Egy pannoniai szent élete és emlékezete – tudományos tanácskozások, kiadványok
A magyar és francia történelem szimbolikus kapcsolódási pontjairól, így a hagyomány szerint Pannonia provincia Savaria városában 316 körül született tours-i püspökről, Szent Mártonról is közölt cikkeket a La Nouvelle Revue d’Histoire. A folyóirat tematikus száma egy azon kiadványok és rendezvények sorában, amelyek hozzájárulnak az 1700 évvel ezelőtt született szent életének és korának tudományos igényű feldolgozásához.
A folyóiratban megjelent tanulmányoknak azonban nem csupán Szent Márton élete és európai kultusza a témája, hanem az Anjou-dinasztia magyar királyainak uralkodása, az 1956-os események franciaországi visszhangja, illetve a francia földre menekült magyarok változatos utóélete.
A La Nouvelle Revue d’Histoire novemberi jubileumi száma figyelmet szentelt a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában folyó kutatásoknak is: interjút közöl Fodor Pállal, az MTA BTK főigazgatójával a török hódoltság korabeli magyar történelem kérdéseiről, Pálffy Gézával pedig az általa vezetett Lendület Szent Korona Kutatócsoport eredményeiről.
A La Nouvelle Revue d’Histoire mellett egy, a közelmúltban az ARTE, valamint a KTO francia televíziós csatornákon Szent Márton életéről vetített, az MTA BTK munkatársainak közreműködésével forgatott film is hozzájárulhat a magyar történelem – s rajta keresztül jelenkorunk – árnyaltabb megismertetéséhez.
Nemzetközi konferencia és kiállítás Tours-ban
Egy poszter a Franciaországban bemutatottak közül (Nagyításért kattintson a képre!)
A tours-i François Rabelais Egyetem nagyszabású nemzetközi konferenciának adott helyet „La figure martinienne: Essor et renaissance de l’Antiquité tardive à nos jours” (Szent Márton alakja: fellendülés és újjászületés a késő antikvitástól napjainkig) címmel. Az előadások bemutatták a szent kultuszának változásait a késő antik kortól a Karoling-korszakon és a középkoron át egészen napjainkig.Pannonhalma és az egykori Savaria, ma Szombathely egyaránt saját szülöttének tartja Szent Mártont, bár napjainkra Szombathely az általánosan elfogadott születési hely. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatával és a tours-i François Rabelais Egyetemmel való együttműködés keretében több tudományos rendezvényt is szervezett Szent Márton születésének 1700. évfordulója alkalmából Magyarországon és Franciaországban egyaránt.
A rendezvényen előadóként az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontot képviselő Tóth Ferenc a Szent Márton-tiszteletnek Szombathelyen betöltött szerepéről beszélt. A szintén az MTA BTK-ból érkezett Tüskés Anna pedig poszterán azt mutatta be, hogy miként változott Szent Márton alakja a 17–18. századi magyar prédikációkban. Magyar vonatkozású poszterrel szerepelt a rendezvényen Kiss Gábor, Zágorhidi Czigány Balázs és Zsámbéky Monika.
A szervezők igyekeztek megszólítani a különböző diszciplínák kutatóit: az előadók a Szent Márton-kutatás jeles képviselői, történeti, hagiográfiai, régészeti, irodalmi, néprajzi és zenetörténeti szempontból vizsgálták Szent Márton alakját és kultuszának változó tartalmait. A 4. századi Római Birodalom számos tartományában megfordult Márton útvonala a mai Európa számos országát kapcsolja össze: tisztelete főbb csomópontjai ennek megfelelően Magyarországon, Olaszországban, Németországban és Franciaországban találhatók. Ezért fontos Szent Márton kutatása kapcsán a különböző országok kutatói közötti együttműködés.
Martin de Tours. Le rayonnement de la cité (Tours-i Márton. A város kisugárzása) – ez a címe annak a jubileumi kiállításnak, amely a római alapokra épült püspöki palota egy részét elfoglaló tours-i Szépművészeti Múzeumban kapott helyet. A kiállításra ugyancsak számos ország jó pár gyűjteményéből – köztük Szombathelyről és Budapestről – érkeztek műtárgyak. A kiállítás szervezésében és a katalógus elkészítésében az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai is közreműködtek.
Új tanulmánykötet az MTA BTK kiadásában
Néhány napja jelent meg Zágorhidi Czigány Balázs, a Vasvári Múzeum igazgatója és Tóth Ferenc, az MTA BTK TTI tudományos tanácsadója gondozásában a Via Sancti Martini. Szent Márton útjai térben és időben című könyv. A tanulmánykötet a 2015. április 15-től 17-ig Szombathelyen lebonyolított, azonos című nemzetközi konferencia előadásait tartalmazza. Szent Márton kora egyik legnagyobb utazója volt, és első nem mártír szentként a hosszú élet mellett megadatott neki, hogy kontinensünk jelentős részét beutazhatta. Pannoniából Itáliába, majd onnan Galliába vezető, valamint több egyéb útja során még számos európai területre eljutott. Nagy szerencsénkre életrajzírója, Sulpicius Severus híven dokumentálta utazásait, és e szöveg, illetve a helyi hagyomány révén életének fontosabb állomásai márványba vésve, falra festve vagy bronzba öntve fennmaradtak a mai napig. Szombathely, Pavia, Poitiers, Amiens, Tours, Trier, Candes vagy Párizs mellett a hosszú út kisebb állomásai is jól ismertek: ezrével találhatóak Szent Mártonra utaló helynevek, plébániák, kutak, források vagy kövek, amelyek ha nem is a híres savariai szent lába nyomát, de tiszteletének széles körű elterjedését mutatják.
Szent Márton utazásainak sora nem ért véget halálával, hiszen holtteste is egy nevezetes utazás során érkezett Tours-ba, majd az ereklyéi is nagy utat tettek meg: hol a viking támadók elől menekítették őket, hol a szent tisztelete jeléül szállították őket távoli tájakra – 1913-ban éppen Szombathelyre. Szent Márton népszerűségét a kora középkorban jól jelezte a Tours-ba irányuló zarándokok tömege, melynek nagysága a római és jeruzsálemi zarándoklatokéhoz volt csak fogható. A konferencia ezekre a mártoni, az európai népeket összekötő – valódi és képletes – utakra, az utazók visszaemlékezéseire, a kultuszhelyekre és azok változásaira igyekezett felhívni a figyelmet a legújabb kutatások eredményeinek felhasználásával. A most megjelent kötet a téma kiváló hazai és külhoni kutatóinak írásait tartalmazza, amelyeket számos szakszerű térkép és színes illusztráció tesz az olvasó számára még élvezetesebbé. A jeles évforduló alkalmából a Magyar Tudomány folyóirat novemberi száma is külön szekcióban közölte a Történettudományi Intézet két munkatársa – Pálffy Géza és Tóth Ferenc – e témához kapcsolódó tanulmányát.
