Tudomány és Parlament – a Nemzeti Agykutatási Program eredményei
Mit értek el a kutatók mostanáig Magyarország eddigi legnagyobb egy tudományterületre összpontosuló kutatási vállalkozása, a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében? Miért van szükség a tudomány, a közélet, a politika és a közigazgatás vezetői közötti együttműködésre, és mik lehetnek ennek a közös munkának az eredményei? Ezekről a kérdésekről tanácskoztak döntéshozók, vezető kutatók, valamint a tudománypolitika meghatározó személyiségei az MTA Székházában.
„Az idegtudománnyal foglalkozó, egymást követő magyar tudósgenerációk sikerének titka egyetlen szóban rejlik: tradíció. A magyar agykutatók az elmúlt egy évszázadban sikeresen adták tovább a fiatalabbaknak a kutatás iránti lelkesedést, az egyedi látásmódot biztosító kreativitást és a témához szükséges alázatot” – idézte a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatának új típusú rendezvényén Mess Béla agykutatót Lovász László, az MTA elnöke.
Mint mondta, ezt a lelkesedést, kreativitást és alázatot látja a két évvel ezelőtt a kormány 12 milliárd forintos támogatásával elindított, a legkiválóbb akadémiai és egyetemi műhelyek szoros együttműködésére épülő Nemzeti Agykutatási Program résztvevőinél is. Szerinte a programot a benne részt vevők erős elkötelezettsége egy rendkívül fontos társadalmi-gazdasági probléma megoldása iránt, valamint a szinte példa nélküli széles és erős összefogás teszi egyedivé. „A NAP jól mutatja, hogy egy ilyen hatalmas tudományos vállalkozást a kutatók önmagukban nem tudnak sikerre vinni.
A valódi, széles körű, a társadalom számára is érzékelhető eredményekhez szükség van az akadémiai és egyetemi vezetők, valamint a gazdasági és a politikai döntéshozók rendszeres párbeszédére is.
Az ő kitartó, következetes és tettekkel hitelesített együttműködésük válthatja be a programhoz fűzött reményeket” – mondta Lovász László.
Együttműködés és bizalom
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, aki 2014-ben még akadémiai elnökként írta alá az MTA képviseletében a NAP elindításáról szóló dokumentumot, arról beszélt, hogy egyensúlyra kell törekedni a tematikus megkötés nélkül közzétett felhívások és a tematikusan meghirdetett programok között.
Bejelentette, hogy az NKFI Hivatal 2017-es stratégiájában három jelentős program – neurodegeneratív betegségekkel kapcsolatos kutatások, biotechnológia, intelligens gyártások – meghirdetését tervezi.
„A támogatásoknak csak akkor van értelme, ha végiggondolt, kiszámíthatóan jól működő rendszer keretében érhetők el”
– mondta Pálinkás József. Ugyanilyen fontosnak nevezte azt is, hogy együttműködésre törekvés és bizalom jellemezze a kutatók, döntéshozók, ipari szereplők és a társadalom kapcsolatát, valamint azt, hogy a kutatásoknak középtávon legyenek hasznosítható eredményeik is.
Az agykutatás évszázada
Freund Tamás, az MTA alelnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója, a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) elnöke a program társadalmi-gazdasági jelentőségéről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy egy 2010-es felmérés szerint 30 európai ország agyi betegségekből eredő éves összköltsége 798 milliárd eurót tett ki. Ez az összeg pedig meghaladta a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz kezelésével kapcsolatos együttes kiadásokat. Freund Tamás szerint a következő évszázad az agykutatás évszázada lesz.
A mentális és neurológiai kórképek egyre nagyobb arányú növekedése ugyanis a következő évtizedekben sem áll meg. Ennek oka részben az, hogy a lakosság elöregedése miatt emelkedni fog az időskorban gyakoribb Alzheimer- és Parkinson-kórban szenvedők száma, másrészt pedig a kommunikációs nyomás és az állandósult stressz miatt egyre több lesz a szorongással és a krónikus depresszióval küszködő ember. Az MTA KOKI igazgatója a magyar idegtudomány hagyományait méltatva azt mondta: a tradíciót a ma kutatói is folytatják.
A magyar agykutatók a világ élmezőnyében találhatók.
Ezt bizonyítja az is, hogy az Európai Kutatási Tanács által meghirdetett pályázatokon az idegtudományi témákban pályázók kimagaslóan jól szerepelnek. A NAP eddigi eredményei közül kiemelte azokat az autizmussal és az internetfüggőséggel kapcsolatos új felismeréseket, amelyekről a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatában részletesebben is hallhatnak az érdeklődők.
Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója az eredményes kutatási programok egyik fontos tényezőjeként említette azoknak a kutatóknak az itthon tartását, akik vonzerőt jelentenek a tehetséges fiatalok számára. Mint elmondta, a kutatásoknak – bár például a gyógyszerkutatásban évtizedek is eltelhetnek a konkrét termék megjelenéséig – kézzelfogható eredményeket kell hozniuk.
Bogsch Erik példaként említette a cégük által kifejlesztett és a közelmúltban az Egyesült Államokban is kereskedelmi forgalomba hozott antipszichotikumot. Szerinte az új gyógyszerhez a Richter Gedeon Nyrt. mögött álló akadémiai, egyetemi háttérre éppúgy szükség volt, mint a hosszú évek munkájának nehézségeit áthidaló hitre és eltökéltségre.
Nemzeti Agykutatási Program
Kizárólag felfedező kutatásokon alapuló, új diagnosztikai, terápiás és megelőzési eljárásokkal csökkenthető érdemben az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhe. E felismerés jegyében indult 2014-ben a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap 12 milliárd forintos támogatásával a Nemzeti Agykutatási Program.
A NAP elnöke Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója, aki a NAP Irányító Testületét is vezeti. A NAP öt tematikus pillérre fókuszál az alábbi kutatók vezetésével: Felfedező kutatások – Tamás Gábor, Nusser Zoltán; Klinikai idegtudományi kutatások – Dóczi Tamás, Bitter István, Vécsei László; Gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások – Keserű György, Greiner István; Bionikai és infobionikai kutatások – Ulbert István, Erőss Loránd; Társadalmi kihívások – Oberfrank Ferenc, Csiba László.
A NAP két alprogramból áll. A 6,4 milliárd forinttal gazdálkodó „A” alprogram célja a nemzetközi élvonalba tartozó kutatóhelyek megerősítése. Az 5,6 milliárd forint összköltségű „B” alprogram fő célja az agyelszívás mérséklése új kutatócsoportok indításával.
A NAP alapját tíztagú konzorciális együttműködés képezi, amelynek élén az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet áll, tagjai az MTA Természettudományi Kutatóközpont, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, valamint a Richter Gedeon Nyrt. A „B” alprogram által kapcsolódik a NAP-hoz az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája kulcsszerepet játszik a „B” alprogram működtetésében.
Több fiatal, magas színvonalú publikációk
Oberfrank Ferenc, az MTA KOKI ügyvezető igazgatója, a NAP igazgatója a program eddigi eredményeit ismertetve elmondta: hatékonyan és transzparensen működő rendszert alakítottak ki, amelyben szigorú kontroll mellett működnek az egyes egységek. A NAP „A” alprogramjában 58, a NAP „B” alprogramjában pedig 31 új kutatócsoport jött létre.
A kutatók között jelentős a fiatalok, a tudományos diákkörösök, a doktoranduszok, valamint a doktori értekezésüket a közelmúltban megvédők aránya. Új munkahelyek jöttek létre, és jelentős a külföldről hazatért kutatók száma is.
Oberfrank Ferenc elmondta, hogy valamennyi konzorciumi tag olyan fejlesztéseket tudott végrehajtani, amelyek a következő években is lehetővé teszik a világszínvonalú tudományos munkát. „Az egymás mellett, de egymástól függetlenül működő tudományos elefántcsonttornyok nem jelentenének érdemi előrelépést” – fogalmazott a NAP igazgatója, aki szerint a programban részt vevő intézmények között rendkívül szoros és intenzív a kapcsolat.
Magyarországon 19 megye közül 13-ban van a NAP-nak olyan partnerintézménye, amely tudományos eredményeket publikált. A program hazai résztvevőinek globális partneri kapcsolataik is vannak: a NAP szervesen illeszkedik az Európai Kutatási Térséghez, partnerei pedig Japántól az Egyesült Államokig megtalálhatóak. Oberfrank Ferenc a NAP eredményeit a tudományos publikációk száma és minősége szempontjából is értékelte. Mint elmondta, a kutatócsoportok vezetőinek ugyan valamennyivel kevesebb közleményük jelent meg a program elindulása óta, mint az azt megelőző három évben, a legolvasottabb, legidézettebb, legmagasabb presztízsű tudományos folyóiratok felső tíz százalékában azonban több mint tíz százalékkal nőtt a publikációik aránya.
Támogatás a döntéshozóktól
A kutatók és döntéshozók új fórumaként létrehozott „Tudomány és Parlament” programon megjelent mintegy öven országgyűlési képviselői, illetve európai parlamenti mandátummal rendelkező politikus közül Sonkodi Balázs stratégiai ügyekért felelős államtitkár méltatta a társadalmi-gazdasági problémák felismerése nyomán elindított programot. Több felszólaló reményét fejezte ki, hogy hasonló programok indulnak majd más tudományterületeken is. Voltak, akik a NAP-ban részt vevő női kutatókkal és általában a nőknek a tudományban elfoglalt helyével és szerepével kapcsolatban tettek fel kérdést.
Válaszában Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, a Magyar Tudomány Ünnepe Programtanácsának elnöke arra hívta fel a figyelmet: a nők tudományos szerepvállalásának nagysága nem független a társadalmi folyamatoktól. Ennek az aránynak a javításához az MTA is hozzá kíván járulni, például olyan tudományos tanácskozások szervezésével, mint amilyen az MTÜ keretében november 16-án megrendezendő „Nők a tudományban” című kerekasztal.