A globális migrációtól a roma médiaképig – kutatások az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában

A magyarországi társadalmi folyamatokat, a hazai politikai rendszer alakulását, az egyetemisták és főiskolások közéleti aktivitását és politikai gondolkodásmódját, az újnacionalizmust, valamint a gyermekszegénységet is vizsgálták az elmúlt években azoknak a kutatásoknak a keretében, amelyeket az Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjában végeztek.

2016. október 21.

A Jogtudományi Intézetből, a Kisebbségkutató Intézetből, a Politikatudományi Intézetből és a Szociológiai Intézetből álló MTA TK elméleti, empirikus és összehasonlító kutatásokat folytat a jogtudomány, a kisebbségkutatás, a politikatudomány és a szociológia területén. A kutatóközpont az eredményeit rendszeresen összegzi azokban az MTA eredményeit és a magyar tudomány általános helyzetét áttekintő jelentéseiben, amelyekben az Akadémia kétévente beszámol az Országgyűlésnek.

Válogatás a Kormány és az Országgyűlés részére készített beszámolók alapján a kutatóközpont néhány politikailag releváns kutatásából.

Magyarország helye és szerepe a globális migrációban

A Magyar Tudomány Ünnepének keretében 2015. november 16-17-én nemzetközi konferenciát szerveztek a Globális migrációs folyamatok és Magyarország – Kihívások és válaszok címmel. A mintegy 80 előadásból álló konferencia a migrációs folyamatok népesedési, társadalmi, gazdasági és politikai okaira és hatásaira keresett válaszokat. A konferencián elhangzottak és azokat összefoglaló publikációk támpontot nyújtanak a jelenleg zajló nemzetközi migrációs folyamatok megértéséhez és a kapcsolódó társadalompolitikai döntések tudományos megalapozásához. A munkacsoport összefoglaló tanulmányt és tíz háttértanulmányt készített a bevándorlás okainak és a migránsok társadalmi, gazdasági hátterének témakörében.
http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/hirek/2015/12/globmigrkonfeloadas

Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon 1990-2014

A hosszú távú, az MTA TK Politikatudományi Intézetében zajló kutatási program fő célja annak megállapítása, hogy a magyarországi pártok mennyiben tesznek világos, számon kérhető ígéreteket, ezeket kormányra kerülve mennyire teljesítik, és milyen tényezők befolyásolják a választási ígéretek egyértelműségét és végrehajtását. A program további ígéretkutatási projekteket is magában foglal. 2013-ban jelent meg a 2002-2006 közötti kormánnyal foglalkozó kötet. http://politologia.tk.mta.hu/igeretkutatas

A magyar politikai rendszer - negyedszázad után (szerk. Körösényi András)

Huszonöt év telt el az 1989-90-es demokratikus átmenet óta. Ugyanabban a politikai rendszerben élünk-e ma, mint ami akkor létrejött? Kialakultak-e az intézményi szerkezeteknek és a politikai viselkedésnek az egész időszakot jellemző tartós mintái? Egy irányba mutatnak-e a korszak történései vagy inkább a vargabetűk, a divergáló folyamatok jellemzőek? A 2010-es „fülkeforradalom” a rendszerváltás befejezését vagy egy új rezsim alapítását jelenti? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni A magyar politikai rendszer – negyedszázad után című kötet. Szerzői az elmúlt negyedszázad legfontosabb politikai szereplőinek viselkedését és az intézmények – kormány, parlament, államfő, alkotmánybíróság, helyi önkormányzatok, média működését, valamint azok változását elemzik. A kötet megjelenését élénk sajtóérdeklődés és politikai vita követte.
http://politologia.tk.mta.hu/esemeny/2015/10/magyar-politikai-rendszer-25-eve-19902015

Csökkenő politikai aktivitás, növekvő kivándorlási kedv – mai magyar főiskolások, egyetemisták

2015 tavaszán zárult a magyar egyetemisták és főiskolások közéleti aktivitását és politikai gondolkodásmódját vizsgáló kutatás. Ilyen szisztematikus, kétévente megismételt, erre az ifjúsági rétegre koncentráló kutatást korábban még nem végeztek Magyarországon. A két évvel ezelőtti felmérés eredményével összevetett új adatok a hallgatói réteg csökkenő közéleti aktivitását és egyre magasabb kivándorlási hajlandóságát mutatják. A kivándorlási hajlandóság annak ellenére emelkedett, hogy az általános közérzetet, elégedettséget mérő mutatók javultak. A hallgatók kivándorlási motívumai között az első helyen az anyagi indokok álltak.
http://politologia.tk.mta.hu/egyetemista-kutatasok

Határon túli magyar fiatalok Magyarországhoz való viszonya

15 év után újra reprezentatív Kárpát-medencei ifjúságszociológiai kérdőíves kutatás készült a TK Kisebbségkutató Intézete és a Mathias Corvinus Collegium közreműködésével. A kutatás során 2700 Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken és Vajdaságban élő, 15-29 éves magyar nemzetiségű fiatalt kérdeztek meg. Az eredmények szerint a kisebbségi magyar fiatalok 90 százaléka érzi a magyar nemzethez tartozónak magát. Körükben – Szlovákiát kivéve, ahol ez jogilag nem engedélyezett – meglehetősen kedvező a kettős állampolgárság megítélése, amelyet a megkérdezettek fele igényelt is. A kutatás vizsgálta a fiatalok migrációhoz való viszonyát: a megkérdezettek több mint fele fontolgatja a külföldre való végleges elvándorlást. Az otthonukat elhagyni szándékozók közül leginkább a kárpátaljaiak képzelik el a jövőjüket Magyarországon (75 százalékban), míg a többi régióból a kivándorlást mérlegelők mintegy 30-40 százalékban választanák Magyarországot.
http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/hirek/2016/01/genezys

Családpolitikák, megszületett és meg nem született gyermekek

A TK Szociológiai Intézet Családformák és társadalmi nemek kutatási irány projektjei közül kiemelkedik a „Rendszerváltás megszületett és meg nem született gyermekei” 2013-ban zárult empirikus kutatás, melynek az adatfeldolgozása és a tanulmányok elkészítése 2014 folyamán zajlott. A Családformák és társadalmi nemek kutatási irány legnagyobb kutatása jelenleg a „Családformák és családpolitikák Európában” (Families & Societies) című FP7-es finanszírozású kutatási program, amely jelenleg Európa talán legfontosabb nemzetközi családszociológiai projektje. A számos rangos intézet részvételével zajló kutatás a családformák, családi kapcsolatok és életutak sokszínűségét vizsgálja a 21. századi Európában.
http://szociologia.tk.mta.hu/families-and-societies

Újnacionalizmus: populáris kultúra és szélsőjobboldali politika

Társadalmi konfliktusokra adott identitáspolitikai válaszok

A Kisebbségkutató Intézet és az Inkubátor-program keretében működő Identitáspolitika Műhely kutatási projektje a „Változó nemzeti diskurzusok” című 2010-ben lezárt OTKA kutatási program folytatásának tekinthető, amely részben a kutatási eredmények publikálását készítette elő, részben pedig újabb területekre, a szélsőjobboldali politika, a cigányellenesség, illetve a mindennapi nacionalizmus összefüggéseire terjesztette ki a vizsgálatot. A kutatás eredményeit összefoglaló „Nemzet a mindennapokban. Az újnacionalizmus populáris kultúrája” című kötet a L’Harmattan Kiadónál jelent meg 2014-ben. A kötet szerzői azt állítják, hogy a nemzetet a nagyságra, erőre, sőt fölényre irányuló társadalmi igény legitimálja, annak aktuális formáit ugyanakkor a szélsőjobboldali politika és egy nemzeti brandet létrehozó kulturális ipar, továbbá a radikális média teremtik meg. A könyvből az is megtudható, hogy ebbe a folyamatba miként kapcsolódik be a Trianon-kultusz, a nemzeti rockzene, az erdélyi etnoturizmus és jótékonykodás.
http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/esemeny/2016/09/a-menekultekkel-valo-szolidaritases

Gyermekszegénység elleni program folytatása – Gyerekesély-kutató Csoport

Az MTA Gyermekszegénység Elleni Program intézményi átalakulása keretében 2011-ben létrehozott Gyerekesély-kutató Csoport fő tevékenysége a TÁMOP 5.2.1. gyerekesély projektben való részvétel, amely a Legyen Jobb a Gyermekeknek! Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célok kistérségi megvalósításának szakmai-módszertani kísérését és a kistérségi programok mentorálását végzi. A csoport fő tevékenysége a kistérségi gyerekstratégiák kidolgozását segítő kérdőíves felmérések szakmai-módszertani támogatása volt. Az adatfelvételek a kistérségek gyermekes családjai körében készültek. A kérdőívezés lebonyolítása egyetemi partnerintézmények bevonásával, kutatótáborok keretében történt. A csoport a felmérés minden fázisában közreműködött: szakmai kapcsolathálóját felhasználva felkutatta az egyes kistérségekhez a megfelelő felsőoktatási partnereket (intézeteket, tanszékeket); közvetített az egyetem és a kistérség között a lebonyolítás megszervezésében; tájékoztatókat és módszertani felkészítőket tartott a kutatótáborban résztvevők számára; összeállította a kutatás kérdőíveit; kialakította a felmérés mintáját; rögzíttette a kérdőíveket; egy-egy összefoglaló tanulmány formájában feldolgozta az adatokat.
http://gyerekesely.tk.mta.hu/

További kutatások:

A magyar lakosság jogtudata
http://jog.tk.mta.hu/a-magyar-lakossag-jogtudata

A magyar jogrendszer állapota
http://jog.tk.mta.hu/esemeny/2016/09/konyvbemutato-a-magyar-jogrendszer-allapota-es

A közpolitika dinamikája Magyarországon
http://cap.tk.mta.hu/hu

ESS – European Social Survey
http://ess.tk.mta.hu/

Jóléti attitűdök magyarázata: általános morális elvek, téma-keretezés és kutatási dizájn
http://szociologia.tk.mta.hu/joleti-attitudok-magyarazata-altalanos-moralis-elvek

A roma médiakép 1988-2015: állandó és változó diszkurzív stratégiák és reprezentációs rezsimek
http://szociologia.tk.mta.hu/a-roma-mediakep-1988-2015

Integráció és dezintegráció a magyar társadalomban
http://szociologia.tk.mta.hu/integracios-es-dezintegracios-folyamatok