Az élő természet, annak minden formája a témája annak a természetfotó pályázatnak, amelyet az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából hirdet meg az MTA Biológiai Tudományok Osztálya. További részletek a pályázati feltételekről és a díjazásról cikkünkben.

TOVÁBB

Krasznahorkai László, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja kapta a 2025. évi irodalmi Nobel-díjat – jelentették be csütörtökön a Svéd Királyi Akadémián. Az indokolás szerint a magyar író meggyőző és látnoki életművéért kapta az elismerést, amely apokaliptikus rettegés közepette is megerősíti a művészet erejét.

TOVÁBB

A 2025-ös kémiai Nobel-díjat Susumu Kitagawának (Kiotói Egyetem), Richard Robsonnak (Melbourne-i Egyetem) és Omar Yaghinak (Berkeley-i Kaliforniai Egyetem) ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a fémkationokat és az őket összekötő szerves (organikus) hidakat tartalmazó molekuláris rendszerek – azaz fémorganikus térhálók (metal-organic frameworks, MOF) – kifejlesztéséért. A díjazottak munkájának környezetvédelmi jelentősége óriási.

TOVÁBB

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2025-ös fizikai Nobel-díjjal John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis munkásságát ismerte el, akik a nyolcvanas évek közepén végzett kísérleteik során kimutatták, hogy kvantumosság hétköznapi gondolkodással meglehetősen bizarrnak tűnő jelenségeit akár egy olyan nagy rendszerben is elő lehet idézni, amelyet szabad szemmel is láthatunk. A díjazottak olyan szupravezető chipet alkottak, amelyben megvalósul az alagúteffektus, illetve a részecskék kvantumos energiaállapotai – e jelenségeket előttük csak a néhány részecskét tartalmazó, miniatűr rendszerekben ismerték.

TOVÁBB

Hogyan lett nyelvművelő magántársulatból a tudományok intézményesült nemzeti akadémiájává az MTA? Egyebek mellett ez is kiderült azon az egész napos tudományos konferencián, amellyel egyúttal a II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya egy hónapig tartó rendezvénysorozata is kezdetét vette az MTA bicentenáriumi programsorozatának keretében.

TOVÁBB

A Karolinska Intézet Nobel-bizottsága úgy határozott, hogy a 2025. évi orvosi-fiziológiai Nobel-díjat az amerikai Mary E. Brunkownak és Fred Ramsdellnek, illetve a japán Shimon Sakaguchinak ítéli a perifériás immuntolerancia mechanizmusainak felfedezéséért. A kutatók korszakalkotó munkássága révén sikerült jobban megértenünk, hogyan zajlik az immunműködés szabályozása, és milyen mechanizmusok révén akadályozza meg a szervezet, hogy az immunrendszer a saját szöveteinket károsítsa.

TOVÁBB

A különböző neurológiai betegségek, illetve állapotok sokszor hatást gyakorolnak az illető beszédére. Gráczi Tekla Etelka, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet tudományos főmunkatársa és Lendület-kutatócsoportja e hatást vizsgálja Parkinson-kóros, Down-szindrómás, illetve szklerózis multiplexben szenvedő alanyokon. Kutatásaik során vizsgálják a kiejtett beszédhangok akusztikai jellemzőit és a hangképzés mechanizmusát is.

TOVÁBB

A Magyar Nemzet 2025. szeptember 27-ei számában cikk jelent meg „Schmidt Máriának igaza van!” címmel. A cikk szerzője Gulyás László, akinek állításaira Romsics Ignác történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja válaszol.

TOVÁBB

Mi a jelentősége annak, ha egy kutató az emberiség hajdani, sokszor bizony már elfeledett kollektív tudását vizsgálja? Milyen kapcsolat volt régen és milyen kölcsönhatás van ma bölcsészet- és természettudományok között? Ezekről a kérdésekről is beszélt a Nekem a tudomány című, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára készített sorozat új részében Csörsz Rumen István irodalomtörténész.

TOVÁBB

Hogyan alakult ki a Tejútrendszer, és fejlődött az elmúlt 13 milliárd évben? A kérdés megválaszolása érdekében a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Lendület Tejútrendszer Kutatócsoportja – nemzetközi együttműködésben – kulcsszerepet vállalt a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) ötödik fázisának egyik legnagyobb égboltfelmérő programjában, a Milky Way Mapper (MWM) felmérésben.

TOVÁBB