Tudós és művész – Kodály Zoltán az Akadémián Tudós és művész – Kodály Zoltán az Akadémián

Tudós és művész – Kodály Zoltán az Akadémián

„Nem kerestem ezt a tisztséget” – fogalmazott akadémiai elnöki beköszöntőjében Kodály Zoltán. A fél évszázaddal ezelőtt elhunyt zeneszerző-tudós embert próbáló feladatot vállalt: az intézmény második világháború utáni megújítását. Kodály azt vallotta, tudomány és művészet nem lehetséges egymás nélkül. Dalos Anna írása az mta.hu-n.

TOVÁBB
„A hálózatelmélet segítségével teljesen más szemlélettel tudjuk a világ számos problémáját megközelíteni” – Interjú az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjává választott Barabási Albert-Lászlóval „A hálózatelmélet segítségével teljesen más szemlélettel tudjuk a világ számos problémáját megközelíteni” – Interjú az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjává választott Barabási Albert-Lászlóval

„A hálózatelmélet segítségével teljesen más szemlélettel tudjuk a világ számos problémáját megközelíteni” – Interjú az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjává választott Barabási Albert-Lászlóval

Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjai közé választotta Barabási Albert-László hálózatkutató fizikust, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, a bostoni Northeastern Egyetem professzorát és a Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszorát. Barabási szerint a hálózattudomány, noha a fizikából, a matematikából és a számítástudományból táplálkozik, mára önálló tudományággá vált, amely olyan felfedezésekhez segítette hozzá a legkülönfélébb területek kutatóit, amelyek a klasszikus vizsgálati módszerekkel elérhetetlenek lettek volna.

TOVÁBB
A négydimenziós tér kibogozása – bemutatjuk Stipsicz András ERC-nyertes kutatási témáját A négydimenziós tér kibogozása – bemutatjuk Stipsicz András ERC-nyertes kutatási témáját

A négydimenziós tér kibogozása – bemutatjuk Stipsicz András ERC-nyertes kutatási témáját

Az Európai Kutatási Tanács Advanced Grant támogatása csaknem 800 millió forinttal jár, amit az utolsó fillérig tiszta matematikára lehet elkölteni. Stipsicz András pedig ebből a pénzből nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy kollégáival a négydimenziós tér törvényszerűségeit vizsgálja. Cikkünkben kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk, mire is készül.

TOVÁBB
Rossz hírek az új antibiotikumokról – interjú Pál Csaba akadémikussal Rossz hírek az új antibiotikumokról – interjú Pál Csaba akadémikussal

Rossz hírek az új antibiotikumokról – interjú Pál Csaba akadémikussal

Pál Csaba, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója már negyedszer nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását: most a zsűri a vezető kutatóknak szóló Advanced Grant kategóriában ítélte támogatásra érdemesnek a pályázatát. A téma korunk (pontosabban a közeljövő) talán legsúlyosabb egészségügyi problémája – sokak szerint előrelátható katasztrófája –: a baktériumok antibiotikum-rezisztenciája. A kutató munkatársaival azt fogja vizsgálni, hogy a gyógyszergyártók által most fejlesztett új típusú antibiotikumok mennyire ellenállók a baktériumok ellenálló képességével szemben.

TOVÁBB
Magyar agykutató irányításával oldották meg a memória egyik nagy talányát Magyar agykutató irányításával oldották meg a memória egyik nagy talányát

Magyar agykutató irányításával oldották meg a memória egyik nagy talányát

Rengeteg élmény ér minket nap mint nap, de ezeknek csak egy része rögzül a memóriánkban. Egészen eddig azonban az idegkutatók sem tudták, hogy milyen mechanizmus „jelöli meg” a megjegyzésre érdemes információkat. Buzsáki György, a New York-i Egyetem Idegtudományi Központjának Biggs-professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja és munkatársai a Science folyóiratban publikálták legújabb felfedezéseiket, amelyek arra utalnak, hogy a Buzsáki által negyven éve felfedezett, úgynevezett „éleshullám-fodrozódások” (az idegsejtek rendkívül gyors ütemű szinkronizált tüzelése) emelnek ki bizonyos élményeket, amelyek aztán az alvás során újból lejátszódnak, és így rögzülnek.

TOVÁBB
Az ALLEA nyilatkozata az európai kutatás és innováció jövőjéről Az ALLEA nyilatkozata az európai kutatás és innováció jövőjéről

Az ALLEA nyilatkozata az európai kutatás és innováció jövőjéről

Az ALLEA tavaly év végén hozta nyilvánosságra nyilatkozatát arról, milyennek szeretné látni az EU soron következő kutatási és innovációs keretprogramját, az FP10-et. Bár még 4 év van az FP10 indulásáig, amely a 2028–2034 közötti időszakot fedi majd le, a keretprogram tartalmának és pénzügyi hátterének tervezése már elindult az Unió szakértő testületeinek berkeiben. Ebbe a tervezési folyamatba illeszkedik az ALLEA legfrissebb nyilatkozata, amely külön hangsúlyozza az Európai Kutatási Térség tagországainak és intézményeinek minél szélesebb körű bevonását az európai kutatási keretprogramba.

TOVÁBB
A műanyagszemét korlátozásához körforgásos gazdaságra van szükségünk az EASAC szerint A műanyagszemét korlátozásához körforgásos gazdaságra van szükségünk az EASAC szerint

A műanyagszemét korlátozásához körforgásos gazdaságra van szükségünk az EASAC szerint

Rendszerszintű hiányosságok miatt termelünk és használunk fel egyre több műanyagot, s így egyre több műanyag kerül ki tengeri, szárazföldi és édesvízi élőhelyekre – derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC a legújabb kutatásokat összefoglaló kommentárjából. Ha maradnak a jelenlegi üzleti eljárások és fogyasztási mintázatok, akkor a műanyaghulladék mennyisége globálisan várhatóan majdnem a háromszorosára nő 2060-ig. Az EASAC átfogó reformokat javasol az élőhelyek és az emberi egészség megóvása érdekében.

TOVÁBB
Aki több mint fél évezrede megújította a csillagászatot: Copernicus életútja Aki több mint fél évezrede megújította a csillagászatot: Copernicus életútja

Aki több mint fél évezrede megújította a csillagászatot: Copernicus életútja

Tudta, hogy elmélete új és jelentős, de tudott a hibáiról is. De mi is volt ennek az akkoriban új elméletnek a jelentősége, miért nem akarta sokáig kiadatni a szerző és miért kritizálták a kortársak? Ezt és a heliocentrikus világkép ötszázötven éve született megalkotójának életét, valamint tudományos pályájának jelentősebb állomásait foglalta össze Csaba György Gábor az mta.hu-nak.

TOVÁBB
Komprehenzív gyógyítás: a modern klinikai pszichológiai ellátás színterei - Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért tanácskozása videón Komprehenzív gyógyítás: a modern klinikai pszichológiai ellátás színterei - Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért tanácskozása videón

Komprehenzív gyógyítás: a modern klinikai pszichológiai ellátás színterei - Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért tanácskozása videón

Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért a szakirodalom figyelemmel kísérésével rendszeres tudományos elemzéseket végez a 21. századi egészségügy aktuális kérdéseiről azzal a céllal, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a szakpolitika és a döntéshozók, valamint a társadalom számára. Az EBE legutóbbi rendezvénye az egészségügynek egy rendkívül dinamikusan fejlődő területével, a klinikai pszichológiával foglalkozott.

TOVÁBB
  • 940 találat
  • További