Beszámoló az MTA GTB Fenntarthatóság és Gazdaságinformatika Albizottság közös rendezvényről
Az MTA GTB Fenntarthatóság és Gazdaságinformatika Albizottsága „A mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság kapcsolódási pontjai” címmel közös rendezvényt szervezett 2025. május 9.-n, a Budapesti Corvinus Egyetemen. A rendezvény célja a két gyorsan fejlődő terület meghatározó kutatási irányainak bemutatása és megvitatása volt.
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése és a fenntarthatósági kérdések előtérbe kerülése számos új, izgalmas kutatási kérdést vet fel. A két terület összefüggései új kutatási irányokat jelölnek ki, ugyanakkor az ipari, vállalati szervezés-vezetés területeire is hatással vannak.
A mesterséges intelligencia hozzájárulhat a fenntartható ellátási láncok kialakításához a logisztika optimalizálásával, a hulladék csökkentésével és az erőforrások felelősségteljes felhasználásának biztosításával. Segít nyomon követni a termékek útját, lehetővé téve az ellátási lánc átláthatóságát, biztosítva a termékek fenntartható beszerzését és szállítását. A mesterséges intelligencia kulcsfontosságú a megújuló energiát (nap- és szélenergia) hasznosító technológiák fejlesztésében. A mesterséges intelligencia alkalmazások képesek többek között a napelemek vagy turbinák helyzetének valós idejű módosításával optimalizálni az energiatermelést, javítva ezzel hatékonyságukat. A mesterséges intelligencia rendszerek befolyásolhatják az emberi viselkedést úgy, hogy fenntartható alternatívákat ajánlanak különböző kontextusokban, például a közlekedésben (elektromos járművek vagy tömegközlekedés támogatása) vagy a fogyasztásban (fenntartható termékek ajánlása). A mesterséges intelligencia olyan alkalmazásokban vagy digitális platformokban is alkalmazható, amelyek fenntartható választásokat ösztönöznek. A felsőoktatásnak szintén reagálnia kell ezekre az új kihívásokra, a hallgatók és az oktatók felkészítésével, az oktatási tartalmak megújításával.
Ezeken az alkalmazásokon keresztül a mesterséges intelligencia jelentős támogatást nyújt a fenntarthatósági célok eléréséhez, segítve mind a vállalkozásokat, mind a társadalmakat környezeti hatásuk csökkentésében, miközben javítja a hatékonyságot és az innovációt. Kritikai hangok is felmerülnek az MI alkalmazásával kapcsolatban, hiszen az MI tette lehetővé, hogy olyan új üzleti modellek terjedjenek el, mint pl. az ultra gyors divat és a Shein jelenség, amely a termékek lecserélését radikálisan felgyorsította, a hulladékok mennyiségét megnövelte. Sokszor felmerülő kérdés az MI-nek a munkaerőpiacra gyakorolt hatása: hozzájárul a munkaerőhiány csökkentéséhez, vagy állásokat vesz el. Fontos tehát, hogy a feltörekvő új technológiák által hozott változásokat értékeljük és irányítsuk, a fenntarthatóság irányába tereljük.
Rendezvényünk a fenntarthatóság és a mesterséges intelligencia fenti kapcsolódási területeire fókuszált, négy előadás és egy azt követő kerekasztalbeszélgetés keretében.
Az előadások:
• Balázs András (Magyar Telekom) Az adatoktól a hatékonyságig: Mesterséges intelligencia alapú mobilhálózati energiagazdálkodás a Magyar Telekomnál
• Frisch Tamás (HPE, tanácsadási üzletág vezető): MI elvitelre: Áttekintés a HPE magyar vállalatoknál szerzett MI alkalmazásokkal kapcsolatos fejlesztési tapasztalatairól
• Bognár Kitti: Mi maradt a tányéron? A mesterséges intelligencia és az élelmiszerhulladék azonosítása (IKEA)
• Csutora Mária: Az EU-s right-to-repair direktíva hatásai a feltörekvő technológiákra
Az előadásokból megtudtuk, hogy az MI üzleti alkalmazásaiban a mai napig a hagyományosabb területek dominálnak: tőzsde, keresletelőrejelző- és készletgazdálkodási modellek. AZ LLM-ek és a képfelismerés- és képfeldolgozás viszont a leggyorsabban fejlődőterületek. Bognár Kitti áttekintés adott ezek alkalmazásának egy sajátos területéről, bemutatta az élelmiszerhulladékok azonosítására alkalmas MI modellek jelenleg elérhető típusait. Balázs András a Magyar Telekom MI alapú mobilhálózati energiagazdálkodását ismertette. Kitért az MI optimalizáló szerepére és a hazai adaptáció jelentőségére is. Frisch Tamás prezentációja a HPE magyar KKV-k számára fejlesztett MI alkalmazáscsomagjait mutatta be. Végül a változó szabályozási környezetről is szó esett, amely a jövőben lehetővé teszi, hogy alkatrészeket digitális formában tároljunk, reprodukáljuk, és ezek alapján akár 3D nyomtatással létrehozzák azokat független szervizek. Ez a termékek javíthatóságát nagy mértékben megnöveli, amely a fenntarthatóság szempontjából jelentős fejlemény lenne.
Az előadásokat élénk beszélgetés és vita követte.
A rendezvény segített megteremteni az alapokat a két terület kutatási együttműködéseihez, illetve számos új kutatási irányt, kihívást is megvitattak a résztvevők.