A baj nem jár egyedül – magyar kutatók új térképe a betegségek kapcsolatairól

A baj nem jár egyedül – magyar kutatók új térképe a betegségek kapcsolatairól

Négy magyar kutatócsoport összefogott, és egy hatalmas egészségügyi adatbázis elemzésével új, olykor meglepő kapcsolatokat mutattak ki ismert betegségek megjelenése között. Kóros elhízás, depresszió és cukorbetegség, migrén és irritábilis bél szindróma – a most közzétett térkép sokat segíthet a komplex betegségek biológiai hátterének megértésében, de hozzájárulhat a precíziós medicina és személyre szabott orvoslás fejlődéséhez is.

Párizs után – az MTA klímakonferenciája videón

Párizs után – az MTA klímakonferenciája videón

Milyen hatásai vannak eddig a 2015 decemberében elfogadott párizsi éghajlatvédelmi egyezménynek? Hogyan alakul Magyarország üvegházgáz-kibocsátása? Hogyan és mikorra lép ki az USA – Donald Trump elnök június 1-i bejelentése nyomán – az egyezményből? Többek között ezekről a kérdésekről volt szó egy, az MTA-n tartott tudományos ülésen. Az előadások most videón láthatók.

Alulértékelt sejtek új szerepben és az ellenálló rákos sejtek „trükkjei”: a Szigma – a holnap világa 2017. augusztus 8-i adása Alulértékelt sejtek új szerepben és az ellenálló rákos sejtek „trükkjei”: a Szigma – a holnap világa 2017. augusztus 8-i adása

Alulértékelt sejtek új szerepben és az ellenálló rákos sejtek „trükkjei”: a Szigma – a holnap világa 2017. augusztus 8-i adása

Az asztrociták, bár számbelileg agyunk legnépesebb sejttípusát alkotják, funkcionális szerepüket tekintve sokáig alulértékeltek voltak. Milyen szerepük van a memórianyomok hosszú távú megőrzésében, és ez hogyan kapcsolódik az Alzheimer-kórhoz? Egyebek mellett erre a kérdésre kaphattak választ a tudományos magazin hallgatói. A legújabb adásból az is kiderült, hogy milyen új módszerrel próbálják a kutatók a rákos sejtek kemoterápiás szereknek való ellenálló képességét csökkenteni.

„Számon tartanak és megbecsülnek minket” – interjú a Veszprémi Területi Bizottság elnökével „Számon tartanak és megbecsülnek minket” – interjú a Veszprémi Területi Bizottság elnökével

„Számon tartanak és megbecsülnek minket” – interjú a Veszprémi Területi Bizottság elnökével

Az Észak-Dunántúl régió tudományos életének szervezésében való hatékony részvétel, a tudományos eredmények népszerűsítése, valamint az ipari szereplőkhöz fűződő kapcsolatok erősírése a fő célja az MTA Veszprémi Területi Bizottsága újraválasztott elnökének. Az Akadémián belül valóban számítanak a területi bizottságok munkájára – mondta Pósfai Mihály akadémikus az mta.hu-nak adott interjújában.

Így szabályoznák a genomszerkesztést az európai akadémiák Így szabályoznák a genomszerkesztést az európai akadémiák

Így szabályoznák a genomszerkesztést az európai akadémiák

GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Használhatunk-e génkampányokat maláriát terjesztő szúnyogokkal szemben? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Milyenek az emberi génterápia kilátásai? Ezekről és hasonló kérdésekről adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. A jelentés összefoglalóját magyar fordításban közöljük.

Mit és hol védjünk? Az édesvízi élővilág szempontjából kritikus vízgyűjtők Európában Mit és hol védjünk? Az édesvízi élővilág szempontjából kritikus vízgyűjtők Európában

Mit és hol védjünk? Az édesvízi élővilág szempontjából kritikus vízgyűjtők Európában

Európa vízgyűjtő területének csaknem felén él legalább egy veszélyeztetett vagy korlátozott elterjedésű faj, illetve bennszülött fajokban gazdag közösség. Ez az egyik legfontosabb eredménye annak a kutatásnak, amelynek célja az volt, hogy alapvető információkat szolgáltasson az édesvízi ökoszisztémák védelméhez. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont részvételével zajlott program eredményei nyomán a szakértők úgy látják, hogy főként a Balkánon és Kelet-Európában vannak nagy hiányosságok a kritikus vízgyűjtők védettsége terén.

Elhunyt Zawadowski Alfréd fizikus, az MTA rendes tagja Elhunyt Zawadowski Alfréd fizikus, az MTA rendes tagja

Elhunyt Zawadowski Alfréd fizikus, az MTA rendes tagja

Életének 82. évében, augusztus 5-én elhunyt Zawadowski Alfréd fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az akadémikus a magyar fizika egyik legmarkánsabb, a világon mindenütt ismert és elismert, iskolateremtő alakja volt.

Új módszert fedeztek fel a kötőszöveti meszesedés megakadályozására az MTA kutatói Új módszert fedeztek fel a kötőszöveti meszesedés megakadályozására az MTA kutatói

Új módszert fedeztek fel a kötőszöveti meszesedés megakadályozására az MTA kutatói

Évtizedek óta igaznak hitt állítást cáfolt meg az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet Váradi András által vezetett kutatócsoportja. Felfedezésük nyomán új, nagyon egyszerű és alacsony költségű terápiával lehet megelőzni a kötőszöveti meszesedést. A módszerrel kezelhetők lehetnek azok is, akik különben 40-50 éves korukban elveszítenék a látásukat.

Vörösmarty világa virtuális kiállításon Vörösmarty világa virtuális kiállításon

Vörösmarty világa virtuális kiállításon

Az interneten él tovább az a tavaly ősztől idén tavaszig tartó, nagy sikerű tárlat, amelyet Vörösmarty Mihály Szózatának történetéről, hatásáról, nemzeti kultúránkban elfoglalt helyéről rendezett az MTA Könyvtár és Információs Központ. Az eredeti kiállítási anyag a weben irodalmi adatbázissal és a költő hagyatékát bemutató, videón megnézhető tárlatvezetéssel bővült ki.

Elhunyt Beck Mihály kémikus, az MTA rendes tagja Elhunyt Beck Mihály kémikus, az MTA rendes tagja

Elhunyt Beck Mihály kémikus, az MTA rendes tagja

Életének 88. évében, 2017. július 31-én elhunyt Beck Mihály akadémikus, a komplex vegyületek kémiájának nemzetközi hírű szakértője. A tudós több mint 250 tudományos publikáció és számos ismeretterjesztő írás szerzője vagy társszerzője volt, emellett 23 szabadalom fűződik a nevéhez. Életművét az MTA tavaly Akadémiai Aranyéremmel ismerte el.

Asztrociták gyújtják a fényt az éjszakában Asztrociták gyújtják a fényt az éjszakában

Asztrociták gyújtják a fényt az éjszakában

Az idegrendszer működésével kapcsolatos alapvető felfedezést tettek az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának kutatói. Eredményük hozzájárulhat a kognitív zavarok jobb megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez is.

A felfedezés örömének megismerése – Gyerekegyetem a BME-n A felfedezés örömének megismerése – Gyerekegyetem a BME-n

A felfedezés örömének megismerése – Gyerekegyetem a BME-n

Minél többet megmutatni az általános iskolás diákoknak mindazokból a műszaki, természettudományi, informatikai, gazdaság- és társadalomtudományi területekből, amelyeket a BME oktatói-kutatói közösségei művelnek – ez a célja az első ízben 2015-ben megrendezett nyári tábornak, a Gyerekegyetemnek. A Magyar Tudomány júliusi számában a 2015–16-os táborok tapasztalatait foglalták össze a szervezők.

Először választottak magyar „fellow” tagot a legnagyobb európai kerámiakutatási szervezetbe Először választottak magyar „fellow” tagot a legnagyobb európai kerámiakutatási szervezetbe

Először választottak magyar „fellow” tagot a legnagyobb európai kerámiakutatási szervezetbe

Balázsi Csaba, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az MTA doktora, Bolyai-plakettes kutató személyében először van magyar „fellow” tagja az 1987-ben alapított tudományos szervezetnek, az Európai Kerámiai Társaságnak. Balázsi Csaba fő kutatási területe a szénnanocső- és grafénadalékkal erősített szilícium-nitrid műszaki kerámia fejlesztése.

„A zene igazán hálás pedagógiai terület” – interjú Damien Sagrillo oktatáskutatóval „A zene igazán hálás pedagógiai terület” – interjú Damien Sagrillo oktatáskutatóval

„A zene igazán hálás pedagógiai terület” – interjú Damien Sagrillo oktatáskutatóval

A zene összekapcsolható a matematikával, az idegen nyelvek elsajátításával, sőt átemelhető akár a vizuális művészetek oktatásába is – mondta az mta.hu-nak nyilatkozva Damien Sagrillo, a Luxemburgi Egyetem bölcsészettudományi és pedagógiai karának tanszékvezetője. A professzor az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja két zenepedagógiai munkacsoportjának tevékenységét támogatja külső szakértőként Lovász László akadémiai elnök felkérésére.

Nanoszerkezetekkel cselezik ki a lepkék a stressz hatásait Nanoszerkezetekkel cselezik ki a lepkék a stressz hatásait

Nanoszerkezetekkel cselezik ki a lepkék a stressz hatásait

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai kimutatták, hogy a boglárkalepkék szárnyának irizáló kék színe alig változik, ha a lepkéket stresszhatás éri fejlődésük alatt, míg „hétköznapi” színeik erősen fakulnak. Nem véletlen: a nanoszerkezetek révén kialakuló kék színnek komoly szerepe van a lepkék párkapcsolatában.

Bővülő források a felfedező kutatásokban – az NKFI Hivatal pályázatainak eredményei Bővülő források a felfedező kutatásokban – az NKFI Hivatal pályázatainak eredményei

Bővülő források a felfedező kutatásokban – az NKFI Hivatal pályázatainak eredményei

Több mint 400 kutató és kutatási projekt nyert összességében 11,5 milliárd forintot meghaladó támogatást a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal felfedező kutatásokat ösztönző programjaiban. Az NKFI Hivatal 2017-ben megnövelt keretösszeggel, a kutatói életpálya különböző szakaszaihoz jobban illeszkedő új pályázati konstrukciókkal tette közzé a felfedező kutatásokat ösztönző felhívásokat. Idén a támogatás 40 százalékát 40 év alatti kutatók nyerték el.

Fiatal építészek tervei alapján épülhet Martonvásáron az új agrártudományi kutatási tömb Fiatal építészek tervei alapján épülhet Martonvásáron az új agrártudományi kutatási tömb

Fiatal építészek tervei alapján épülhet Martonvásáron az új agrártudományi kutatási tömb

Tizenkét pályamű érkezett az április 21-én közzétett pályázatra, melyet a Martonvásári Agrár-innovációs Centrum kutatótömbjének megtervezésére írt ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja (MTA ATK). A harmincegy regisztrált pályázó közül tizenketten adtak be pályaművet. A szakmai zsűri hat pályamunkát díjazott, valamennyit pénzjutalomban részesítette. A nyertes pedig szerződést köthet a kutatótömb engedélyes és kiviteli terveinek elkészítésére. A többségében fiatal építészekből álló pályázók közül a tervpályázatot Boda István, Skrabák Zoltán és Nagy Marianna építészek közös pályamunkája nyerte.

A biológiai alapkutatást és a személyre szabott daganatterápiát is segíti szegedi kutatók „beszélgető szoftvere”
A biológiai alapkutatást és a személyre szabott daganatterápiát is segíti szegedi kutatók „beszélgető szoftvere”

A biológiai alapkutatást és a személyre szabott daganatterápiát is segíti szegedi kutatók „beszélgető szoftvere”

A képelemző program intelligens kérdésfeltevéssel kommunikál a biológussal/patológussal, és a szakember válaszai alapján folyamatosan tanul. Ezzel képessé válik arra, hogy többmilliárdnyi sejt között olyan új sejttípusokat fedezzen fel, amelyek új információkat adhatnak a biológiai mintákról. A szoftverhez szerzői szabad hozzáférést biztosítanak.

Kánikulában is kiváló minőségű maradt a Balaton vize Kánikulában is kiváló minőségű maradt a Balaton vize

Kánikulában is kiváló minőségű maradt a Balaton vize

Fenékig átlátszó a tó vize, annyira tiszta, írják nyaralóknak szóló jelentésükben az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének munkatársai. A parti zónában megjelenő zöldalgák is a kedvező ökológiai körülményekre utalnak. A kutatók arra figyelmeztetnek: meg kell osztoznunk az élővízen a Balaton növény- és állatvilágával.

Csaknem kétszáz kiváló fiatal kutató részesül Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban Csaknem kétszáz kiváló fiatal kutató részesül Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban

Csaknem kétszáz kiváló fiatal kutató részesül Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban

A tudományos pálya kiemelkedően fontos szakaszában, a PhD-fokozat megszerzését követő időben támogatja a fiatal kutatókat a Magyar Tudományos Akadémia által 1996-ban alapított Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Idén 646 érvényesen pályázó fiatal kutató közül 185 nyerte el a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma által odaítélt támogatást. Az ösztöndíj elnyerését tanúsító oklevelet 2017. július 5-én, a „Bolyai-napon" vehették át az MTA Székház Dísztermében.

Bérházból palotába – hogyan indult el a gyűjtés az MTA Székházára? Bérházból palotába – hogyan indult el a gyűjtés az MTA Székházára?

Bérházból palotába – hogyan indult el a gyűjtés az MTA Székházára?

Pontosan 160 éve, 1857. július 6-án kelt az a levél, amelyben gróf Dessewffy Emil, az MTA akkori elnöke megköszönte Tokaji Nagy Lajos nyírbogdányi ügyvédnek, hogy gyűjtést kezdeményezett az Akadémia palotájának építésére. A közadakozás eredményeként 1865. december 11-én avatták fel az épületet. A szabolcsi kezdeményezők tettét mostantól Nyírbogdányban emléktábla örökíti meg. Avatásán Bokor József, az MTA alelnöke mondott köszöntőt.

Magyar kutatók úttörő eredménye a bolygórendszerek születéséről Magyar kutatók úttörő eredménye a bolygórendszerek születéséről

Magyar kutatók úttörő eredménye a bolygórendszerek születéséről

Évente közel két földtömegnyi anyag áramlik a V346 Nor jelű csillag környezetéből az égitest körüli korongra, majd hullik a születő csillagra, felfényléseket okozva. A jelenséget az ALMA teleszkóppal azonosították magyar kutatók vezetésével. A mérés annak megértéséhez járul hozzá, hogy miként fejlődnek azok a csillag körüli korongok, amelyekből a Földhöz hasonló bolygók is kialakulhatnak.

Tízmilliárd évnél régebben került a galaxisok közötti térbe a vas Tízmilliárd évnél régebben került a galaxisok közötti térbe a vas

Tízmilliárd évnél régebben került a galaxisok közötti térbe a vas

Egy valódi kozmikus „régészeti lelet” feltárásával jutottak erre az eredményre európai és amerikai kutatók, köztük a lendületes Werner Norbert. Hogyan utaznak a világűr múltjába a csillagászok? Miért különleges elem a vas? Miről árulkodik a galaxisok közti hatalmas, de nem teljesen üres tér? Minden kiderül Szabados László csillagász írásából, mely végigvezet az elemek kialakulásától a legfrissebb röntgencsillagászati eredményekig.

„Szellemi-tudományos központ” a tó partján – 90 éves az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet „Szellemi-tudományos központ” a tó partján – 90 éves az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet

„Szellemi-tudományos központ” a tó partján – 90 éves az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet

„Minek egy ekkora gondban lévő országnak egy csiborpatkoló”? – értetlenkedtek a parlamenti képviselők a Tisztelt Házban, amikor kilenc évtizeddel ezelőtt a Magyar Biológiai Intézet létrehozásáról vitáztak. A Klebelsberg Kuno által 1927-ben alapított intézmény ma az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézeteként végzi hidrobiológiai és környezetvédelmi kutatásait. Tevékenységét a közelmúltban Magyar Örökség díjjal ismerték el.

Segíthetik-e Paks II-t független magyar szakértők? Segíthetik-e Paks II-t független magyar szakértők?

Segíthetik-e Paks II-t független magyar szakértők?

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont régóta játszik hatékony szakmai közvetítő szerepet a Paksi Atomerőmű és az Országos Atomenergia Hivatal között. A Paks II bővítés előkészítésénél egyelőre nem látszanak hasonló együttműködés körvonalai, pedig már sürget az idő. Cikkünk a kialakult helyzetről Horváth Ákossal, a kutatóközpont főigazgatójával folytatott beszélgetés rövid összefoglalója.

Női elnök is van a tudományos osztályok új vezetői között az Akadémián Női elnök is van a tudományos osztályok új vezetői között az Akadémián

Női elnök is van a tudományos osztályok új vezetői között az Akadémián

Negyedszázad után ismét jogász elnöke van a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának Lamm Vanda személyében. Megválasztásával hosszú idő után lett újra női akadémikus egy tudományos osztály elnöke. Rajta kívül hat új elnököt – Zsoldos Attilát, Laczkovich Miklóst, Kollár László Pétert, Fülöp Ferencet, Bozó Lászlót és Rácz Zoltánt – választottak a tisztújítás során.

Lovász László: Ennél kicsit intelligensebb támadást vártam Lovász László: Ennél kicsit intelligensebb támadást vártam

Lovász László: Ennél kicsit intelligensebb támadást vártam

A Magyar Tudományos Akadémia mint szervezet ne foglaljon állást a közállapotokat érintő ügyekben, magát a tagságot azonban kifejezetten vitára biztatja az MTA újraválasztott elnöke. Lovász László nem érzi, hogy a CEU melletti kiállása miatt büntetésbe került volna az Akadémia, szerinte az egyetem működése körüli bizonytalanság viszont sokat ártott Magyarország tudományos vonzerejének. A tudós a külföldre távozott magyar kutatók visszacsábításának feltételeiről is beszélt a hvg.hu-nak.

Török Ádám: a bírálat nem politizálás Török Ádám: a bírálat nem politizálás

Török Ádám: a bírálat nem politizálás

Nem akarta befolyásolni a kormányzati politikát kritizáló Hegymenet című tanulmánykötet megjelenését – mondta Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára a Népszavának adott interjúban.

Teljesítette-e Széchenyi az akadémiai felajánlását? Teljesítette-e Széchenyi az akadémiai felajánlását?

Teljesítette-e Széchenyi az akadémiai felajánlását?

A töredékesen megértett vagy szándékosan félremagyarázott információmorzsákból szenzációkat gyártó történeti bulvárban körülbelül száz éve óta fel-felbukkan a vád, miszerint Széchenyi István ténylegesen nem is teljesítette híres akadémiaalapító felajánlását. Mi az igazság: mennyire hitelt érdemlő e vád? Fónagy Zoltán történész írása az mta.hu számára.

Újabb magyar tagot választott az egyik legfontosabb nemzetközi élettudományi szervezet Újabb magyar tagot választott az egyik legfontosabb nemzetközi élettudományi szervezet

Újabb magyar tagot választott az egyik legfontosabb nemzetközi élettudományi szervezet

Pál Csaba megválasztásával tizenhárom magyar tagja lett az Európai Molekuláris Biológiai Szervezetnek, az EMBO-nak. A Lendület-csoportvezető és Bolyai-díjas biológus fő kutatási területe az antibiotikum-rezisztencia, pontosabban az, hogy miként befolyásolja a kórokozó más hatóanyagokkal szembeni érzékenységét egy baktérium alkalmazkodása egy meghatározott antibiotikumhoz.

Újabb hét élvonalbeli külföldi tudós kapcsolódik be az akadémiai kutatásokba Újabb hét élvonalbeli külföldi tudós kapcsolódik be az akadémiai kutatásokba

Újabb hét élvonalbeli külföldi tudós kapcsolódik be az akadémiai kutatásokba

Fogyasztóvédelmi jogok az Európai Unióban, egy jelentős közegészségügyi problémát okozó súlyos mentális betegség pontosabb megismerése, a bolygóközi térből érkező, a földi kommunikációt zavaró hatások vizsgálata – három téma azok közül a tervezett kutatások közül, amelyeket világviszonylatban is kiemelkedő teljesítményű kutatókkal közösen folytatnak majd akadémiai kutatócsoportok az MTA Vendégkutatói programjának keretében.

Magyarországi 5G Koalíció alakult az MTA részvételével Magyarországi 5G Koalíció alakult az MTA részvételével

Magyarországi 5G Koalíció alakult az MTA részvételével

A digitális átalakulás következő szakaszában meghatározóak lesznek az 5G mobilfejlesztések. Az ipar mélyreható digitális átalakulását eredményező változásoknak a világ harmadik legjobb 4G hálózatával rendelkező Magyarország is aktív szereplőjévé válhat, ha kezdeményező szerepet játszik az 5G mobilfejlesztések terén. E cél érdekében alakult a kutatói szféra, a kormányzat, valamint ipari szereplők részvételével az a „koalíció”, amelynek az MTA is tagja.

Szunnyadó vulkán – újra működhet a székelyföldi Csomád Szunnyadó vulkán – újra működhet a székelyföldi Csomád

Szunnyadó vulkán – újra működhet a székelyföldi Csomád

Megmérték a szén-dioxid kiáramlását a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának területén az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársai. Méréseik szerint évente minimálisan 8700 tonna szén-dioxid jön a talajon keresztül a felszínre, ez hasonló a hosszan szunnyadó vulkánok kibocsátásához.

Magyar kutatók eredménye segíti a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját Magyar kutatók eredménye segíti a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját

Magyar kutatók eredménye segíti a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját

A 2018 végén felbocsátandó James Webb űrtávcső távoli csillagok, bolygórendszerek és galaxisok infravörös sugárzását vizsgálja. A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak részvételével most elkészült színképadatbázis lehetővé teszi, hogy meghatározzák a csillagok fizikai jellemzőit és kémiai összetételét.

„Két összeillő, okos és szép ember” – Andrássy Gyula gróf és Erzsébet királyné kapcsolata „Két összeillő, okos és szép ember” – Andrássy Gyula gróf és Erzsébet királyné kapcsolata

„Két összeillő, okos és szép ember” – Andrássy Gyula gróf és Erzsébet királyné kapcsolata

Mi az igazság abból, hogy a barátságnál is szorosabb kapcsolat fűzte egymáshoz a kiegyezés miniszterelnökét, az 1850-ben még halálra ítélt és uralkodói parancsra távollétében jelképesen felakasztott Andrássy Gyulát és Ferenc József feleségét, Erzsébet királynét? E kérdésre keresi a választ tanulmányában Kozári Monika, amely a Korunk című folyóirat „Szerelem a történelemben” című tematikus száma után most az mta.hu-n is olvasható.

Szabadon elérhető kutatási eredmények és karrierproblémák: videó a Fiatal kutatók fórumáról Szabadon elérhető kutatási eredmények és karrierproblémák: videó a Fiatal kutatók fórumáról

Szabadon elérhető kutatási eredmények és karrierproblémák: videó a Fiatal kutatók fórumáról

Van lehetőség arra, hogy a fiatal kutatók az eddiginél jobban bekapcsolódjanak az Akadémia munkájába – hangzott el a Fiatal kutatók fórumán, amelyet az MTA 188. közgyűléséhez kapcsolódva szerveztek meg Lovász László elnök kezdeményezésére. A tanácskozáson egyebek mellett a tudományos karrier és a gyermeknevelés összeegyeztetésének kérdése, a kutatói pálya anyagi elismerése, valamint az előmeneteli rendszer is szóba került. A fórumon készült videó most megnézhető az mta.hu-n.

A májdaganatok jelentős része ma már megelőzhető lenne – Schaff Zsuzsa közgyűlési előadása videón A májdaganatok jelentős része ma már megelőzhető lenne – Schaff Zsuzsa közgyűlési előadása videón

A májdaganatok jelentős része ma már megelőzhető lenne – Schaff Zsuzsa közgyűlési előadása videón

A májrák rendkívül alattomosan kialakuló és súlyos daganattípus, melynek hátterében legtöbbször vírusfertőzés áll. Hogyan lesz egy vírusfertőzésből daganat? Miért nevezik „báránybőrbe bújt farkasnak” a hepatitis C-t? Hogyan segített a vírus működésének megismerése olyan hatóanyagok kifejlesztésében, melyek mára több mint 90%-ban képesek leküzdeni a krónikus fertőzést? Minderről Schaff Zsuzsa akadémikus beszélt előadásában az MTA 188. közgyűlésén.

Az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának 2017-es nyertesei Az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának 2017-es nyertesei

Az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának 2017-es nyertesei

Huszonöt magyar, 40 évesnél fiatalabb posztdoktor nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia másodszor meghirdetett Prémium posztdoktori kutatói programjának 3 éves támogatását. A nyerteseket az MTA havi bruttó félmillió forinttal, valamint dologi kiadásokra fordítható, évi legfeljebb bruttó 2,4 millió forinttal segíti kutatási programjuk eredményes megvalósításában.

„Most szólnunk kellett” – interjú Lovász Lászlóval a Heti Válaszban „Most szólnunk kellett” – interjú Lovász Lászlóval a Heti Válaszban

„Most szólnunk kellett” – interjú Lovász Lászlóval a Heti Válaszban

Nem kommentálta az amerikai állampolgársága miatt ellene indított támadást az MTA újraválasztott elnöke. Lovász László szerint a gender studies tudomány, az Akadémia továbbra sem politizál, de volt rá példa, hogy a kormány hallgatott rá. A Heti Válasznak adott interjú május 18-án jelent meg nyomtatásban, és június 7-én került fel a valasz.hu-ra.

Szekrénytárlat Kodály Zoltánról az MTA Tudós kávézójában Szekrénytárlat Kodály Zoltánról az MTA Tudós kávézójában

Szekrénytárlat Kodály Zoltánról az MTA Tudós kávézójában

Az MTA 188. közgyűléséhez kapcsolódva, Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója alkalmából a népdalkutató-zeneszerző munkásságának és akadémiai elnökségének emléket állító szekrénytárlat nyílt a Magyar Tudományos Akadémia Tudós kávézójában. A kiállítás 2017. novemberig tekinthető meg.

Arany János öröksége és hatása – az MTA 188. közgyűlésén elhangzott előadások videón Arany János öröksége és hatása – az MTA 188. közgyűlésén elhangzott előadások videón

Arany János öröksége és hatása – az MTA 188. közgyűlésén elhangzott előadások videón

A 200 éve született Arany János műveinek kiadástörténetét és hatástörténetét vizsgálták azok a tudományos előadások, amelyek a közgyűlés második napján hangzottak el. Korompay H. János, az MTA doktora az Arany-hagyaték múltjáról és jövőjéről beszélt, Kulcsár Szabó Ernő akadémikus pedig arra a kérdésre kereste a választ, hogy miben nyilvánul meg Arany Jánosnak kulcspozíciója a magyar irodalom fejlődéstörténeti alakulásában. Az elhangzott előadások most videón is megnézhetők.

Akadémiai elismerés környezetvédelmi kutatásokért Akadémiai elismerés környezetvédelmi kutatásokért

Akadémiai elismerés környezetvédelmi kutatásokért

Az ökológiai rendszerek alapvető anyagforgalmi folyamatait széleskörűen leíró modellért, a biomasszaanyagok hasznos vegyi anyagokká alakítására szolgáló technológia megalapozásáért, valamint az antibiotikum-nyomokat a szennyvizekből nagy hatékonysággal eltávolító oxidációs eljárásért vehette át három fiatal kutató az idei Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat az Akadémia Székházában Török Ádám főtitkártól.

Reménytelen küldetés – új kötet a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről Reménytelen küldetés – új kötet a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről

Reménytelen küldetés – új kötet a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről

A trianoni békeszerződéssel kapcsolatos források köre a történetírás számára is újdonságot jelentő dokumentummal gazdagodott, amely nem a nyilvánosság számára készült, így meglehetős nyíltsággal szólt néhány bizalmas ügyről is. Ezekről is olvashatunk abban a hamarosan megjelenő kötetben, amelyet az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zeidler Miklós szerkesztett.

Az MTA közleménye a Hegymenet című kiadványról Az MTA közleménye a Hegymenet című kiadványról

Az MTA közleménye a Hegymenet című kiadványról

Nem igaz az az állítás, hogy a „Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon” című, Jakab András és Urbán László szerkesztésében megjelent kötetet eredetileg a Magyar Tudományos Akadémia adta volna ki, illetve finanszírozta volna. Így nem helytállóak a sajtóban megjelent azon állítások, melyek szerint az MTA kihátrált volna a kötet kiadásából, ugyanis nem is vett részt a folyamatban.

Rendszerváltás, EU-csatlakozás és a biológiai sokféleség – elkészült Magyarország természetvédelmének negyedszázados mérlege Rendszerváltás, EU-csatlakozás és a biológiai sokféleség – elkészült Magyarország természetvédelmének negyedszázados mérlege

Rendszerváltás, EU-csatlakozás és a biológiai sokféleség – elkészült Magyarország természetvédelmének negyedszázados mérlege

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont vezetésével, tizenegy szerző munkája nyomán született cikk átfogó képet nyújt Magyarország természeti környezetének változásáról a rendszerváltás óta eltelt időszakban. A mezőgazdasági tevékenység intenzitása, a természetvédelmi intézményrendszer erősödése-gyengülése és az EU-csatlakozással megjelenő nemzetközi források bizonyultak a legfontosabb tényezőknek.

Lendületes kutatók egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot azonosítottak az agy félelemközpontjában Lendületes kutatók egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot azonosítottak az agy félelemközpontjában

Lendületes kutatók egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot azonosítottak az agy félelemközpontjában

Agyunkban számos idegsejttípus található, amelyek egymással összekapcsolódva bonyolult hálózatokat alkotnak. Hájos Norbert, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Lendület Hálózat-Idegélettani Kutatócsoport tudományos tanácsadója és munkatársai kutatásaik során a félelmi memórianyomok kialakításáért felelős agyi régióban azonosítottak egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot, amely képes lehet hatékonyan szabályozni a vészhelyzetekhez társult emlékek rögzülését.

Kanyaró: nő a nyomás Románia felől Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

Áprilisi adatok szerint eddig 23 halálos áldozata van Romániában a kanyarójárványnak, ebből 22 gyerek. Romániában jelenleg nincs kötelező védőoltás, nincs gyerekorvos az alapellátásban, és igen erős a vakcinaellenes propaganda, főleg az ortodox egyház részéről.

Konferencia a szegénységről az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában Konferencia a szegénységről az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában

Konferencia a szegénységről az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában

Első hallásra meglepő témáról, a szegénység hasznáról rendezett kedden konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja. Az előadásokból kiderült, hogy bár a szegénység politikai rendszertől függetlenül rossz, felszámolandó állapotként jelenik meg a közbeszédben, morbid módon mégis változatos csoportoknak fűződik valamilyen érdeke hozzá, hogy a társadalom legalsó szintje ne törjön ki helyzetéből.

Filmklub: Egy Isten, két nemzet – Nézze meg a teljes filmet! Filmklub: Egy Isten, két nemzet – Nézze meg a teljes filmet!

Filmklub: Egy Isten, két nemzet – Nézze meg a teljes filmet!

Az erdélyi magyar anyától és román apától származó, Bukarestben élő Vlad és testvére, Mălina felnőtt fejjel úgy döntenek, hogy felveszik a magyar állampolgárságot. Magyarul tanulnak, és unitáriusként megkeresztelkednek. Mi lehetett a döntésük oka? Milyen körülmények között éltek eddig, és miért épp most keresik intenzívebben magyarságukat? Szabó Attila filmjéből ezekre a kérdésekre is kirajzolódnak a válaszok.

Legyünk minél többet ERC-nyertesek társaságában! Interjú Kondorosi Évával Legyünk minél többet ERC-nyertesek társaságában! Interjú Kondorosi Évával

Legyünk minél többet ERC-nyertesek társaságában! Interjú Kondorosi Évával

Nem lehet elszigetelten dolgozni, szükség van arra, hogy élő nemzetközi tudományos kapcsolatok révén a legfrissebb információk birtokában legyünk – figyelmeztet Kondorosi Éva, az Európai Kutatási Tanács egyik alelnöke. Az akadémikus a kutatói információs nap előtt az mta.hu-nak adott interjúban arról is beszélt, hogy a magyar pályázók gyakran túl „szemérmesek” a projekttervüket illetően, nem tesztelik a hatását a munkatársaikon vagy szélesebb körben. Pedig – mint fogalmazott – a sikertelenség nem szégyen, és sokat lehet tanulni a bírálatokból.

Új molekuláris kezelési lehetőséget azonosított az MTA TTK kutatója a vastagbélrák kezelésére Új molekuláris kezelési lehetőséget azonosított az MTA TTK kutatója a vastagbélrák kezelésére

Új molekuláris kezelési lehetőséget azonosított az MTA TTK kutatója a vastagbélrák kezelésére

Van más lehetőség a tumorsejtek kezelésére: amennyiben e sejteket a szeneszcencia nevű állapotba visszük át, akkor nem keletkeznek áttétek, és a rákos daganat növekedése is leáll. Győrffy Balázs, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Lendület Onkológiai Biomarker Kutatócsoport tudományos tanácsadója és kollégái egy olyan fehérjét vizsgáltak, amely gátolja a szeneszcencia kialakulását.

Ezért ne gyújts rá! Előadások az Immunológia Napján – videóval Ezért ne gyújts rá! Előadások az Immunológia Napján – videóval

Ezért ne gyújts rá! Előadások az Immunológia Napján – videóval

Rossz hírek: 15 szál cigi elszívása már mutációt okoz a DNS-ben, a tüdőt tisztító csillószőrök 30-40 percre megbénulnak, hosszabb távon pedig teljesen elpusztulnak. Jó hírek: az utolsó szál utáni második napon a csillószőrök újra beindulnak, és megindul a tüdő tisztulása, 3–9 hónap múlva csökken a köhögés. Videón az Akadémián elhangzott, fiataloknak szóló előadások.

ERC, MSCA: információs nap kutatóknak az Akadémián ERC, MSCA: információs nap kutatóknak az Akadémián

ERC, MSCA: információs nap kutatóknak az Akadémián

Freund Tamás, az MTA alelnöke, valamint Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke köszöntőjével kezdődött az a kutatói karrierfórum és információs nap az Akadémián, amelynek résztvevői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy miként lehetne Magyarországon további világszínvonalú szellemi műhelyeket létrehozni. A hallgatók ERC- és MSCA-nyertesek előadásaiból arról is képet kaphattak, hogy milyen esélyük van a magyar kutatóknak a nemzetközi pályázati versenyben.

Pályázatot írt ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpont az új látogatóközpont nevére Pályázatot írt ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpont az új látogatóközpont nevére

Pályázatot írt ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpont az új látogatóközpont nevére

Névadó pályázatot hirdetett az MTA Agrártudományi Kutatóközpont: annak a látogatóközpontnak keresnek találó nevet, amely az új Martonvásári Agrár-innovációs Centrum beruházásának részeként épül fel. A kiállítás azt jeleníti meg, hogy a korszerű mezőgazdaság feladata tudományos eredményekre alapozva minőségi élelmiszerrel ellátni az országot, méghozzá fenntartható módon.

Egyedülálló európai lézeres kutatóközpont nyílt meg Szegeden Egyedülálló európai lézeres kutatóközpont nyílt meg Szegeden

Egyedülálló európai lézeres kutatóközpont nyílt meg Szegeden

Az ELI-ALPS-ban rendkívül nagy időfelbontással végezhető alap- és alkalmazott kutatások elsősorban fizikai, biológiai, kémiai, orvosi és anyagtudományi területeket érintenek. Az itt folyó kutatásokban várhatóan az MTA több kutatóintézetének munkatársai is részt vesznek majd.

Pedagógusi bér – egy fontos, de nem mindenható eszköz a tanulói eredmények javításában Pedagógusi bér – egy fontos, de nem mindenható eszköz a tanulói eredmények javításában

Pedagógusi bér – egy fontos, de nem mindenható eszköz a tanulói eredmények javításában

Hatással van-e a tanári fizetések alakulása a diákok teljesítményére? Számít-e a tanár neme az oktatásban? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete oktatástudományi kutatócsoportja. Egyik fő megállapításuk szerint az oktatáspolitikai döntéshozóknak különösen a pedagógusi pálya kezdetén lévőkre érdemes jobban odafigyelniük.

Menjek vagy maradjak? A kivándorlással foglalkozott az Akadémia filmklubja Menjek vagy maradjak? A kivándorlással foglalkozott az Akadémia filmklubja

Menjek vagy maradjak? A kivándorlással foglalkozott az Akadémia filmklubja

Mi motiválja a fiatalokat, hogy külföldön folytassák az életüket? Kalandvágy, pénzkeresés, nyelvtanulás? Csak a 20-30 éves korosztályt érinti a kérdés? Tartják-e a kapcsolatot az otthon maradt családtagokkal, barátokkal a külföldre távozók? Ezekre és hasonló kérdésekre kerestük a választ a Menjek/maradjak című filmsorozat holland epizódjának vetítése utáni beszélgetésen.

A tanulás alapvető megújítására van szükség – interjú Csapó Benővel A tanulás alapvető megújítására van szükség – interjú Csapó Benővel

A tanulás alapvető megújítására van szükség – interjú Csapó Benővel

A kutatók már jó ideje kongatják a vészharangot: a magyar gyerekek problémamegoldó gondolkodása gyenge. Pedig egyre többet tudunk arról, hogy miképpen lehetne a helyzeten javítani. Ehhez azonban meg kellene változtatni tanulással kapcsolatos szemléletmódunkat és jelentősen át kellene alakítanunk a tanítási módszereinket. Hol tart a problémamegoldás kutatása és mit lehet az eredményekről az iskolában hasznosítani? Ezt mutatja be egy nemzetközi szerzőgárda abban az új kötetben, amelynek elkészültében egy magyar kutatóhely játszott vezető szerepet.

A családok folytonos küzdelme volt a magyar történelem – 22 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA A családok folytonos küzdelme volt a magyar történelem – 22 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA

A családok folytonos küzdelme volt a magyar történelem – 22 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA

Hogyan birkóztak meg a járványokkal, éhínségekkel, a családtagok elvesztésével a magyar családok a történelem során? Hol tud bekapcsolódni Magyarország a jövőben áttörést hozó kvantumszámítógép tervezésébe? Milyen új molekulák, reakciók, szemléletek jelentek meg a gyógyszertervezésben és a rákkutatásban? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA Lendület programjának idei 22 nyertese.

Az MTA Székházában próbálták közelíteni egymáshoz a CEU-ügy szereplőit Az MTA Székházában próbálták közelíteni egymáshoz a CEU-ügy szereplőit

Az MTA Székházában próbálták közelíteni egymáshoz a CEU-ügy szereplőit

Az MTA elnöke nem sokkal a CEU-ügy kipattanása után felajánlotta, hogy közvetítő szerepet játszik a vitában álló felek, vagyis Magyarország kormánya és Közép-európai Egyetem között. Azóta az MTA Közgyűlése határozatban is kiállt a CEU zavartalan működése mellett, támogatva egyúttal az elnök közvetítői szándékát. Lovász László 2017. május 11-én az Akadémia Székházában fogadta a témában összehívott kerekasztal-beszélgetés résztvevőit, mintegy száz tudós és néhány meghívott újságíró jelenlétében.

„Felekezet és felekezetszerveződés Európában” – Wolfgang Reinhard előadása az MTA-n „Felekezet és felekezetszerveződés Európában” – Wolfgang Reinhard előadása az MTA-n

„Felekezet és felekezetszerveződés Európában” – Wolfgang Reinhard előadása az MTA-n

A katolikus „ellenreformáció” a protestáns reformációval párhuzamosan hozzájárult az európai társadalom modernizációjához – egyebek mellett ez a legfontosabb megállapítása annak a több évtizedes kutatásnak, amelyről Wolfgang Reinhard, a freiburgi Albert Ludwig Egyetem emeritus professzora beszélt a 2012-ben alakult MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport utolsó tudományos rendezvényén.

Teltház a Fiatal Kutatók Fórumán Teltház a Fiatal Kutatók Fórumán

Teltház a Fiatal Kutatók Fórumán

Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg az MTA a Fiatal Kutatók Fórumát a 188. közgyűlésen. A jó hangulatú, aktív tanácskozás végén kiderült, hogy van igény a folytatásra, ennek módját rövidesen kidolgozzák a résztvevők.

Mikor a Lendület tovább visz – Makara Judit elnyerte a Howard Hughes Medical Institute kutatói ösztöndíját Mikor a Lendület tovább visz – Makara Judit elnyerte a Howard Hughes Medical Institute kutatói ösztöndíját

Mikor a Lendület tovább visz – Makara Judit elnyerte a Howard Hughes Medical Institute kutatói ösztöndíját

Makara Judit, aki 2011-ben a Lendület program egyik nyerteseként alakította meg az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben az Idegi Jelátvitel Csoportot, majd még ugyanabban az évben megkapta a Wellcome Trust senior kutatók számára kiírt támogatását (International Senior Research Fellowship of the Wellcome Trust) is, most az amerikai Howard Hughes Medical Institute, a Bill & Melinda Gates Alapítvány, a Wellcome Trust és a Calouste Gulbenkian Alapítvány közös pályázatán került a több mint 1400 jelentkező közül kiválasztott 41 nyertes közé.

Konferenciát rendeztek Kondorosi Ádám emlékére Franciaországban Konferenciát rendeztek Kondorosi Ádám emlékére Franciaországban

Konferenciát rendeztek Kondorosi Ádám emlékére Franciaországban

A magyar mikrobiológus nevéhez fűződik a franciaországi Nemzeti Tudományos Kutatóközpont növénytani kutatásainak nemzetközi színvonalra fejlesztése. Az MTA néhai tagjának emlékére szervezett tudományos tanácskozást kétévente rendezik meg abban a kutatóintézetben, amelynek Kondorosi Ádám volt az igazgatója.

„Nem hiszem, hogy vannak könnyebb és nehezebb nyelvek” – interjú É. Kiss Katalin akadémikussal, a Bolyai-díj idei kitüntetettjével „Nem hiszem, hogy vannak könnyebb és nehezebb nyelvek” – interjú É. Kiss Katalin akadémikussal, a Bolyai-díj idei kitüntetettjével

„Nem hiszem, hogy vannak könnyebb és nehezebb nyelvek” – interjú É. Kiss Katalin akadémikussal, a Bolyai-díj idei kitüntetettjével

Hogyan lehetne jobban érzékeltetni a nyelvészet társadalmi hasznosságát? Milyen volt annak idején a fogadtatása idehaza az új nyelvészeti irányzatként megjelenő generatív nyelvészetnek? Hogyan tudott nemzetközivé válni a magyar nyelv kutatása? Egyebek mellett erről kérdeztük É. Kiss Katalin akadémikust, a Bolyai János Alkotói Díj idei kitüntetettjét.

Megjelentek a H2020 kutatói bérek elszámolásának részletszabályai Megjelentek a H2020 kutatói bérek elszámolásának részletszabályai

Megjelentek a H2020 kutatói bérek elszámolásának részletszabályai

Új szabályozás született a Horizont 2020 (H2020) keretprogramból finanszírozott projektek esetében a versenyképes kutatói bérek elszámolhatóságának biztosítása érdekében. E szabályozás megnyitja az utat a projektalapú fizetés-kiegészítési lehetőségek szélesebb körű alkalmazhatósága előtt, ezáltal kedvezőbb helyzetet teremt a H2020-projekteken dolgozó hazai kutatók számára. A témáról május 11-én tájékoztató és konzultációs eseményen számol be az NKFI Hivatal.

A kettős monarchia – tudományos ülés az Akadémián A kettős monarchia – tudományos ülés az Akadémián

A kettős monarchia – tudományos ülés az Akadémián

Hogyan jöttek létre és miként változtak az Osztrák–Magyar Monarchia jogi keretei? Milyen jellegzetességei voltak a közjogi és a magánjogi kodifikációknak? Milyen elvek mentén folyt a közigazgatási bíráskodás? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszoltak az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottság Jogtörténeti Albizottsága, valamint az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara közös tudományos ülésének előadói. A konferencián készült videó most megtekinthető az mta.hu-n.

Balszerencse vagy többsejtű létünk szükségszerű velejárója a rák? Balszerencse vagy többsejtű létünk szükségszerű velejárója a rák?

Balszerencse vagy többsejtű létünk szükségszerű velejárója a rák?

Közkeletű vélekedés szerint a rák civilizációs betegség, amely elkerülhető volna, ha úgy élnénk, ahogy kőkori eleink. Sok vezető kutató szerint azonban a rák a soksejtű szervezet természetes, szükségszerű végállapota. Két lendületes kutató elméleti modellt épített fel a megújuló szövetek belső dinamikájának leírására. A modell segít annak megértésében, hogyan védekezünk a daganatok ellen.

Tudomány Világfóruma az ENSZ-ben Tudomány Világfóruma az ENSZ-ben

Tudomány Világfóruma az ENSZ-ben

Az MTA és a világ legbefolyásosabb tudományos világszervezetei közös tudománydiplomáciai találkozóját, a World Science Forumot, illetve annak idei programját közösen mutatta be New York-ban, az Egyesült Nemzetek Szervezete székházában Lovász László, az Akadémia elnöke és Sumaya bint El Hassan hercegnő, a 2017-es WSF tárelnöke. Az ENSZ képviselők körében tartott konferenciát Bogyay Katalin, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője nyitotta meg.

A magyar múltak átalakulása – Székfoglaló előadások az Akadémián A magyar múltak átalakulása – Székfoglaló előadások az Akadémián

A magyar múltak átalakulása – Székfoglaló előadások az Akadémián

2017-ben már régimódi furcsaságnak tűnik, hogy a magyar nyelvben nem csak egy múlt idő volt használatos. A Himnuszból és a Szózatból ismerős elbeszélő múlt a 19. század második felére kopott ki a nyelvből. Tolcsvai Nagy Gábor, az MTA rendes tagja székfoglaló előadásában egy Arany János-levél nyomán azt bizonyította be, hogy egy csupán nyelvtaninak tűnő kérdés, az elbeszélő múlt kihalása hogyan alakítja át a múltról való beszédünket. Az Akadémia honlapján sorozatban közöljük a tudós testület új tagjainak székfoglaló előadásait.

Megtalálták a trianoni óriástérképet, már az interneten is böngészhető Megtalálták a trianoni óriástérképet, már az interneten is böngészhető

Megtalálták a trianoni óriástérképet, már az interneten is böngészhető

A magyar térképtörténet talán leghíresebb darabja az a hatalmas etnikai térkép, ami a trianoni békeszerződésen lett volna a magyar delegáció csodafegyvere. A magyar térképek önhibájukon kívül csődöt mondtak, a győztesek szempontjai erősebbek voltak a valós nemzetiségi viszonyoknál. A Bátky Zsigond és Kogutowicz Károly által tervezett térkép eredeti példánya csak a közelmúltban, majdnem száz év után került elő. A térkép, amelyről az index.hu-n olvasható összeállítás, digitalizálva, georeferálva most már interneten is böngészhető.

Megkezdi a Nagy Finálét a Cassini űrszonda Megkezdi a Nagy Finálét a Cassini űrszonda

Megkezdi a Nagy Finálét a Cassini űrszonda

Titokzatos hatszög a Szaturnusz északi féltekéjén, a gyűrűk szerkezetének meglepő új részletei, leszállás a Titan holdra, a kétarcú Iapetus rejtélyének megfejtése – egyebek mellett ezeket köszönhetjük a Cassini szondának és társának, a Huygens leszállóegységnek. A küldetés azonban hamarosan véget ér, és a Cassini a Szaturnuszba csapódva megsemmisül. Szabados László összefoglaló írása a több évtizedes programról és a „Nagy Finálé” várható menetrendjéről.

Anyagi problémák esetén egy gén fokozza a depresszió kockázatát a 30 feletti férfiakban Anyagi problémák esetén egy gén fokozza a depresszió kockázatát a 30 feletti férfiakban

Anyagi problémák esetén egy gén fokozza a depresszió kockázatát a 30 feletti férfiakban

Meglepő felfedezést tettek az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatói, miközben a depressziót kiváltó génvariánsokat keresték az emberi genomban. Kiderült, hogy egy konkrét génváltozat csak pénzügyi-gazdasági nehézségek esetén fokozza a depresszió kockázatát, ráadásul csak férfiakban, és ott is főleg 30 év felett. A kutatásokról Gonda Xénia, az MTA-SE Neurokémiai és Neuropszichofarmakológiai Kutatócsoport tagja beszélt az mta.hu-nak.