Kiefer Ferenc nyelvész az Akadémiai Aranyérem kitüntetettje

Kiefer Ferenc, az MTA rendes tagja vehette át a Magyar Tudományos Akadémia 189. közgyűlésének hétfői nyilvános ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet.

2018. május 7.

Kétnyelvű, német–magyar közegben nőtt fel, az elemi iskolát pedig szerb nyelven végezte az egykori Jugoszláviában a Széchenyi-díjas tudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

A Szegedi József Attila Tudományegyetem matematika–fizika szakán szerezte első diplomáját. Ezután 1962-ben német nyelv és irodalomból, majd 1965-ben francia nyelv és irodalomból kapott oklevelet. 1965-ben és 1966-ban Ford-ösztöndíjasként az Egyesült Államokban kutatott.

Lovász László gratulál Kiefer Ferencnek az Akadémia 189. közgyűlésén Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

„Mivel Chomsky előadásait is hallgattam az MIT-n, rájöttem, hogy amit Chomsky mond, az nagyon jó, de baj van az olyan nyelvekkel, mint a magyar. Mert az angolnak nincs szabad szórendje, a magyaré viszont eléggé szabad. Elkezdtem tehát a magyar szórenddel foglalkozni” – mondta egyik legfontosabb kutatási témájának megtalálásáról Kiefer Ferenc. Érdeklődése később a morfológia felé fordult, a magyar, a svéd és a francia alaktanról is írt könyvet. Akadémiai nagydoktori disszertációjában pedig már jelentéstani kérdésekkel foglalkozott. E három kutatási irány egész pályáját meghatározta. „Tulajdonképpen hiányhelyzetekre reagáltam” – mondta kutatómunkája alakulásáról.

„Tudományos tevékenysége átfogja az egész nyelvészetet. Mindegyik tudományszakot művelte a nyelvészeten belül, és ezekben mind maradandót alkotott – méltatta Kiefer Ferenc életművét Kenesei István akadémikus. – Így lett nemzetközi hírű, nagy magyar nyelvész. A világon talán a legjobban ismert nyelvész az ő generációjából.”

Pléh Csaba akadémikus szerint Kiefer Ferenc a klasszikus nyelvészeti hozzáállást ötvözi a modern irányzatokkal: „Hat nyelven dolgozik, hat nyelvről ír. Ez nagyon ritka a mai, modern nyelvészetben.”

Az 1969-től több európai egyetemen vendégprofesszorként dolgozó kutató 1973-tól az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, tudományos tanácsadója, majd igazgatóhelyettese, 1992-től 2001-ig pedig igazgatója volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává 1987-ben, rendes tagjává pedig 1995-ben választották. Kilenc könyve jelent meg, köztük a magyar–svéd kéziszótár.

„A nyelvtudományi alapkutatásoknak mindig van gyakorlati hozadéka, ha jól csináljuk. Nyelvoktatás, tankönyvek készítése, de még a számítógépes világban is alkalmazhatók” – vallja Kiefer Ferenc, akit több neves külföldi tudományos társaság választott tagjai közé.

Eredményei elismeréseként több magyar kitüntetést vehetett át, 2008-ban Széchenyi-díjat kapott.

Akadémiai Aranyérem

A kitüntetést az MTA elnöke hozta létre a 10/1960. MTA (A. K. 12. sz.) utasításával. A díj adományozója a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége, az Akadémia elnöke adja át a májusi közgyűlésen. Az Akadémiai Aranyéremből évente egy kitüntetés adományozható, kizárólag az Akadémia tagja számára kiemelkedő tudományos, tudományos közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként.

A díjazottat bemutató videó: