.