A fémionokból és szerves összekötőkből épített molekuláris vázak megalkotóit jutalmazták az idei kémiai Nobel-díjjal A fémionokból és szerves összekötőkből épített molekuláris vázak megalkotóit jutalmazták az idei kémiai Nobel-díjjal

A fémionokból és szerves összekötőkből épített molekuláris vázak megalkotóit jutalmazták az idei kémiai Nobel-díjjal

A 2025-ös kémiai Nobel-díjat Susumu Kitagawának (Kiotói Egyetem), Richard Robsonnak (Melbourne-i Egyetem) és Omar Yaghinak (Berkeley-i Kaliforniai Egyetem) ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a fémkationokat és az őket összekötő szerves (organikus) hidakat tartalmazó molekuláris rendszerek – azaz fémorganikus térhálók (metal-organic frameworks, MOF) – kifejlesztéséért. A díjazottak munkájának környezetvédelmi jelentősége óriási.

TOVÁBB
Fizikai Nobel-díjjal ismerték el a makroszkópos kvantummechanikai effektusok felfedezését Fizikai Nobel-díjjal ismerték el a makroszkópos kvantummechanikai effektusok felfedezését

Fizikai Nobel-díjjal ismerték el a makroszkópos kvantummechanikai effektusok felfedezését

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2025-ös fizikai Nobel-díjjal John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis munkásságát ismerte el, akik a nyolcvanas évek közepén végzett kísérleteik során kimutatták, hogy kvantumosság hétköznapi gondolkodással meglehetősen bizarrnak tűnő jelenségeit akár egy olyan nagy rendszerben is elő lehet idézni, amelyet szabad szemmel is láthatunk. A díjazottak olyan szupravezető chipet alkottak, amelyben megvalósul az alagúteffektus, illetve a részecskék kvantumos energiaállapotai – e jelenségeket előttük csak a néhány részecskét tartalmazó, miniatűr rendszerekben ismerték.

TOVÁBB
Egy nemzeti intézmény évszázadai – Videókon a Sokszínű tudomány októberi programsorozatát nyitó konferencia 
és könyvbemutató Egy nemzeti intézmény évszázadai – Videókon a Sokszínű tudomány októberi programsorozatát nyitó konferencia 
és könyvbemutató

Egy nemzeti intézmény évszázadai – Videókon a Sokszínű tudomány októberi programsorozatát nyitó konferencia és könyvbemutató

Hogyan lett nyelvművelő magántársulatból a tudományok intézményesült nemzeti akadémiájává az MTA? Egyebek mellett ez is kiderült azon az egész napos tudományos konferencián, amellyel egyúttal a II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya egy hónapig tartó rendezvénysorozata is kezdetét vette az MTA bicentenáriumi programsorozatának keretében.

TOVÁBB
Orvosi Nobel-díj a perifériás immuntoleranciáért Orvosi Nobel-díj a perifériás immuntoleranciáért

Orvosi Nobel-díj a perifériás immuntoleranciáért

A Karolinska Intézet Nobel-bizottsága úgy határozott, hogy a 2025. évi orvosi-fiziológiai Nobel-díjat az amerikai Mary E. Brunkownak és Fred Ramsdellnek, illetve a japán Shimon Sakaguchinak ítéli a perifériás immuntolerancia mechanizmusainak felfedezéséért. A kutatók korszakalkotó munkássága révén sikerült jobban megértenünk, hogyan zajlik az immunműködés szabályozása, és milyen mechanizmusok révén akadályozza meg a szervezet, hogy az immunrendszer a saját szöveteinket károsítsa.

TOVÁBB
Lendületesek: Gráczi Tekla Etelka Lendületesek: Gráczi Tekla Etelka

Lendületesek: Gráczi Tekla Etelka

A különböző neurológiai betegségek, illetve állapotok sokszor hatást gyakorolnak az illető beszédére. Gráczi Tekla Etelka, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet tudományos főmunkatársa és Lendület-kutatócsoportja e hatást vizsgálja Parkinson-kóros, Down-szindrómás, illetve szklerózis multiplexben szenvedő alanyokon. Kutatásaik során vizsgálják a kiejtett beszédhangok akusztikai jellemzőit és a hangképzés mechanizmusát is.

TOVÁBB
Schmidt Máriának nincs igaza! Schmidt Máriának nincs igaza!

Schmidt Máriának nincs igaza!

A Magyar Nemzet 2025. szeptember 27-ei számában cikk jelent meg „Schmidt Máriának igaza van!” címmel. A cikk szerzője Gulyás László, akinek állításaira Romsics Ignác történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja válaszol.

TOVÁBB
Az mta200.hu-ról ajánljuk: Az elfeledett kollektív tudás keresése – Csörsz Rumen István irodalomtörténész gondolatai a Nekem a tudomány című filmsorozatban Az mta200.hu-ról ajánljuk: Az elfeledett kollektív tudás keresése – Csörsz Rumen István irodalomtörténész gondolatai a Nekem a tudomány című filmsorozatban

Az mta200.hu-ról ajánljuk: Az elfeledett kollektív tudás keresése – Csörsz Rumen István irodalomtörténész gondolatai a Nekem a tudomány című filmsorozatban

Mi a jelentősége annak, ha egy kutató az emberiség hajdani, sokszor bizony már elfeledett kollektív tudását vizsgálja? Milyen kapcsolat volt régen és milyen kölcsönhatás van ma bölcsészet- és természettudományok között? Ezekről a kérdésekről is beszélt a Nekem a tudomány című, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára készített sorozat új részében Csörsz Rumen István irodalomtörténész.

TOVÁBB
A Tejútrendszer kémiai térképe – Lendületes kutatók tárták fel galaxisunk történetét A Tejútrendszer kémiai térképe – Lendületes kutatók tárták fel galaxisunk történetét

A Tejútrendszer kémiai térképe – Lendületes kutatók tárták fel galaxisunk történetét

Hogyan alakult ki a Tejútrendszer, és fejlődött az elmúlt 13 milliárd évben? A kérdés megválaszolása érdekében a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Lendület Tejútrendszer Kutatócsoportja – nemzetközi együttműködésben – kulcsszerepet vállalt a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) ötödik fázisának egyik legnagyobb égboltfelmérő programjában, a Milky Way Mapper (MWM) felmérésben.

TOVÁBB
Legmaradandóbb alkotása az Akadémia – Koszorúzás gróf Széchenyi István szobránál Legmaradandóbb alkotása az Akadémia – Koszorúzás gróf Széchenyi István szobránál

Legmaradandóbb alkotása az Akadémia – Koszorúzás gróf Széchenyi István szobránál

Születésének 234. évfordulóján nemzetformáló tevékenységének két meghatározó eredménye, a Lánchíd és a Magyar Tudományos Akadémia szomszédságában álló szobránál tisztelegtek gróf Széchenyi István emléke előtt az Akadémia vezetői, a Széchenyi Társaság, valamint civil szervezetek, önkormányzatok, oktatási intézmények képviselői hétfőn a budapesti Széchenyi téren.

TOVÁBB
Reformok kora – ismét középiskolai csapatversenyt hirdet az MTA Reformok kora – ismét középiskolai csapatversenyt hirdet az MTA

Reformok kora – ismét középiskolai csapatversenyt hirdet az MTA

A Középiskolai MTA Alumni Program keretében ismét tanulmányi csapatversenyt hirdet az Akadémia. A 2025/26-os tanévben a középiskolás diákok a Reformok kora: polgári átalakulás és modern nemzetépítés Magyarországon, 1825–1867 című versenyben mérhetik össze tudásukat. A verseny apropóját az Akadémia alapításának 200 éves jubileuma adja.

TOVÁBB
  • 1440 találat
  • További