A Magyar Tudományos Akadémia – Isabel és Alfred Bader Művészettörténeti Kutatási Tamogatás 2025. évi nyertesei
A program célja a XVII. századi európai festészet és rajzművészet történetével, illetve az európai középkori, reneszánsz és barokk művészet más témaköreivel, valamint az e korok műalkotásaira irányuló műgyűjtéstörténettel foglalkozó fiatal magyar művészettörténészek külföldi kutatásainak támogatása és kutatási eredményeik megjelentetése.
TOVÁBB
Művészek és tudósok kertje – Kultúrtörténeti kalandozás Budán
Az MTA II. Filozófiai és Történettudományi Osztálya az MTA200 októberi, „hagyományos” tudományos programjai mellett egy különleges eseményt is szervezett. Külső helyszínen, „Művészek és tudósok kertje” címmel mutatták be a művészeti és tudományos szempontból egyaránt különleges Dohnányi-kertet (Budapest II., Széher utca 24/b). A társrendező a kert eredeti funkciójának, művészeti, kultúrtörténeti és ökológiai értékeinek megőrzése és megismertetése érdekében 2009-ben alakult Dohnányi Kert Egyesület elnöke, Ruttkay Zsófia volt.
TOVÁBB
Natura Mirabilis – Akadémiai természetfotó pályázat
Az élő természet, annak minden formája a témája annak a természetfotó pályázatnak, amelyet az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából hirdet meg az MTA Biológiai Tudományok Osztálya. További részletek a pályázati feltételekről és a díjazásról cikkünkben.
TOVÁBB
Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjas
Krasznahorkai László, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja kapta a 2025. évi irodalmi Nobel-díjat – jelentették be csütörtökön a Svéd Királyi Akadémián. Az indokolás szerint a magyar író meggyőző és látnoki életművéért kapta az elismerést, amely apokaliptikus rettegés közepette is megerősíti a művészet erejét.
TOVÁBB
A fémionokból és szerves összekötőkből épített molekuláris vázak megalkotóit jutalmazták az idei kémiai Nobel-díjjal
A 2025-ös kémiai Nobel-díjat Susumu Kitagawának (Kiotói Egyetem), Richard Robsonnak (Melbourne-i Egyetem) és Omar Yaghinak (Berkeley-i Kaliforniai Egyetem) ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a fémkationokat és az őket összekötő szerves (organikus) hidakat tartalmazó molekuláris rendszerek – azaz fémorganikus térhálók (metal-organic frameworks, MOF) – kifejlesztéséért. A díjazottak munkájának környezetvédelmi jelentősége óriási.
TOVÁBB
Fizikai Nobel-díjjal ismerték el a makroszkópos kvantummechanikai effektusok felfedezését
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2025-ös fizikai Nobel-díjjal John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis munkásságát ismerte el, akik a nyolcvanas évek közepén végzett kísérleteik során kimutatták, hogy kvantumosság hétköznapi gondolkodással meglehetősen bizarrnak tűnő jelenségeit akár egy olyan nagy rendszerben is elő lehet idézni, amelyet szabad szemmel is láthatunk. A díjazottak olyan szupravezető chipet alkottak, amelyben megvalósul az alagúteffektus, illetve a részecskék kvantumos energiaállapotai – e jelenségeket előttük csak a néhány részecskét tartalmazó, miniatűr rendszerekben ismerték.
TOVÁBB
Egy nemzeti intézmény évszázadai – Videókon a Sokszínű tudomány októberi programsorozatát nyitó konferencia és könyvbemutató
Hogyan lett nyelvművelő magántársulatból a tudományok intézményesült nemzeti akadémiájává az MTA? Egyebek mellett ez is kiderült azon az egész napos tudományos konferencián, amellyel egyúttal a II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya egy hónapig tartó rendezvénysorozata is kezdetét vette az MTA bicentenáriumi programsorozatának keretében.
TOVÁBB
Orvosi Nobel-díj a perifériás immuntoleranciáért
A Karolinska Intézet Nobel-bizottsága úgy határozott, hogy a 2025. évi orvosi-fiziológiai Nobel-díjat az amerikai Mary E. Brunkownak és Fred Ramsdellnek, illetve a japán Shimon Sakaguchinak ítéli a perifériás immuntolerancia mechanizmusainak felfedezéséért. A kutatók korszakalkotó munkássága révén sikerült jobban megértenünk, hogyan zajlik az immunműködés szabályozása, és milyen mechanizmusok révén akadályozza meg a szervezet, hogy az immunrendszer a saját szöveteinket károsítsa.
TOVÁBB
Lendületesek: Gráczi Tekla Etelka
A különböző neurológiai betegségek, illetve állapotok sokszor hatást gyakorolnak az illető beszédére. Gráczi Tekla Etelka, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet tudományos főmunkatársa és Lendület-kutatócsoportja e hatást vizsgálja Parkinson-kóros, Down-szindrómás, illetve szklerózis multiplexben szenvedő alanyokon. Kutatásaik során vizsgálják a kiejtett beszédhangok akusztikai jellemzőit és a hangképzés mechanizmusát is.
TOVÁBB
Schmidt Máriának nincs igaza!
A Magyar Nemzet 2025. szeptember 27-ei számában cikk jelent meg „Schmidt Máriának igaza van!” címmel. A cikk szerzője Gulyás László, akinek állításaira Romsics Ignác történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja válaszol.
TOVÁBB
- 1444 találat
