Eseménynaptár

Részletek

Az emlékezetkutatás, napjaink egyik legfelkapottabb tudományos iránya nem köthető kizárólagos módon egy adott diszciplínához sem. A neurológiától a médiatudományon át a pszichológiáig, a történetírástól az irodalomtörténeten át az antropológiáig és a szociológiáig megannyi tudomány tekinti magát illetékesnek az emlékezet kutatásában.  A memory studies terminusa hivatott ennek a tudományos érdeklődésnek a fogalmi meghatározására. Kérdéses ugyanakkor, hogy létezik-e külön emlékezettudomány, vagy számos tudomány együttes hozadéka teremtheti-e meg csupán annak tudásanyagát. Az emlékezet mint interdiszciplináris és az emlékezet mint multidiszciplináris kutatási tárgy két külön dolog. Az interdiszciplinaritást hangsúlyozva rendszerint két társtudomány szoros fogalmi és módszertani együttműködésére építünk, gyakran előfordul tehát a pszichológia és a szociológia, vagy a pszichológia és a történetírás összefogása az emlékezet kutatásában.  A multidiszciplinaritást fókuszba helyezve a diszciplináris különbségeket hangsúlyozzuk a memória mint közös tárgy vagy referencia tekintetében is. Nincs és nem lehetséges tehát feltétlen egyetértés a különböző tudományok képviselői között abban, hogy mit kell vagy mit lehet az emlékezet fogalmán érteni, és milyen módszerekkel célszerű azt megismerni. A világ több országában folynak ma már szervezett erőfeszítések az emlékezet inter- és multidiszciplináris kutatása terén: Németországban a Harald Welzer által irányított nemzetközi kutatócsoportra (Center for Interdisciplinary Memory Research) vagy az Angliában Andrew Hoskins által irányított Warwick Center for Memory Studies kutatóközpontra utalhatunk ezúttal, mely utóbbiban szintén nemzetközi kutatógárda foglalkozik a témával. Nálunk még csak napirendre sem került ez ideig az emlékezet (emlékezés) szervezett tudományközi kutatása. Jelen konferencia megszervezése első lépés ez irányban. A konferencia címével arra utalunk, hogy az emlékezet (emlékezés) szorosan humán és társadalomtudományi vonatkozásaira kívánunk összpontosítani, egyformán teret adva az individuális és a kollektív emlékezet problémájának. Az emlékezet funkcionális szerepének a tisztázása megköveteli ugyanakkor az identitás kérdésének a felvetését is, mivel a személyes és csoportidentitás – kulturális képződményként – fontos járulékos eleme mindenféle emlékezeti munkának.

Program:

10.00: Megnyitó, elnök: Hunyady György, az MTA rendes tagja

10.15:   Kollektív emlékezet és a Memory Studies

Gyáni Gábor, az MTA rendes tagja, MTA BTK TTI

10.40: Önéletrajzi emlékezés és kulturális emlékezés

Heller Ágnes, az MTA rendes tagja, ELTE BTK

11.05: Az emlékezet diszkurzusa

Bodor Péter PhD, ELTE TáTK

11.30:  Gondolkodás, emlékezet és nyelv a modern irodalomban

Dobos István, az MTA doktora, DE BTK

11.55: „Melynél szebb óráim sohasem voltak”: emlékezet és kánonformálás a kulturális antropológia tudományának korai forrásaiban Magyarországon a 18/19. század fordulóján

Kristóf Ildikó, a néprajztudomány kandidátusa, MTA BTK NTI

12.30:   Ebédszünet

Elnök: Gyáni Gábor

14.00:  A nemzeti identitás implicit és explicit aspektusai

Kovács Judit PhD, DE BTK

14.25:  Az emlékezet funkcióváltozásai. Valósággá álmodott mítosz és nemzettudat

Gábor György PhD, MTA BTK FI

14.50: „Holokauszt-trauma és utóemlékezet”

Erős Ferenc, az MTA doktora, PTE BTK

15.15: „Post-testimony”. A tanúságtétel helye a Soá történeti elbeszélésében

Kovács Éva, a szociológiai tudomány kandidátusa, MTA TK

15.40: Emlékezzünk a jövőre! Installációs élményalapú történeti múzeumok terjedése Kelet-Európában

Ébli Gábor PhD, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

16.05: A kulturális örökség és történettudomány viszonyának meghatározása

Sonkoly Gábor, a történelemtudomány kandidátusa, ELTE BTK

16.30: Vita, hozzászólások