Nanokémikusoktól az űrkutatókig: kik kapták a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat?

Az elismerést évről évre olyan fiatal kutatónők nyerhetik el, akik kiemelkedő teljesítményt mutatnak fel szakterületükön, és aktív részesei a hazai tudományos életnek; mindemellett készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséből a fiatal diáklányok körében. A díjat 2013-ban alapította a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE).

A díjak odaítéléséről a NaTE és a Magyar Tudományos Akadémia által felállított tudományos szakmai bizottság dönt. Idén biotechnológia, anyagtechnológia, információs technológia és űrkutatás kategóriában osztották ki a díjakat.

A Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2015 átadási ünnepsége az MTA Székházában. Kattintson a fotóra képgalériáért! mta.hu/Szigeti Tamás

„Bár a Magyar Tudományos Akadémia rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjainak túlnyomó többsége férfi, az elmúlt években elmozdulást tapasztalhattunk az akadémikusok arányában a nők javára” – mondta el a díjazottakat köszöntve Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese. „Jelenleg az akadémikusok körében 39 hölgy van, ez a teljes akadémikusi tagság 5 százalékát jelenti. Az emelkedő tendencia az idei májusi akadémiai tagválasztáson is folytatódik: a 102 jelölt közül 6 nő” – fűzte hozzá Barnabás Beáta.

Amennyiben a Magyar Tudományos Akadémia nem akadémikus köztestületi tagjait nézzük, akkor megállapíthatjuk: változóban van a helyzet, mert a köztestület tagjai között 26 százalék a női kutatók aránya. Az MTA kutatóintézet-hálózatában, 10 kutatóközpontjában és 5 önálló kutatóintézetében az elmúlt években folyamatosan emelkedett a kutatónők aránya: 2014-ben meghaladta a 36 százalékot. A teljes hazai kutatói körben ez az arány 31 százalék körül mozog, mely nagyjából megfelel az Európai Unió tagországaiban tapasztalható 33 százalékos női kutatói arányszámnak – mondta a főtitkárhelyettes.

Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese köszönti az elismerésben részesülteket. Kattintson a képre a díjátadón készült fotókért! mta.hu/Szigeti Tamás

A Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2016-os nyertesei

Anyagtechnológia kategória

Jedlovszky-Hajdú Angélát az anyagtechnológia területén elért eredményeiért díjazta a szakmai bizottság. A díjazott a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Nanokémiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. Kutatói pályája elején mágneses nanorészecskéket állított elő vizes közegben különböző felületmódosításokkal, amely megóvja a részecskék összetapadását (aggregációját) az adott közegben a megfelelő orvosbiológiai alkalmazhatóság érdekében. A csoport olyan multifunkcionális részecskéket próbál előállítani, amelyek egyszerre alkalmazhatók az orvosi diagnosztikában és a terápiában. Az elmúlt négy évben elektromos szálhúzással előállított biokompatibilis (szervezetbarát) és biodegradábilis (szervezetben lebomló) háromdimenziós mesterséges polimer térhálók kialakításával foglalkozott, melyek alkalmasak lehetnek szövetregeneráció vagy szövetpótlás céljára.

Biotechnológia kategória

Kapuy Orsolyát, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet egyetemi adjunktusát a szakmai bizottság a biotechnológia területén elért eredményeiért díjazta. A molekuláris kísérletes biológiai módszereket a számítógépes matematikai modellekkel ötvözve, ezek együttes alkalmazásával vizsgálja az élő rendszerek működését. Kutatásai fókuszában a sejtszintű élet-halál döntési folyamatot irányító hálózat dinamikai viselkedésének a megértése áll. Ezek a folyamatok szoros kapcsolatban állnak a sejtek öregedésével és az ahhoz köthető betegségekkel (mint a daganatos elváltozások, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór), így ezek a kutatások a későbbiekben fontos gyógyászati lehetőséget hordozhatnak magukban.

Információs technológia kategória

Nagy Szilviát, a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszékének egyetemi docensét az információs technológia területén végzett kutatói munkájáért díjazta a szakmai bizottság. Szűkebb szakterületét a waveletek – hullámocskák – alkotják, amelyek tartalmazzák a rendszerek finomabb és durvább felbontású részleteit; csak ott lesz finom a felbontás, ahol ezt a modellezni kívánt dolog igényli. Ez nagyban le tudja csökkenteni a számolási, tárolási szükségleteket, miközben a pontosságot nem rontja, emellett a felbontás szisztematikusan finomítható, ha mégis nagyobb precízió szükséges. A világszerte elterjedt képtömörítésen kívül rengeteg alkalmazási lehetősége van: a legtöbb fizikai rendszer modellezésére, illetve sokféle jel analizálására alkalmas a waveleteken alapuló eszközrendszer.

Űrkutatás kategória

Korsós Marianna Brigitta csillagász, jelenleg PhD-hallgató és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Debreceni Napfizikai Obszervatóriumának tudományos segédmunkatársa. A jelöltet az űrkutatás területén végzett munkájáért díjazta a szakmai bizottság. Egy új, nagyenergiájú napkitöréseket (azaz flereket és napkoronaanyag-kidobódást) biztonsággal előre jelző módszer kidolgozásán és fejlesztésén dolgozik.

Az űridőjárás pontos prognosztizációja nagyon nagy jelentőségű, hiszen a flerek és a koronaanyag-kidobódások kritikus fennakadásokat és meghibásodásokat okozhatnak a GPS- és telekommunikációs műholdrendszereinkben, illetve az elektromos magasfeszültségű távvezetékeinkben túlfeszültségek léphetnek fel, melyek lokálisan egy időre megszakíthatják a folyamatos áramellátást. Ezek a szoláris eruptív események jelentős káoszt okozhatnak a technológiafüggő társadalmakban.

Nők a Tudományban Kiválósági Díj Különdíj

(A Magyar Asztronautikai Társaság felajánlásával)

Strádi Andrea a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa, kutatója. A szakmai bizottság a Magyar Asztronautikai Társaság felajánlásával az űrkutatás területén végzett munkájáért jutalmazta különdíjjal. Az ionizáló sugárzás mérése kiemelkedően fontos olyan területeken, ahol potenciálisan nagy dózis érheti az ott élő és/vagy munkájukat végző személyeket.

Földi körülmények között viszonylag jól feltárt az ilyen típusú sugárzás eloszlása és a védekezés hatékony módja. A jelen és a jövő ausztronautáinak egészsége szempontjából viszont lényeges, hogy pontosan ismerjük az űrbeli sugárzás milyenségét és mennyiségét annak érdekében, hogy a megfelelő árnyékolási módokat alkalmazhassuk. Természetesen egy űrjárművön a lehető legkisebb tömegű és térfogatú anyagokat érdemes felhasználni, és csak azokon a felületeken, ahol feltétlenül szükséges, hiszen a pályáraállításhoz óriási energia szükséges. Emiatt igazi kihívás a hatékony védelem megtervezése, és esszenciálisan szükséges a sugárzási tér feltérképezése.