A vízimadarak jól működő államokat szeretnének
Mi jelezheti, hogy egy ország területén milyen kilátásai vannak az élővilágnak? A GDP növekedése, a klímaváltozás hatásai, a népességnövekedés vagy a természetvédelmi területek kiterjedése? A Nature-ben most megjelent publikáció szerint mindezeknél sokkal nagyobb szerepe van a jól és hatékonyan működő államnak.
A cikk rövid összefoglalója ide kattintva elérhető a Nature weboldalán.A természetes élőhelyek világszerte rohamosan zsugorodnak. A változások mértékét azonban nem mindig egyszerű felmérni: míg az erdők területének változását műholdas képek alapján könnyen meg lehet becsülni, addig más élőhelyek, így a mocsarak, tavak és szikesek – összefoglaló néven vizes élőhelyek – időbeli változását szinte reménytelen nyomon követni műholdas felvételek elemzésével.
A Nature-ben most megjelent publikáció szerzői – köztük két magyar kutató, Székely Tamás a Debreceni Egyetem címzetes tanára és Nagy Szabolcs, a hollandiai Wetlands International szakembere – más módszert választottak: a vizes élőhelyek területi változása helyett az élőhelyek jellemző bioindikátorát, a vízimadarak számát vizsgálták.
Nagy kócsag, a világ nagy részén előforduló gázlómadár. Kárpát-medencei populációja jelentős méretű, és napjainkban egyre növekszik.A kutatók a vízimadár-számlálások 30 évre visszamenő adatait analizálták: ezek a vízimadárszinkron-felmérések 1967-ban kezdődtek, és azóta több mint 100 ország 25 000 élőhelyén számolják meg a madarakat évente egy vagy két alkalommal önkéntes megfigyelők, madárvédők és kutatók.
Jó állam kerestetik
A statisztikákból körvonalazódó populációtrendek érdekes különbséget mutattak a különböző térségekben: például a vízimadarak megfogyatkoztak Afrika Szaharától délre eső részében, Dél-Amerikában és Közép-Ázsiában. Ezekben a térségekben jelentősen nő az emberi népesség, a vízimadarak száma pedig csökken annak ellenére, hogy élőhelyük jelentős része védelem alatt áll.
A kutatók ezután a populációk változásának okát keresték. Vizsgálták a GDP-növekedés hatását, a vízfelszín változásának (tehát az élőhelyek zsugorodásának vagy terjedésének) szerepét, a klímaváltozást, a védett területek nagyságát, az emberi népesség változásait, illetve az úgynevezett governance mutatót, amely a kormányzati működés hatékonyságát és a törvények betartatását jellemzi.
A nagy kócsag (Ardea alba) egyedszámváltozása 1990 és 2013 között. A meleg színek csökkenést, a hideg színek növekedést jeleznek Forrás: Amano et al.Az eredmények azonban kizárólag a governance mutató szignifikáns hatását mutatták – tehát azokban az országokban, ahol a természetvédelem gyenge, vagyis a meglévő törvényeket nem tartatják be a hatóságok, ott csökkent a vízimadarak száma. Ezzel szemben például Nyugat-Európában, ahol a kormányzás viszonylag megbízhatóan és stabilan működik, a vízimadárfajok egyedszáma stabil, vagy még nőtt is.
A kutatók fő következtetése, hogy az élőlények és élőhelyeik megóvását a védett területek létrehozása önmagában nem oldja meg. Hiába védettek formálisan hatalmas területek, ha rajtuk illegális vadászat folyhat – ami számos fejlődő országban jellemző hozzáállás. Ellentétben például az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, ahol a természetvédelmi területeken szigorúan be is tartatja a hivatal a törvényeket, s ezt a vízimadár-populációk állapota is tükrözi. Azokban az országokban tehát, ahol az államigazgatás országos és helyi szintjei, illetve a civil szervezetek jól működnek, nagy hatásfokkal képesek védeni az élőhelyeket és az ott élő madarakat.
Tatsuya Amano, Tamás Székely, Brody Sandel, Szabolcs Nagy, Taej Mundkur, Tom Langendoen, Daniel Blanco, Candan U. Soykan & William J. Sutherland: Successful conservation of global waterbird populations depends on effective governance, doi:10.1038/nature25139
