A távol-keleti író művei olyan témákat dolgoznak föl, amelyek Dél-Koreában sokáig tabunak számítottak, és amelyekről nem könnyű beszélni. A koreai történelmi és társadalmi traumákon keresztül az emberi lét, létezés, az emberi psziché legmélyét vizsgálja. Milyen Han Kang művészete, az az „intenzív költői próza”, amellyel október elején az irodalmi Nobel-díj odaítélését indokolták? Erre a kérdésre válaszol Kovács Janka, a koreai irodalom kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanársegédje az mta.hu számára írt írói portréban.

TOVÁBB

2024. október 1-jén és 2-án tartották a visegrádi országok akadémiáinak hagyományos találkozóját a cseh fővárosban.

TOVÁBB

Idén ünnepli alapításának 155. évfordulóját a Bolgár Tudományos Akadémia. Az ebből az alkalomból rendezett szófiai ünnepségen Hudecz Ferenc, az MTA természettudományi alelnöke képviselte a Magyar Tudományos Akadémiát.

TOVÁBB

A Főtikári Elismerést az Akadémia irányítása alatt álló köztestületi költségvetési szervek azon munkatársai kaphatják meg, akik igazgatási, jóléti, fenntartási, szolgáltatási és üzemeltetési munkakörben vagy meghatározott feladat megoldásában kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, illetve e területeken feladatkörükben tartósan magas színvonalú munkát végeztek.

TOVÁBB

Hogyan alakul a következő időszakban a légúti, ezen belül pedig a COVID-19 által okozott megbetegedések száma? Melyek a védekezés leghatékonyabb formái, és mely vakcinákat javasolja az Európai Gyógyszerügynökség? Ezekre a kérdésekre is választ ad az mta.hu-nak írt összefoglalójában Sarkadi Balázs orvosbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

TOVÁBB

Idén 27. alkalommal hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a Pedagógus Kutatói Pályadíj elnyerésére irányuló pályázatát. A köznevelésben tanító, gyakorló pedagógusok tudományos kutatómunkájának megbecsülésére és ösztönzésére létrehozott díjat tizenkét pedagógus nyerte el, akiket 2024. október 14-én köszöntöttek az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében. A nyertes pályázók névsorát és pályamunkáik címét cikkünkben ismertetjük.

TOVÁBB

Agyunk belső nyelve – Az agykutatás belülről-kifelé útja címmel jelent meg az Akadémiai kiadó gondozásában a magyar idegtudományi hagyományok egyik zászlóvivőjének világsikert aratott kötete immár magyarul is. A könyvben a szerző kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire.

TOVÁBB

„A magyar géniuszok példáját idézve a magyar társadalomban, a nemzetben fel kell élesztenünk a megbecsülést és a felelősségérzetet a magyar tehetségek, tudósok és a tudományművelés iránt, valamint a tettvágyat is elismerésükre, támogatásukra” – mondta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Várkert Bazárban nyílt kiállítás megnyitóünnepségén. A tárlat a tavaly orvosi-élettani, illetve fizikai Nobel-díjat elnyert két magyar kutató, Karikó Katalin és Krausz Ferenc elismerésének apropóján ad ízelítőt azokból a korszakalkotó felfedezésekből, amelyek magyar kutatók nevéhez köthetők, kiállták az idő próbáját, és hozzájárultak jelen világunk alakulásához.

TOVÁBB