Ismét lehet pályázni a Lendület programra

Ismét lehet pályázni a Lendület programra

Meghirdette a 2018-ban induló Lendület-kutatócsoportok létrehozására kiírt pályázati felhívását a Magyar Tudományos Akadémia. A várhatóan rendelkezésre álló 800 millió forintból 16-18 új kutatócsoport kezdheti meg jövőre a munkát. Az alapkutatásokat végzők mellett a gazdasági versenyképességet közvetlenül szolgáló, kiemelkedő eredményességű alkalmazott kutatásokat végzőket is támogatja az MTA.

Műszaki fejlődés és hosszú távú gazdasági ciklusok Műszaki fejlődés és hosszú távú gazdasági ciklusok

Műszaki fejlődés és hosszú távú gazdasági ciklusok

A gazdasági növekedés legfontosabb hajtóereje a műszaki fejlődés. Ez a közgazdasági gondolkodás régen felismert összefüggése. Az új termékek újabb és újabb szükségletek kielégítését teszik lehetővé. Az újfajta termékek gyártása hozzáadódik a korábbi gazdasági teljesítményhez. De a műszaki haladás nem csak egy-egy megjelenő új termékben mutatkozhat meg. A tudományok fejlődése sokkal átfogóbb változásokat is elindíthat. Szanyi Miklósnak az újjáalakuló Világgazdasági Tudományos Tanács első ülésére írt tanulmánya az mta.hu-n.

A tantárgyak közül az irodalom identitását érinti legmélyebben a digitális átalakulás A tantárgyak közül az irodalom identitását érinti legmélyebben a digitális átalakulás

A tantárgyak közül az irodalom identitását érinti legmélyebben a digitális átalakulás

Az irodalmat alig tudjuk elképzelni a nyomtatás, a modern folyóirat- és a könyvkultúra nélkül. Ha az irodalom áthelyeződik a digitális médiumokba, akkor olyan koncepcionális változásokkal kell szembenéznünk, amelyek mibenlétéről és mértékéről egyelőre csak találgathatunk. Ezeket a változásokat is vizsgálja az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának Bölcsészeti és társadalomtudományi munkacsoportjának keretében működő MTA-ELTE Digitális Írástudás és Irodalomtanítás Kutatócsoport. Az első év eredményeiről Molnár Gábor Tamás és Gonda Zsuzsa beszélt az mta.hu-nak.

Az észak-atlanti klímaváltozások hatása a Kárpát-medencére az utolsó eljegesedéskor Az észak-atlanti klímaváltozások hatása a Kárpát-medencére az utolsó eljegesedéskor

Az észak-atlanti klímaváltozások hatása a Kárpát-medencére az utolsó eljegesedéskor

Az Atlanti-óceán északi medencéjének tágabb környezetéből ismert, földtörténeti szempontból rendkívül gyors és intenzív felmelegedési és lehűlési fázisok környezeti hatásait sikerült kimutatni a Kárpát-medencében. A hazai jégkorszaki csapadékviszonyok és növényzet megváltozásainak hátterében a modern Észak-atlanti Oszcilláció (North Atlantic Oscillation, NAO) jégkori megfelelőjének eltérő fázisai állhatnak, melyről az amerikai tudományos akadémia szaklapjában, a PNAS-ben számol be az Újvári Gábor által vezetett nemzetközi kutatócsoport.

Az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában Az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában

Az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában

Kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejtettek ki, egy doktori műben pedig bemutatták és sikeresen megvédték legutóbbi tudományos eredményeik egy kiemelt részét – e teljesítményükért 65-en vehették át szerdán az MTA doktora cím megszerzését tanúsító oklevelet a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Dísztermében.

Európának változtatni kell táplálkozási szokásain – az EASAC állásfoglalása Európának változtatni kell táplálkozási szokásain – az EASAC állásfoglalása

Európának változtatni kell táplálkozási szokásain – az EASAC állásfoglalása

Európa tudományos akadémiáinak friss állásfoglalása szerint sürgős lépésekre lenne szükség az élelmezés- és táplálkozásbiztonság területén. Európának változtatni kell a táplálkozási szokásain, ha meg akar birkózni a klímaváltozással, illetve annak egészségügyi kihívásaival. A dokumentum egy globális elemzés első, Európáról szóló része, amely 130 tudományos akadémia részvételével készült.

Nemzetközi elismerés környezeti adatelemzési eredményekért Nemzetközi elismerés környezeti adatelemzési eredményekért

Nemzetközi elismerés környezeti adatelemzési eredményekért

Hatvani István Gábor, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa nyerte el idén a Danubius Fiatal Kutatói Kitüntetés elnevezésű díjat, amelyet a Duna régió – szakterületükön belül kiemelkedő teljesítményű – kutatóinak ítél oda az osztrák Szövetségi Tudományos, Kutatási és Gazdasági Minisztérium és a Duna régió és Közép-Európa Intézet.

Egészségügy és környezetvédelem – tudományos konferencia Pécsett Egészségügy és környezetvédelem – tudományos konferencia Pécsett

Egészségügy és környezetvédelem – tudományos konferencia Pécsett

A Magyar Tudományos Akadémia két kiemelt, a 21. századi egészségügy helyzetét vizsgáló, valamint a magyar víztudományi kutatásokban új fejezetet jelentő víztudományi stratégiai programját vitatták meg az idén 650 éves Pécsi Tudományegyetem jubileumi rendezvényei sorában tartott tudományos konferencia résztvevői.

Díszdoktorrá avatta Vékás Lajost, az MTA társadalomtudományi alelnökét a Heidelbergi Egyetem Díszdoktorrá avatta Vékás Lajost, az MTA társadalomtudományi alelnökét a Heidelbergi Egyetem

Díszdoktorrá avatta Vékás Lajost, az MTA társadalomtudományi alelnökét a Heidelbergi Egyetem

Díszdoktori címet adományozott a nagy múltú Heidelbergi Ruprecht Karl Egyetem Szenátusa Vékás Lajos jogtudósnak, a Magyar Tudományos Akadémia társadalomtudományi alelnökének, az ELTE volt rektorának. Az indoklás szerint a magánjog területén végzett tudományos munkája mellett a két egyetem közötti szakmai és tudományos kapcsolat kezdeményezése és fenntartása tette őt érdemessé a megtisztelő címre.

Három akadémiai kutató nyert a European Research Council Consolidator Grant pályázatán Három akadémiai kutató nyert a European Research Council Consolidator Grant pályázatán

Három akadémiai kutató nyert a European Research Council Consolidator Grant pályázatán

Két idegtudós – Makara Judit és Szabadics János az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből –, valamint Pete Gábor matematikus az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetből is eredményesen pályázott az Európai Kutatási Tanács önálló csoporttal rendelkező kutatók számára kiírt pályázati támogatására, a Consolidator Grantre. A nyertesek ötéves, legfeljebb 2 millió eurós támogatással járó kutatási programot indíthatnak el.

Viharban kormányozni: politikai vezetők válsághelyzetben – új tanulmánykötet az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontból Viharban kormányozni: politikai vezetők válsághelyzetben – új tanulmánykötet az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontból

Viharban kormányozni: politikai vezetők válsághelyzetben – új tanulmánykötet az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontból

Az extrém helyzetek és a vezetői cselekvés elemzése a politika lényeges, gyakran háttérben maradó sajátosságaira világít rá – ez volt a kiindulópontja annak a kutatócsoportnak, amely Körösényi András politológus vezetésével nemcsak a politikai vezetők válságkezelését, hanem a proaktív vezetői válságértelmezést és a vezetői válsággenerálást is vizsgálta. Eredményeiket egy majd háromszáz oldalas kötetben összegezték. A könyvet kedden délután mutatták be az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban.

Junior primák – tíz fiatal kutatót díjaztak az Akadémián Junior primák – tíz fiatal kutatót díjaztak az Akadémián

Junior primák – tíz fiatal kutatót díjaztak az Akadémián

Tizenegyedik alkalommal adták át a Magyar Tudományos Akadémia Székházában a Junior Prima díj magyar tudomány kategóriájának díjait. Az elismeréseket elnyerő tehetséges tudósok között idén kémikusok, bioinformatikus, idegtudós, kutatóorvosok és a földtudományok művelői is vannak.

Márkák, hamisítók, textiláruk a középkori Magyarországon Márkák, hamisítók, textiláruk a középkori Magyarországon

Márkák, hamisítók, textiláruk a középkori Magyarországon

„Se pénz, se posztó” – az ismert mondás eredetileg a fizetés elmaradását jelentette. De miért volt ilyen jelentősége a korabeli kereskedelemben a posztónak? Hogyan fizettek a termékekért, és milyen trükköket vetettek be a csalók a vevők megtévesztése érdekében? Mindennek feltárása pedig miként segíti a gazdaságtörténeti kutatásokat? Weisz Boglárka, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Középkori Magyar Gazdaságtörténet Lendület Kutatócsoportjának vezetője eddigi eredményeiket összegezte az mta.hu számára.

Főtitkári elismerés tudományszervezői és kutatói munkáért
Főtitkári elismerés tudományszervezői és kutatói munkáért

Főtitkári elismerés tudományszervezői és kutatói munkáért

Tizenöten kiemelkedő tudományszervezői, igazgatási, fenntartási, szolgáltatási vagy üzemeltetési munkájukért, tizenketten pedig idén először kutatói tevékenységükért vehették át Török Ádámtól, az MTA főtitkárától az Akadémia vezetői által alapított elismeréseket.

Nők a tudományban – előadás és fórum az Akadémián Nők a tudományban – előadás és fórum az Akadémián

Nők a tudományban – előadás és fórum az Akadémián

Legyen a jelenleginél több női akadémikus, növekedjen a nők aránya a posztdoktorok és az MTA doktorai között, a közoktatásban pedig minél több lány érdeklődését sikerüljön felkelteni a matematika, a fizika és más természettudományi tárgyak iránt – e célkitűzésekkel alakult idén januárban az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottsága. Az eddig végzett munkáról Lamm Vanda akadémikus, a testület elnöke számolt be. Pető Andrea, az MTA doktora, a Közép-európai Egyetem oktatója „A nők szerepe a magyar tudományban” címmel tartott előadást.

A grafén hozhat áttörést a kerámiák kopásállóságának javításában A grafén hozhat áttörést a kerámiák kopásállóságának javításában

A grafén hozhat áttörést a kerámiák kopásállóságának javításában

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai olyan módszert fejlesztettek ki, amely grafén adagolásával képes akár 20-szorosára növelni a szilícium-nitrid kerámiák kopásállóságát. Az eljárás egyszerű és költséghatékony, így forradalmasíthatja a szilícium-nitrid kerámiák alkalmazásait a súrlódásnak kitett alkatrészekben.

Egymilliárd forint a legnagyobb nemzetközi hatású magyarországi kutatásoknak Egymilliárd forint a legnagyobb nemzetközi hatású magyarországi kutatásoknak

Egymilliárd forint a legnagyobb nemzetközi hatású magyarországi kutatásoknak

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal új tudományfinanszírozási programban ösztönzi azokat a munkájukat Magyarországon végző és kiemelkedő, jelentős nemzetközi hatású eredményeket elért kutatókat, akik tudományos közleményükkel a szakterületük felső 5 százalékába tartozó idézettséget értek el a megjelenést követő két éven belül.

Lovász László Honoris Causa Pro Scientia Aranyérmet kapott Lovász László Honoris Causa Pro Scientia Aranyérmet kapott

Lovász László Honoris Causa Pro Scientia Aranyérmet kapott

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács legrangosabb, meghatározó személyiségeknek szóló, kétévenként odaítélt elismerését a tudományos diákköri munkát és a tehetségeket támogató feladatvállalásáért, példamutató személyes elkötelezettségéért és nemzetközileg elismert szakmai munkásságáért vehette át az Akadémia elnöke.

A tantárgy-pedagógiai program bölcsészeti és társadalomtudományok munkacsoportjának beszámolója videón A tantárgy-pedagógiai program bölcsészeti és társadalomtudományok munkacsoportjának beszámolója videón

A tantárgy-pedagógiai program bölcsészeti és társadalomtudományok munkacsoportjának beszámolója videón

Hogyan lehet a diákokra jellemző nyelvi, kulturális változatosságból előnyt kovácsolva új oktatási módszertant kidolgozni? Milyen lehetőségeket rejt magában a digitalizáció a magyartanítás szempontjából? Milyen szemléletváltás jellemzi a valláspedagógiát? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program bölcsészeti és társadalomtudományok munkacsoportjának eddigi eredményeit összegző tanácskozáson.

A tantárgy-pedagógiai program egészségtudomány–biológia munkacsoportjának beszámolója videón A tantárgy-pedagógiai program egészségtudomány–biológia munkacsoportjának beszámolója videón

A tantárgy-pedagógiai program egészségtudomány–biológia munkacsoportjának beszámolója videón

Hogyan lehet az iskolai egészségnevelési programok hatékonyságán keresztül erősíteni a fiatalok egészségtudatosságát? Milyen feladatot jelent mindez a pedagógusoknak? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Egészségtudomány – biológia munkacsoportjának eddigi eredményeit összegző tanácskozáson.

A World Science Forum 2017-es zárónyilatkozata A World Science Forum 2017-es zárónyilatkozata

A World Science Forum 2017-es zárónyilatkozata

A béke jóval több, mint a konfliktus hiánya – hangsúlyozza a 8. World Science Forum (WSF) zárónyilatkozata, amelyet a Jordániában szervezett fórum utolsó, ünnepélyes plenáris ülésén fogadtak el a résztvevők.

Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről

Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről

Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban. Vagyis a világűr átlagos vegyi összetétele – a mangánt, nikkelt, vasat és krómot illetően – megegyezik a mi Napunk összetételével.

Az Akadémián leplezték le a csodavizes átveréseket Az Akadémián leplezték le a csodavizes átveréseket

Az Akadémián leplezték le a csodavizes átveréseket

Csodavizek, csodasók: átverések a pi-víztől a himalájai sóig – ahogy egy kémikus látja címmel tartott nagy sikerű előadást a Magyar Tudomány Ünnepén az MTA Székházában Fábián István vegyész, a Debreceni Tudományegyetem tanszékvezetője, az MTA doktora. Kutatásai során sokat foglalkozott a kémiai reakciók mechanizmusaival és a különféle vegyi anyagok kimutatásával.

„Az alternatív tény hazugság” – nem csak tudománypolitikai témákról tanácskoznak a World Science Forumon „Az alternatív tény hazugság” – nem csak tudománypolitikai témákról tanácskoznak a World Science Forumon

„Az alternatív tény hazugság” – nem csak tudománypolitikai témákról tanácskoznak a World Science Forumon

Az álhírek terjedése komoly veszélyt jelentett már az MTA alapítása utáni évtizedekben, és napjainkban még inkább az – mondta Lovász László Jordániában, a 8. World Science Forum tudományos tanácsadással foglalkozó tematikus ülésén. Kondorosi Éva, az Európai Kutatási Tanács (ERC) alelnöke arról beszélt, milyen hátrányok érik munkahelyükön a kutatásban dolgozó nőket.

Őskori vegyes házasságok – a Harvard és az MTA kutatóinak közös genomikai cikke a Nature-ben Őskori vegyes házasságok – a Harvard és az MTA kutatóinak közös genomikai cikke a Nature-ben

Őskori vegyes házasságok – a Harvard és az MTA kutatóinak közös genomikai cikke a Nature-ben

Az újkőkor előtt vadászó-gyűjtögető őslakosság élt Európában. Hazánk területén igen kevés régészeti nyomuk maradt, így eddig csak találgatni lehetett, érintkeztek-e a később bevándorló földművesekkel. A régészeti genetika új eszközei azonban feltárják a jégkori vadászok és az első európai földművesek kapcsolatait. A Harvard Medical School Genetika Tanszékének és az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának közös eredményeit a Nature közli.

Csak a tudomány mentheti meg a világot – megkezdődött a World Science Forum Jordániában Csak a tudomány mentheti meg a világot – megkezdődött a World Science Forum Jordániában

Csak a tudomány mentheti meg a világot – megkezdődött a World Science Forum Jordániában

„Nem elég elemezni a nyugtalanító folyamatokat, hanem tudományos felfedezésekre és ezekre alapozott technológiai fejlődésre van szükségünk a globális problémák kezelésére” – mondta Lovász László, az MTA elnöke a nyolcadik World Science Forum (WSF) résztvevői előtt Jordániában. A kutatók, döntéshozók és tudománypolitikusok legnagyobb nemzetközi tanácskozását a világ legalacsonyabb tengerszint alatt fekvő vidékén, a Holt-tenger partján rendezik 2017-ben.

Széchenyi és az akadémiai felajánlás – Fónagy Zoltán a Mindenki Akadémiáján Széchenyi és az akadémiai felajánlás – Fónagy Zoltán a Mindenki Akadémiáján

Széchenyi és az akadémiai felajánlás – Fónagy Zoltán a Mindenki Akadémiáján

Teljesítette-e Széchenyi István a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának 1825. november 3-i, úgynevezett kerületi ülésén tett nevezetes akadémiai felajánlását? A kérdésre Fónagy Zoltán történész adott a kor viszonyait is bemutató választ az M5 tévécsatorna Mindenki Akadémiája című műsorában. Előadása most megnézhető az mta.hu-n is.

Emberközpontú tudomány – Pécsett kezdődött meg a Magyar Tudomány Ünnepe Emberközpontú tudomány – Pécsett kezdődött meg a Magyar Tudomány Ünnepe

Emberközpontú tudomány – Pécsett kezdődött meg a Magyar Tudomány Ünnepe

Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, az MTÜ programtanácsának elnöke, valamint Török Ádám, az MTA főtitkára köszöntőjével kezdődött meg a megalapításának 650. évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetemen a Magyar Tudomány Ünnepe. A november végéig tartó rendezvénysorozaton országszerte és a határon túl is tudományos előadásokkal, konferenciákkal várják az érdeklődőket.

Emlékezés, alapkőletétel és koszorúzás a Magyar Tudomány Ünnepe előestéjén Emlékezés, alapkőletétel és koszorúzás a Magyar Tudomány Ünnepe előestéjén

Emlékezés, alapkőletétel és koszorúzás a Magyar Tudomány Ünnepe előestéjén

A nagycenki Széchenyi-mauzóleumban tartott hagyományos koszorúzással és a sopronpusztai hársfaültetéssel tisztelgett az MTA alapítójának emléke előtt Török Ádám főtitkár és Bokor József alelnök, akik más akadémiai, egyetemi és önkormányzati vezetőkkel együtt részt vettek annak a Sopron melletti Fertőbozon épülő laboratóriumnak az alapkőletételén is, amelyben földi körülmények között válik lehetővé az interplanetáris térben jellemző mágneses környezet vizsgálata.

Tuskógombák titkai: magyar felfedezések a világ legnagyobb szárazföldi élőlényeiről Tuskógombák titkai: magyar felfedezések a világ legnagyobb szárazföldi élőlényeiről

Tuskógombák titkai: magyar felfedezések a világ legnagyobb szárazföldi élőlényeiről

Nagy László és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A szegedi és soproni kutatóknak a Nature Ecology & Evolutionben most megjelent eredményei hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában, de az erdészeti védekezést és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.

Aktív lesz a Közoktatási Elnöki Bizottság – interjú Pléh Csabával Aktív lesz a Közoktatási Elnöki Bizottság – interjú Pléh Csabával

Aktív lesz a Közoktatási Elnöki Bizottság – interjú Pléh Csabával

„Az MTA elnöki bizottságának nincsenek kompetenciái megváltoztatni a közoktatás jelenlegi rendszerét. De világosan exponálhatja a feszültségeket és azt, hogy milyen gyakorlatokat tart jobbnak. Nem vagyok hurráoptimista, de azt gondolom, világos véleményt mondhatunk a dolgokról.” Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának újonnan felkért elnökével készített interjút Ónody-Molnár Dóra, az 168 óra újságírója.

Hasonlóság a kutyák és az emberek alvásfüggő tanulási mechanizmusa között Hasonlóság a kutyák és az emberek alvásfüggő tanulási mechanizmusa között

Hasonlóság a kutyák és az emberek alvásfüggő tanulási mechanizmusa között

Az alvási orsó rövid, ritmikus, fokozatosan növekvő, majd csökkenő amplitúdójú, orsó alakú EEG hullámforma a lassú hullámú alvás során. Szerepe a tanulásban és az alvási stabilitásban régóta ismert emberek és rágcsálók esetében, de a kutyák esetében még abban sem volt megegyezés, hogy mi tekinthető alvási orsónak. Egy új magyar tanulmányból most az derült ki, hogy sokkal jobban hasonlít egymásra az emberek és kutyák alvási orsója, mint ahogyan azt korábban feltételezték a kutatók.

Egy sikertörténet a magyar gyógyszeriparból – előadás és díjátadó az Akadémián Egy sikertörténet a magyar gyógyszeriparból – előadás és díjátadó az Akadémián

Egy sikertörténet a magyar gyógyszeriparból – előadás és díjátadó az Akadémián

A magyar gyógyszeripar eddigi legnagyobb eredményét, a cariprazine kifejlesztésének történetét ismerhették meg annak a felolvasóülésnek a résztvevői, amelyet az MTA Kémiai Tudományok Osztálya rendezett az Akadémia Székházában. Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója tartott előadást, majd átadták a Magyar Gyógyszerkutatásért díjat, amelyet idén Bogsch Erik, a cég vezérigazgatója kapott.

Nemzetközi csúcskonferenciát nyert el Budapest az egyik legfontosabb kutatási területen Nemzetközi csúcskonferenciát nyert el Budapest az egyik legfontosabb kutatási területen

Nemzetközi csúcskonferenciát nyert el Budapest az egyik legfontosabb kutatási területen

Négy magyar kutatócsoportból álló szervezet, a Wigner fusion nyerte el a világ legnagyobb, fúziós témájú mérnöki konferenciájának rendezési jogát. Korábban ilyet soha nem rendeztek Magyarországon. Ez azért is nagyon izgalmas, mert a fúziós kutatások világszerte nagy erőkkel zajlanak, és ezek sikerei oldhatják meg hosszú távon az emberiség energiaproblémáit, tiszta és korlátlan energiatermeléssel.

Gravitációs hullám és gammakitörés egyszerre Gravitációs hullám és gammakitörés egyszerre

Gravitációs hullám és gammakitörés egyszerre

Újabb mérföldkő a csillagászatban: először figyeltek meg egy jelenséget gravitációshullám-detektorokkal és távcsövekkel is. A két neutroncsillag összeütközéséből származó jelek forrását egy magyar galaxiskatalógussal sikerült gyorsan azonosítani. Ezután közel 70 földi és űrtávcső fordult rá a célpontra, és figyeli még most is a fejleményeket, amelyekből megérthetjük a nehéz elemek kialakulásának folyamatát.

Megújult a Magyar Tudomány Megújult a Magyar Tudomány

Megújult a Magyar Tudomány

Módosított szerkesztési elvek alapján, új formában jelenik meg októbertől a legrégebbi magyar nyelvű tudományos lap, amelynek főszerkesztője Falus András akadémikus. Az MTA Elnökségének határozata alapján szintén e hónaptól a Magyar Tudomány szerkesztési, tervezési, tördelési, nyomdai, illetve terjesztési és marketingfeladatait az Akadémiai Kiadó látja el.

Nem a rendkívüli időjárás vetett véget a tatárjárásnak Nem a rendkívüli időjárás vetett véget a tatárjárásnak

Nem a rendkívüli időjárás vetett véget a tatárjárásnak

Egy hazai és kanadai bölcsész kutatókból és természettudósokból álló interdiszciplináris kutatócsoport a Nature Scientific Reportsban megjelenő tanulmányában cáfolta azt a nagy visszhangot keltett hipotézist, amely szerint a tatárok hirtelen kivonulása Magyarországról 1242-ben környezeti, mégpedig elsősorban klimatikus okokkal lenne magyarázható.

Frissítette kutatóknak ajánlott magatartási kódexét az európai tudományos akadémiák szövetsége Frissítette kutatóknak ajánlott magatartási kódexét az európai tudományos akadémiák szövetsége

Frissítette kutatóknak ajánlott magatartási kódexét az európai tudományos akadémiák szövetsége

Frissítette az európai kutatói integritással foglalkozó magatartási kódexét az európai tudományos akadémiák szövetsége, az ALLEA. A dokumentum keretrendszerül szolgál az egész európai kutatói közösség számára a tudományos munka önszabályozásához. A frissített dokumentumban foglalkoznak a technológiai fejlődéssel, a közösségi hálózatokkal és a közösségi tudományműveléssel kapcsolatos kihívásokkal, etikai problémákkal is.

Gyűrűs törpebolygót találtak a Neptunuszon túl Gyűrűs törpebolygót találtak a Neptunuszon túl

Gyűrűs törpebolygót találtak a Neptunuszon túl

Az MTA CSFK Csillagászati Intézet kutatói a Piszkéstetői Obszervatórium távcsövének különleges kamerájával gyűrűt fedeztek fel a Haumea törpebolygó körül. Eredményüket a Nature 2017. október 12-i számában publikálták.

Döntéseinkben segít a Nobel-díjjal jutalmazott elmélet Döntéseinkben segít a Nobel-díjjal jutalmazott elmélet

Döntéseinkben segít a Nobel-díjjal jutalmazott elmélet

Hogyan tudnának a taxisofőrök kevesebb munkával többet keresni? Egyebek mellett erre a kérdésre is választ adhat a viselkedési közgazdaságtan, amelynek legismertebb kutatója a közgazdasági Nobel-emlékdíjat hétfőn elnyert Richard H. Thaler. Az általa művelt tudományterület fejlődését Muraközy Balázs közgazdász tekintette át a Nobel-díj bizottság által összeállított anyagok alapján.

Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története

Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története

A 2017-es orvosi Nobel-díjat az élőlények napi ritmusát szabályozó molekuláris mechanizmusok leírásáért kapta Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young. Vendégszerzőink, Kozma-Bognár László és Nagy Ferenc, az MTA SZBK Növénybiológiai Intézet kutatói cikkükben betekintést adnak e biológiai folyamatok részleteibe, és végigvezetik az olvasót a felfedezés történetén.

Betegtájékoztató honlap a leukémia egyik formájáról Betegtájékoztató honlap a leukémia egyik formájáról

Betegtájékoztató honlap a leukémia egyik formájáról

Az első olyan vérképző szervekből induló daganatos betegség, amely ma már teljes mértékben kontrollálható, a krónikus mieloid leukémia (CML). Az MTA és a Semmelweis Egyetem Bödör Csaba vezette Lendület Molekuláris Onkohematológiai Kutatócsoportja az érintettek hiteles tájékoztatása érdekében betegtájékoztató honlapot is indított.