A Magyar Tudományos Akadémia Zenetörténeti Múzeumában jelenleg két olyan kiállítás is látogatható, amely jelentős évfordulóhoz kapcsolódik. A „Zenetudományi kutatás a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt (1825–2025)” című tárlat a magyar zenetudomány formálásában a kezdetektől meghatározó szerepet betöltő, 200 éves Akadémia zenetudományi kutatásait állítja a fókuszba, és az elmúlt két évszázad meghatározó magyar zenetudósai előtt tiszteleg. A „Jelek, játékok, üzenetek: Kiállítás a százéves Kurtág György tiszteletére” című tárlat pedig korunk legismertebb magyar zeneszerzőjének kivételes, a humánumot a középpontba helyező életművének tragikus és fájdalmas, de egyben játékos és humoros világába nyújt különleges betekintést.

TOVÁBB

„Aki a múltat ismeri, útjelzőket kaphat a jövőhöz is” – e szavakkal méltatta Halmai Péter, az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnöke azt a két új kötetet, amelyek közül az egyikből a hazai, elsősorban a jogtudomány, illetve a közgazdaság-tudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű tudós, a másikból pedig 26 katona tudós életútját ismerhetik meg az érdeklődők.

TOVÁBB

Világklasszis művészekkel ünnepelte létrehozásának 5. évfordulóját a hagyományt és közösséget teremtő „Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián” című rendezvénysorozat. A Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész által összeállított zenei műsor előadói Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekesnő, Boldoczki Gábor Liszt Ferenc-díjas trombitaművész, Klenyán Csaba Liszt Ferenc-díjas klarinétművész és ifj. Sárközy Lajos Liszt Ferenc-díjas hegedűművész voltak. Az est második részében a lélek művészetben tükröződő folyamataihoz Szotyory László Munkácsy Mihály-díjas festőművész kiállítása vezette közelebb a jelenlévőket, a bor és a borászat titkaiba pedig a világhírű tokaj-hegyaljai Szepsy Pincészet borásza, ifj. Szepsy István kalauzolta a hallgatóságot.

TOVÁBB

Feltárni a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetét és megtudni véleményüket minél több, a tudományhoz és a kutatói pályához kapcsolódó kérdésről – ez volt annak a hazánkban teljesen újszerű kutatásnak a célja, amilyet korábban kutatók ilyen kiterjedt körében, kérdések ilyen széles skálájával még nem végeztek. A felmérés első eredményeit 2025 novemberében a kutatói közösség már megismerhette, cikkünkben most a teljes kutatási anyag elérhető.

TOVÁBB

A generációk tudásának szerves egymásra épülése nem lehetséges a nyomtatott könyvek megőrzése nélkül – mondta az MTA Könyvtár és Információs Központ alapításának kétszázadik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen Freund Tamás akadémiai elnök. Monok István, az MTA KIK főigazgatója pedig olyan helyként méltatta a könyvtárt, ahol a világról való átfogó tudás és a specializált, egy-egy szakterületen elmélyülő tudás találkozik.

TOVÁBB

1826. március 17-én ajánlotta fel gróf Teleki József családi könyvtárát, mintegy harmincezer kötetet, a Magyar Tudós Társaság számára, hogy azt a nemzet művelődésének szolgálatába állítsa. Az Akadémia Könyvtára 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését. Cikkünkben az alapító adományától a modern kutatástámogatásig tekintjük át a nemzeti intézmény történetét. Az MTA KIK összeállítása.

TOVÁBB

Életének 91. évében, 2026. március 16-án elhunyt Mészáros Ernő levegőkémikus, meteorológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kutatói közösség nevében Gelencsér András akadémikus búcsúzik tőle.

TOVÁBB

Életének 97. évében, 2026. március 13-án elhunyt Ritoók Zsigmond ókortudós és klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kutatói közösség nevében Maróth Miklós akadémikus búcsúzik tőle.

TOVÁBB

Miért nem elég ma már, hogy egyszerűen csak a megszokásainkat kövessük a kertészkedésben? Miért fontos, hogy a kertre ne különálló növények gyűjteményeként, hanem élő rendszerként tekintsünk? Hogyan javítható a talajélet, és mit jelent az ökotudatos kertgazdálkodás? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattak az érdeklődők az MTA bicentenáriumi rendezvénysorozatának előadóülésén. A rendezvényről készített felvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Az MTA Jelölőbizottságának 2026. március 11-i ülése után – az Alapszabály és az Ügyrend rendelkezéseiben foglaltakra tekintettel – a Jelölőbizottság döntése alapján az MTA közgyűlési szavazói, illetve a nyilvánosság számára is hozzáférhetőek az elnök-, főtitkár- és főtitkárhelyettes-jelöltek, valamint az alelnökjelöltek koncepciói.

TOVÁBB