A Magyar Tudományos Akadémia közleménye Lukács György végrendeletének végrehajtásáról | MTA

A Magyar Tudományos Akadémia közleménye Lukács György végrendeletének végrehajtásáról

A végrendeletnek megfelelően megkezdte Lukács György filozófus hagyatékának feldolgozását a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ. A dokumentumok folyamatosan kerülnek fel a webre, több száz levél már most könnyen és gyorsan elérhető bárki számára. A hagyaték rendezésének lépéseiről személyes egyeztetésen állapodott meg Lovász László, az MTA elnöke a Lukács György Nemzetközi Alapítvány (LANA) kuratóriumi elnökével. Korábbi terveitől eltérően az MTA mégis fenntartja a Lukács György korábbi lakásában kialakított kutatóhelyet, és bízik abban, hogy a LANA – amint ezt jelezte – segít a felújításhoz szükséges külső források bevonásában és a lakás szélesebb felhasználói kör számára való hasznosításában. Annak érdekében, hogy a LANA külső forrásokat vonhasson be, az MTA-val közösen előkészített nyilatkozat készült, amelyet az Akadémia képviselői aláírtak, a LANA képviselőinek aláírására tájékoztatásuk szerint előreláthatólag 2018. február 6. után kerül sor.

2018. január 30.

Lukács György filozófus 1971. július 5-én kelt végrendeletében könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetére, kéziratait pedig megőrzés végett a Magyar Tudományos Akadémiára hagyományozta. Ebből következően a hagyaték őrzésének és feldolgozásának felelőssége az MTA intézményeit illetik.

A filozófus egykori otthonában elhelyezett hagyaték szakszerű feldolgozásáról és a filozófus által használt lakás felújításának menetrendjéről az MTA elnöke, Lovász László és Kelemen János akadémikus, a Lukács György Nemzetközi Alapítvány (LANA) kuratóriumi elnöke állapodott meg. Az Akadémia intézményei, szervezetei ennek megfelelően jártak és járnak el.

A könyvállomány rendezése

Az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) munkatársai 2018. január 15-én megkezdték Lukács György hagyatékának rendezését, a nemzetközi könyvtári normáknak megfelelően. A hagyaték könyvállományát a MTA KIK két munkatársa dolgozza fel. Egyrészt ellenőrzik a köteteket leíró adatbázistételeket (rekordokat), másrészt rögzítik a korábban nem katalogizált könyvek adatait. Az egyes kötetek rekordjai mellé a kötet tartalomjegyzékét is felveszik. Emellett rögzítik a könyvek származási (proveniencia) adatait, vagyis a Lukács Györgynek szóló ajánlások dátumát, helyét és az ajánló személyét – amennyiben ezek az adott könyvből kiderülnek. Hogyha valamit nem sikerül egyértelműen kiolvasni, a szöveget egyeztetik az MTA BTK Filozófiai Intézet illetékes munkatársával. Azokat az oldalakat, amelyeken Lukács György kézírása található, a címlappal és a tartalomjegyzékkel együtt digitalizálják. A könyvtárosok feladata a könyvek katalógusában jelölni azt is, ha Lukács margójegyzeteket írt, vagy ha a könyv valamely oldalához jelzőcédulát vagy más jelzést tett.

A könyvek katalógusát az MTA KIK jelenteti meg nyomtatásban; a katalógushoz a Filozófiai Intézet munkatársai készítenek kísérő tanulmányt. Az egyes könyvekhez fűzött megjegyzések magyarul és németül fognak szerepelni a kötetben. A katalógusban való keresést személy-, hely- és provenienciamutató segíti. A terv szerint a katalógus 2018 végéig megjelenik.

Szintén az MTA KIK könyvtárosai dolgozzák fel a Lukács Györgyre vonatkozó könyvek, tanulmányok adatait. Ezen adatok az MTA Könyvtárának online katalógusába kerülnek be (mely az ALEPH integrált könyvtári rendszer része), továbbá – ha a könyv vagy a tanulmány szerzője magyar – a Magyar Tudományos Művek Tárába (MTMT) is.

Az MTA KIK munkatársai döntik el, hogy a könyvek katalogizálását hol végzik: a munka lebonyolítható a Lukács György által egykor használt Belgrád rakparti lakásban is, viszont digitalizálásra mindenképpen az MTA KIK Arany János utcai épületébe kell ideiglenesen átszállítani a könyveket.

A kéziratok, levelek rendezése

A filozófus hagyatékának másik részét a különféle kéziratok, levelek képezik. A kéziratok közül az Akadémiai Levéltár és az MTA KIK Kézirattárának munkatársai elkülönítik azokat a dokumentumokat, amelyek nem Lukács György hagyatékának a részei, a Levéltár munkatársai pedig kiderítik, hogy ezek milyen feltételekkel kerültek a Könyvtár területére. Amíg az ilyen kéziratos anyag jogállása tisztázatlan, a Kézirattár raktárában zártan helyezik el; a tisztázás érdekében pedig felkutatják az adományozókat vagy örököseiket.

A Lukács-hagyaték részeit az elmúlt 46 évben keletkezett kéziratos és gépelt listák segítségével azonosítják. A 2018. január 15-én kezdődött átvétel során a hagyaték e részét az MTA Székház épületébe, a Kézirattárba szállítják, ahol feldolgozzák a kéziratokat. Ha a kéziratok egyes részei a katalogizáló által nem vagy nehezen olvashatók, a levéltárosok munkáját a Filozófiai Intézet munkatársai segítik.

A kéziratok katalógusa a nemzetközi ajánlások és az MTA KIK eddigi gyakorlata szerint készül. A dokumentumok digitalizált változatát a katalógusrekordok mellett az MTA KIK repozitóriumában, a REAL-ban kialakított hagyatéki rendszerben helyezik el. Alapesetben a Lukács-hagyaték minden dokumentuma nyilvánosan elérhető az MTAK repozitóriumi honlapján, a feltöltés folyamatos, az állomány gyarapodását itt lehet követni. Jelenleg egy kézirat és 925 levél látható a rendszerben. Vannak olyan dokumentumok, amelyek szerzői jogi okok miatt nem szabadon hozzáférhetők. Ilyenek a Lukács Györgynek írott levelek – viszont a Lukács által írt levelek szabadon olvashatók és letölthetők PDF-formátumban.

Amikor valamennyi kézirat leírása elkészül, a katalógust nyomtatásban is közreadja az MTA KIK. A könyvek és a kéziratok katalógusainak összeállítására és megjelentetésére azért is van szükség, mert eddig a hagyatékról nem készült hasonló alaposságú és mindenre kiterjedő számbavétel.

Egyeztetés az MTA és a LANA között

A Lukács György által használt ingatlan (Budapest, V. kerület, Belgrád rakpart 2.) Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatának tulajdona. A Lukács Archívum ugyanebben az épületben egy másik lakást is használt. A Magyar Tudományos Akadémia és az Önkormányzat közti egyeztetés eredményeként a felek módosították a bérleti szerződést, így az MTA számára kedvezőbb konstrukció valósulhatott meg. A 2017. július 28-án közjegyző előtt aláírt szerződésmódosítás lényeges következményei:

  • A VI. emeleti helyiségre (kisebb lakás) fennálló bérleti jogviszony közös megegyezéssel megszűnt, az ingatlanrész Önkormányzat részére történő átadás-átvétele az MTA KIK, az MTA Létesítménygazdálkodási Központ (LGK), valamint a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. együttműködésében megvalósult.
  • Az V. emeleti lakás (Lukács Archívum) bérleti jogviszonya fennmaradt.
  • A bérlői pozícióba az MTA KIK került (a korábbi szerződésben az MTA Filozófiai Kutatóintézet szerepelt).
  • A bérleti szerződésben rögzített, csökkentett mértékű, új bérleti díjat (135 667 Ft / hó) 2017. augusztus 1-től fizeti a bérlő.

Az ingatlan részleges felújítására 1992-ben került sor, a felújítás dokumentációja az MTA KIK Levéltárában található. Az LGK felülvizsgálta az ingatlan műszaki állapotát, és álláspontja szerint nemcsak esztétikai, hanem komoly műszaki felújítást is szükséges végezni, mert gépészeti szempontból nagyon leromlott a lakás állapota. A felújítás költsége az LGK legújabb számításai szerint kb. 14 millió forint lenne. A lakás felújítását értelemszerűen csak üres állapotában lehet elvégezni. Amennyiben a LANA forrásokat, adományokat szerez a felújítás kivitelezéséhez, abban az esetben a pénzösszeget az Akadémia kiegészíti. A felújítás végeztével kerülnek vissza a lakásba Lukács György könyvei és a rá vonatkozó irodalom.

Ahhoz, hogy a LANA adományokat tudjon szerezni, az érintettek nyilatkozat aláírását határozták el. A nyilatkozattervezet az MTA Titkárság Jogi és Igazgatási Főosztálya, az MTA KIK, az MTA BTK és a LANA együttműködésének eredményeképpen jött létre. Az előkészített nyilatkozatot az MTA és két költségvetési szervének képviselői már aláírták. A LANA képviselőinek aláírására – tájékoztatásuk szerint – előreláthatólag 2018. február 6. után kerül sor.

A felújított lakásban berendezendő állandó kiállítást az MTA Könyvtár és Információs Központ, valamint az MTA BTK Filozófiai Intézet közösen tervezi meg. A kiállításhoz többnyelvű vezető füzet és ismertető leporelló készül a látogatók számára. Az Akadémia egyidejűleg várja a LANA által ígért szakmai koncepciót a lakás szélesebb felhasználói kör számára való hasznosítására, a fiatal kutatók érdeklődésének felkeltésére.

Frissítés, 2018. február 1.: az MTA BTK Filozófiai Intézet szakmai feladatainak pontosítása folyamatban van.