Pontosabb jóslat az axion nevű hipotetikus részecske tömegére
A fizika két nagy rejtélyére adhat magyarázatot az a hipotetikus részecske, amelynek tömegére minden eddiginél pontosabb jóslatot adtak két, az MTA Lendület programjának támogatásával működő kutatócsoport tagjai, az ELTE kutatói, valamint a Wuppertali Egyetem munkatársai. Kutatási eredményüket a Nature-ben tették közzé.
Az axion nevű hipotetikus részecske, amelyet kísérletekben eddig még nem sikerült kimutatni, egyszerre adhat magyarázatot a fizika két nagy rejtélyére, a sötét anyag mibenlétére és a kvarkokat nukleonokká összetartó erős kölcsönhatás egy furcsa, mindeddig A Nature-ben megjelent publikációmegmagyarázatlan szimmetriájára.
A kutatók számítógépes szimulációval követték az erősen kölcsönható anyag fejlődését a korai univerzumban, és ennek segítségével sikerült meghatározniuk, hogy összesen mennyi axion keletkezhetett az univerzum fejlődése során. Feltételezve, hogy a sötét anyag nagy részét axionok teszik ki, jóslatot adtak az axion tömegére, ami alapvető fontosságú a részecske kimutatására irányuló újabb kísérletek tervezése szempontjából.
A munkában két Lendület-csoport, az MTA-ELTE Rácstérelméleti Kutatócsoport és az MTA Atomki Lendület Rács Kvantum-színdinamika Kutatócsoport is fontos szerepet játszott.
