2026. február 11-én, életének 92. évében elhunyt Somfai László Széchenyi-díjas zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Bartók Béla zenei hagyatékának neves kutatója.

TOVÁBB

Könyvtörténeti és nemzeti érték az a könyv, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ szervezésében mutattak be február 5-én, az MTA székházának Vörösmarty-termében. Az Akadémia és Könyvtára alapításának 200. évfordulójához kapcsolódva megjelent „Széchenyi-lakomák emlékkönyve 1883–1938: Hasonmás kiadás: Serlegbeszédek 1864–1938–1944” című díszalbum eszmei, filológiai és könyvművészeti értéke egyaránt jelentős.

TOVÁBB

A jog- és más társadalomtudományok két évszázadát bemutató kiállítás megnyitójával és Vékás Lajos akadémikus előadásával, benne Haydn-muzsikával kezdődött a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának ünnepi programsorozata 2026. február 2-án. A következő hetekben többek közt a globalizációval és az uniós integráció perspektíváival foglalkozó programokkal, a Star Wars és Dűne világában feszülő társadalmi és jogi kérdéseket elemző ismeretterjesztő előadásokkal, könyvbemutatóval és perjátékkal is várják az érdeklődőket a társadalomtudományok művelői az MTA székházában és azon kívül is.

TOVÁBB

Ismét lehet jelentkezni a Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű ösztöndíjára, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjra. Ennek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulója alkalmából készült 200 év kincsei című kiállítás egyik célja, hogy hidat építsen a tudomány képviselői és a fiatal generációk között. Ehhez keressük a diák nagyköveti program résztvevőit.

TOVÁBB

Bár a kvantum-elektrodinamikát a fizikában már kiforrott elméletnek tekintik, a kémiában, az atomok és molekulák világában még számos megoldatlan kérdés vethető fel vele kapcsolatban. Ezek megválaszolására vállalkozott Mátyus Edit, az MTA doktora, az ELTE Fizikai Kémia Tanszék egyetemi tanára, a Molekuláris Kvantum-elektrodinamika Kutatócsoport vezetője és munkatársai a Lendület Program támogatásával.

TOVÁBB

Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztja meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Ősi Attila paleontológus beszél egyebek mellett arról, hogyan lett belőle őslénykutató, mely éveket tartja pályafutásából a legszebbeknek, valamint arról is, hogy miért fontosak az alapkutatások és a közvetlen profitot nem termelő felfedezések.

TOVÁBB

A hazai borászok egyik legrangosabb megmérettetése „A Magyar Tudományos Akadémia Bora” borverseny, amelyre idén is várja a legkiemelkedőbbnek tartott tételeket a borszakértőkből és akadémikusokból álló zsűri.

TOVÁBB

A hazai és nemzetközi tudományosságban és szervezetrendszerében a 18–19. század fordulójától jelentkező, többek között a diszciplinarizálódás, a professzionalizáció és az intézményesülés fogalmaival leírható jelenségek az évszázad végére jelentős mértékben felgyorsultak. Miként jelentek meg ezek az áramlatok a nemzetközi tudományosságban és milyen szerepet vállalt a korszakban a Magyar Tudományos Akadémia? Ezt foglalta össze az mta200.hu akadémiatörténeti sorozatának legújabb részében Kovács Janka, az ELTE Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének posztdoktor kutatója.

TOVÁBB

Mivel járul hozzá a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja a hazai tudományosság fejlődéséhez és a kutatói utánpótlás biztosításához? Erről vallanak az mta.hu új filmsorozatában azok a kutatók, akik az Akadémia kiválósági programjának támogatásával értek el nemzetközi szinten is kiváló eredményeket. Sorozatunk első filmjében Katona István neurobiológus, az MTA doktora, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Molekuláris Neurobiológiai Kutatócsoportjának vezetője beszélt arról, milyen segítséget jelentett a Lendület a „beszélgető idegsejtek” kutatásában.

TOVÁBB