Invazív muslicafaj, ultrahideg atomok, belső-ázsiai modernizáció: új vendégkutatók az Akadémián

Fizikus, kémikus, agrárkutató, nyelvész, valamint néprajzkutató is található azok között a tudósok között, akik a közeljövőben kapcsolódnak be a Magyar Tudományos Akadémia valamely kutatóközpontjának, kutatóintézetének, illetve akadémiai támogatott kutatócsoportjának a munkájába, hogy tudásukkal, tapasztalatukkal hozzájáruljanak magyarországi kollégáik eredményeihez.

Az MTA 2015 végén ötödik alkalommal hirdette meg pályázatát vendégkutatók fogadására. A beérkezett 20 pályamunkát az Akadémia elnöke által felkért bírálók értékelték, illetve egy szintén az MTA elnöke által felkért zsűri rangsorolta. A rendelkezésre álló 52,5 millió forintos keretösszegig a testület 7 pályázat támogatását javasolta. Ennek alapján a nyertesekről az Akadémia elnöke döntött.

A 2016-ban nyertes vendégkutatók és programok

Teun Dekker (Swedish University of Agricultural Sciences)

MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet
Befogadó kutató: Kárpáti Zsolt tudományos munkatárs
A program időtartama: 3 hónap

Az invazív pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) egyre jobban terjed Európában, és komoly károkat okoz olyan vékony héjú gyümölcsökben, mint az eper, cseresznye, málna és szőlő. Tavaly az EU-ban a muslica által okozott kár meghaladta az 1 milliárd eurót, és a faj kártételi szintje sok esetben elérte a 100 százalékot. Az ellenük való védekezés igen nehéz, mert a lárva a gyümölcs belsejében fejlődik. Az érés során használható rovarölő szereket az EU nagymértékben korlátozza, így új, alternatív, illatanyag-alapú és nem utolsósorban környezetbarát előrejelzési és védekezési módszer kifejlesztésére van szükség.

Teun Dekker és magyarországi kutatótársai célja olyan illatanyagok meghatározása, amelyeket szelektíven csak a pettyesszárnyú muslica fog fel. Ezáltal elősegíthetik egy fajspecifikus csalogatóanyag kidolgozását, amely megoldást nyújt az előrejelzésben és a tömegcsapdázásban.

Fortágh József (Universität Tübingen)

MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Szilárdtestfizikai Kutatóintézet
Befogadó kutató: Domokos Péter akadémikus, a Lendület Kvantummérés Kutatócsoport vezetője
A program időtartama: 5 hónap

A Németországból érkező professzor az ultrahideg atomok fizikájának világszintű vezető kísérleti kutatói közé tartozik. Az ultrahideg atomok a legpontosabban kontrollált rendszerek, amelyekben a fluktuációk a végső, fundamentális kvantumzaj szintjére vannak lenyomva. Ennek megfelelően az ultrahideg atomok Bose–Einstein-kondenzátuma központi szerepet tölt be abban a kibontakozó technológiában, amelynek célja a kvantummechanikai effektusok kiaknázása pontos mérésekben, illetve a kvantumbit-információ kezelésén keresztül a kommunikációban és a számítástudományban.

Ma már sokféle kislaboratóriumi kísérlet van, amelyekben ultrahideg atomokat másféle, a kvantumoptikából vagy szilárdtestfizikából származó, jól kontrollált objektumokkal kombinálnak. A tervezett munka keretében a Bose–Einstein-kondenzátumok mágneses és sugárzási mezőkkel való kölcsönhatását vizsgálják majd a kutatók. Céljuk egyrészt, hogy elméletben tanulmányozzák az elektromágneses zaj atomlézerrel történő érzékelését; másrészt pedig, hogy megtervezzenek és elvégezzenek egy ultrahideg atomos kísérletet a Wigner Fizikai Kutatóközpontban.

Brad Kenneth Gibson (University of Hull)

MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet
Befogadó kutató: Maria Lugaro a Lendület AGB Nukleáris Asztrofizika és Csillagpor kutatócsoport vezetője
A program időtartama: 3 hónap

A brit Brad Gibson professzor a University of Hull Milne Asztrofizikai Központjának alapítója és igazgatója. A galaxisok kialakulását és fejlődését célzó kutatások nemzetközi szaktekintélye, egyik szakterülete az olyan tartományok azonosítása Tejútrendszerünkben, amelyek a legnagyobb valószínűséggel képesek a mienkhez hasonló komplex biológiai élet fenntartására.

A Lendület AGB Nukleáris Asztrofizika és Csillagpor Kutatócsoport Gibson professzorral együttműködve a radioaktív atommagok evolúcióját fogja kutatni a Tejútrendszerben. A radioaktív atommagokat kozmikus óraként használva, megméri azon események időzítését, amelyek a Nap megszületéséhez vezettek. Az együttműködés célja annak megértése is, hogy a galaxisban más bolygórendszerek is hasonló mennyiségű radioaktív anyaggal születnek-e, mint a Naprendszer. Ez az információ fontos darabja annak a „kirakónak”, amely az életet létrejöttét kutatja a világegyetemben, mert a radioaktív bomlás hőt termel, ami befolyásolja a bolygók kialakulását, fejlődését és lakhatóságát.

Altanzaya Laikhansuren (Mongolian State University of Education)

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Néprajztudományi Intézet
Befogadó kutató: Szilágyi Zsolt tudományos főmunkatárs
A program időtartama: 3 hónap

A közös kutatásban a magyar kutatók és a vendégprofesszor a hagyományos kultúra szerepét vizsgálják a nemzeti identitás (újra)építésében a posztszovjet korszakban, illetve a vallások szerepét a modern mongol társadalomban és kultúrában.

Napjainkban a belső- és kelet-ázsiai térség a világ egyik leggyorsabban változó (modernizálódó) és legtöbbet kutatott területe. Az itt zajló események vizsgálatakor a nemzetközi tudományosság figyelme egyre inkább a globális folyamatok által generált helyi sajátosságokra összpontosul, így korántsem csak a gazdasági nagyhatalmak vizsgálatára koncentrál. Különösen igaz ez egy olyan ország esetében, ahol az elmúlt két évtizedben sajátos, a térségben máshol csak részben megfigyelhető gazdasági és társadalmi átalakulás, modernizáció zajlott. Az MTA kutatói a múlt század második felétől egyre jelentősebb szerepet vállaltak a mongolisztikai kutatásokban, melyek mindig a hazai orientalisztika egyik nemzetközileg is elismert ágát jelentették.

Lionel William Poirier (Texas Tech University)

MTA–ELTE Komplex Kémiai Rendszerek Kutatócsoport
Befogadó kutató: Császár Attila kutatócsoport vezető
A program időtartama: 6 hónap

Az Egyesült Államokból érkező professzor közreműködésével a kutatómunka eredményeként lehetővé válhat minden eddiginél nagyobb és összetettebb molekuláris rendszerek pontos, a kvantumkémián alapuló szimulációja igen sok magot tartalmazó szuperszámítógépeken. A szimulációk részben helyettesíthetik a drága, nehézkes és időigényes kísérleteket, és ezért nagyon fontosak számos gyakorlati területen, mint például a gyógyszertervezésben és az anyagtudományban.

A projekt keretében véghezvitt fejlesztések jelentősen javíthatják e számítások pontosságát, megbízhatóságát, valamint előre jelző képességét is. Ez több tudományterületen fontos új eredményekre vezethet, így a földi élet fejlődésének megértésében is. Egy Poirier professzor által felállított elmélet szerint minden kvantumeffektus párhuzamos „világok” közötti kommunikáció eredménye. A „sok kölcsönható világ” (MIW) elméletét nagy érdeklődéssel fogadták mind a tudományos, mind az általános, a tudomány iránt érdeklődő közönség soraiban.

Markus Wilhelm Steinbach (Georg-August-Universität Göttingen)

MTA NyeIvtudományi Intézet
Befogadó kutató: Hans-Martin Gärtner tudományos tanácsadó
A program időtartama: 3 hónap

A német professzor közreműködésével kezdődő, „Kognitív megközelítéssel a mondatfajta, a mondatmódusz és az illokúciós erő összefüggéséhez: áttekintés és kitekintés” („Cognitive Approaches to the Type-Mood-Force-Nexus: Review and Preview”) című kutatásnak két célja van. Egyrészt áttekintést kíván adni, és szisztematizálni kívánja a kognitív nyelvészet azon elméleteit, amelyek a mondatfajtával, a mondatmódusszal és az illokúciós erővel foglalkoznak. Másrészt kutatási programot vázol fel, és olyan empirikus vizsgálatokat készít elő a fenti témában, amelyek különös figyelmet fordítanak a jelnyelvek tanulmányozására.

Peter Turner (University of Sidney)

MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Befogadó kutató: Brockhauser Sándor tudományos főmunkatárs, a Röntgen-Krisztallográfiai Kutatócsoport vezetője
A program időtartama: 3 hónap

Az ausztrál kutató közreműködésével a molekulák háromdimenziós szerkezetét, atomjaik pontos térbeli helyzetét vizsgálják majd. Ezekről közvetlen és egyben a legpontosabb információt az úgynevezett röntgendiffrakciós módszerrel kaphatják a kutatók. Az eljárás segít abban is, hogy megértsék a kémiai és biológiai anyagok folyamatait. Peter Turnerrel közösen tanulmányozni és jellemezni fogják a szilárd kalcium- és cukorvegyületek komplexeinek modellrendszerét, aminek segítségével radioaktív hulladékok immobilizációját tudják majd vizsgálni. Továbbá hosszú távú együttműködést hoznak létre a funkcionalizált mangán-porfirin rendszerek szerkezetének tanulmányozásával, melyet a sejtek örökítőanyaga, a DNS sugárérzékenységének vizsgálatára használnak.