Eseménynaptár

Részletek

Program:

Femtoszekundum időfelbontású fluoreszcencia-spektroszkópia biomolekulákon
Groma Géza (MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézet, Szeged)

Funkcionális és működési vizsgálatok a szulfid-oxidáló enzimek családjában
Tóth András (MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézet – Szegedi Tudományegyetem Biotechnológia Tanszék, Szeged)

Membránok és sejtorganellumok változása a spermatogenezis során
Sinka Rita (Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszék, Szeged)

Levélrozsda és a búzanemesítés – alkalmazott klasszikus és molekuláris módszerek
Kapás Mariann¹, Tar Melinda² és Purnhauser László¹ (¹Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Molekuláris Genetika Osztály, Szeged; ²Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály, Szeged)

Szénhidrátok szerepe az élelmiszer-intolerancia kialakulásában: a FODMAP diétamegoldás lehet egyes IBS-tünetek kezelésében?
Ács Katalin¹, Békés Ferenc², Lantos Csaba¹ és Pauk János¹ (¹Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Biotechnológia Osztály, Szeged; ² FBFD PTY LTD, Australia )

Összefoglaló

A biológiai kutatások objektumai igen széles szerveződési skálát képviselnek, amely a néhány atomos molekuláktól kezdődik, és a fehérjéken, makromolekula-komplexeken, sejtorganellumokon keresztül a génekig, az egyedekig, illetve élőlény-populációkig ível. Miközben a kutatási témák kijelölnek egy vagy több jól meghatározott „cél”-objektumot, amire a kísérletek fókuszálnak, ezeket az objektumokat legtöbbször a funkció szempontjából releváns környezetükkel együtt, illetve akár annak változásai függvényében tanulmányozzák.
A fluoreszkáló molekulák gerjesztett állapotának életideje erősen függ a molekula és mikrokörnyezete közötti kölcsönhatásoktól, és a kölcsönhatás igen gyors, femtoszekundumos optikai mérési eljárások kifejlesztését indította el. A szulfid-oxidáló enzimek családjának fehérjeszintű kutatásában az egyik aktuális cél a szulfid-kinon oxidoreduktázokban található kofaktor és a fehérje környezete közti kölcsönhatások felderítése. A genetikus arról számol be, hogy a membránok és sejtorganellumok hogyan változnak a spermatogenezis során. A búza kórokozóinak küzdelmébe pedig a gének szintjén tekinthetünk bele: a kutatók arra keresik a választ, hogy a mintegy 70, a levélrozsdával szemben rezisztens gén milyen hatékonysággal védheti meg a búzafajtákat egy fellépő járvány esetén? A humán orvosi kutatások szintjén az irritábilisbél-szindróma terápiájához a gabonakutató szakemberek bizonyos rövid szénláncú szénhidrátokat tartalmazó kenyérgabonák nemesítésével járulnak hozzá.