Eseménynaptár

Részletek

Az előadás közvetítését a fenti időpontban itt érheti el az MTA YouTube-csatornáján.

A rendezvény célja a női tudósok generációi közötti párbeszéd kialakítása és a jó példák ismertetése. A társadalomtudomány és az élettudomány területéről felkért előadók a járvány szempontjából fontos témákat ismertetnek és vitatnak meg. A kerekasztal-beszélgetés foglalkozik a társadalmi távolságtartással, az új koronavírus okozta megbetegedések szövődményeivel, az alapkutatás és az innovatív szemlélet összehangolásával, valamint a pandémia okozta speciális helyzetből fakadó tudományos összefogás és az eredmények szakszerű bemutatásának fontosságával.

Program

Köszöntő
Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese

Kerekasztal-beszélgetés

A beszélgetést moderálja:
Tulassay Tivadar, az MTA rendes tagja, gyermekgyógyász (Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika)

Résztvevők:

Albert Fruzsina PhD, egyetemi tanár (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet), tudományos tanácsadó (TK Szociológiai Intézet)

Fekete Andrea PhD, gyermekgyógyász (Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika), az MTA-SE Lendület Diabétesz Kutatócsoport vezetője

Müller Veronika, az MTA doktora, tüdőgyógyász, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Pulmonológiai Klinika igazgatója

Oroszi Beatrix PhD, vezető epidemiológus (Innovációs és Technológiai Minisztérium Járványmatematikai és Epidemiológiai Projekt)

Szabó Dóra, az MTA doktora, mikrobiológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Mikrobiológiai Intézet igazgatója

Zárszó
Bollobás Enikő, az MTA levelező tagja, az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság elnöke

Albert Fruzsina kutatásainak középpontjában a kapcsolathálózatok állnak, ezért hozzászólásában az emberi kapcsolatok felől vizsgálja a járványt. A magyar kapcsolathálózatoknak néhány olyan jellemzőjét mutatja be, amelyek relevánsak a járvány szempontjából, vagy amelyek kutatásának fontosságára épp a járvány hívta fel a figyelmet. Szót ejt még a társadalmi távolságtartás (social distancing) veszélyeiről is.

Fekete Andrea ismerteti a beszélgetés keretében, hogy a Sigma-1 receptor serkentése miként javíthatja a koronavírus-megbetegedések szövődményeként kialakuló tüdőgyulladást és szöveti hegesedést. Mindez olyan, a piacon ma is elérhető gyógyszerrel valósítható meg, amely a fő terápiás hatás mellett mintegy „mellékhatásként” serkenti ezt a receptort. Válaszokat fogalmaz meg többek között olyan kérdésekre, mint hogy a jelen helyzetben miért tud gyorsabban reagálni egy egyetemi spin-off vállalkozás a multinacionális cégeknél, és miért fontos az alapkutatás mellett a transzlációs, innovatív szemlélet.

Müller Veronika hozzászólásának kiindulópontja, hogy a 2020. március hónapban Magyarországon megjelent pandémia alapjaiban változtatta meg a betegellátást. Az új koronavírus (SARS-CoV-2) azonnali és biztos evidenciákat nélkülöző változásokat hozott az egészségügyi ellátásban. Más országok tapasztalataira építő, gyors és megalapozott ismeretekre volt szükség a betegek magas szintű ellátásának biztosításához. A Semmelweis Egyetem által hozott intézkedéseket, azok hatását a kórállapot ellátására, valamint a speciális helyzet adta tudományos összefogást, továbbá az eredmények igényes és szakszerű interpretálásának fontosságát fejti ki a kerekasztal-beszélgetés során.

Oroszi Beatrix hozzászólásában a következő kérdéseket veti fel: Honnan jött a SARS-CoV-2 vírus, amely néhány hónap alatt felforgatta a mindennapjainkat? Miért pont ez a vírus volt képes világjárványt előidézni? Hogyan tud ilyen gyorsan terjedni a népességben? Kinek a legnagyobb a kockázata a Covid-19 súlyos lefolyására? Mi a különbség az első és a második járványhullám között? Megállítható-e a vírus? Hogyan tudjuk legyőzni? Legyőzhetjük-e egyáltalán? Az epidemiológia és a járványmatematikai modellezés segítségével érdemi, bizonyítékokon alapuló válaszok adhatók a fenti kérdésekre.

Szabó Dóra bemutatja a mikrobiom szerepét a Covid-19-pandémia vonatkozásában, aminek egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a mikrobiológiai kutatások területén. Az emberi szervezetben élő mikroorganizmus-populáció egészsége nagyban elősegíti a fertőző kórokozókra adott immunválaszt, és a vírusfertőzésnek kitett létfontosságú szervek védelmét is támogatja. A pandémia során az antibiotikumok fokozott használata és az intenzív osztályon kezelt betegek megemelkedett száma a multirezisztens kórokozók további előretöréséhez vezet, így különösen fontos, hogy az Orvosi Mikrobiológiai Intézetben ígéretes eredmények születtek a multirezisztens kórokozók gasztrointesztinális kolonizációjában szerepet játszó mechanizmusok megismerésére.