Eseménynaptár

Részletek

Program:

9:30 - 9:45
Az MTA elnökének megnyitója

Szekció: Ember és gép
9:50 – 10:20
Pléh Csaba, Distinguished Visiting Professor, Közép-európai Egyetem (30p)
Új önmegvalósítás vagy elidegenedés: Viták az digitalizáció mentális hatásáról
Az emberi tudás filozofikus elemzésének régi kérdése az eljárások és tények ismeretének kettőssége. Az ügyes ember eljárásokat ismer, a művelt meg tényeket, halljuk a hagyományos szembeállítást. A mai IKT új szempontokat vezet itt be. A távoli külső tárolás és a mindenhonnan s bármikor hozzáférés metaforájával megjelenik az a kihívás, hogy maga a klasszikus tudás s annak eszménye csak egy átmeneti feldolgozási korlát következménye volt. A kritikusok szerint viszont az új közegek a tartalom helyett a folyamatokat helyezik előtérbe, s sekélyesebb tudások rémét vetítik elénk. Az előadás kiegyensúlyozott középutas felfogást képvisel: az IKT sok minden átalakít a tudás feldolgozásban, de nem változatja meg az embert, annak korlátai és paraméterei csupán új keretben jelennek meg. 

10:20 – 10-55
Gerd Leonhard, Jövőkutató, író, CEO The Futures Agency (35p)
Ember-gép viszony 2020-ban – hogyan kezeljük a társadalom digitális transzformációját?
A technológiai fejlődés exponenciális, de a probléma az, hogy az ember képtelen felfogni azt a léptéket, amit az exponenciális jelent, hiszen az ember egy lineáris lény. A felgyorsuló világban sincs több időnk, a közösségi hálózatok megjelenésével sem lesz több barátunk. Rövid idő alatt többet változott az emberi társadalom, mint 20 ezer év alatt és a masszív változások még csak most jönnek. Mégis hogyan kezeljük az ember-gép kapcsolatokat a közeljövőben – hogyan változik meg a munka, élet és üzlet a mindennapokban

10:55 - 11:15
Ságvári Bence, Tudományos munkatárs – Osztályvezető, MTA Társadalomtudományi Központ – Szociológiai Intézet (20p)
Digitális adatkor – a megismerés és kutatás új módszertanai
Élet és megismerés az adatkorban Ma már a minket körülvevő világ és a hétköznapi életünk minden rezdülése egy-egy olyan apró információs morzsa, amely digitális adatként értelmezve a (társadalom)tudományos kutatás, megismerés és talán a magyarázat számára is új, korábban elképzelhetetlen távlatokat nyithat meg. Ez az út azonban kellőképpen rögösnek ígérkezik, és azt sem igazán tudjuk még, hogy pontosan hová is juthatunk el. Az előadás az "adatkor" társadalomtudományos kutatásokkal kapcsolatos dilemmáiba nyújt rövid betekintést. Egy olyan világba, ahol az adatok mennyisége ugyan exponenciálisan nő, de ezek hozzáférhetősége már korántsem egyértelmű. Ahol újabb és újabb adatgyűjtési technikák, elemzési módszerek és vizualizációs eszközök állnak rendelkezésünkre, a kérdés azonban egyre inkább az, hogy vajon képesek vagyunk-e ezeket jól és a „jó” érdekében használni?
11:15-11:30 Kávészünet

Szekció: Üzlet és szoftver
11:30 - 12:00
Frank Buytendijk, Gartner, vezető elemző (30p)
Túl a Digitópián
Mi igaz? Mi valós? Mi jó? Szükséges kérdések a digitalizálódó világgazdaság megértéséhez. A technológiai innovációk rengeteg határt és korlátot töröltek el. Ma az üzleti döntéshozók nem azt a kérdést teszik fel, hogy „hogyan érhetnénk el a céljainkat?”, hanem azt, „mit kezdünk azzal a hatalommal, amit a technológiánk a kezünkbe adott?”. Érdekes módon a következő évek változásainak megértéséhez 2500 évre kell visszanyúlni, Szókratész filozófiájáig. A jövőt megjósolni lehetetlen, de az egyik szcenárió szerint a Digitópia korszakában a technológia már nem előny lesz, hanem maga a társadalmi infrastruktúra, amit minden ember közösen birtokol.

12:00 - 12:15
Makó Csaba, Tudományos tanácsadó, MTA Társadalomtudományi Központ – Szociológiai Intézet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem. (15p)
Az európai gazdaság innovációs teljesítménye: szisztematikus országdifferenciák
(Szerepet játszik az intézményi kontextus?)
Az elmúlt évtizedben konszenzus látszik kialakulni arról, hogy a technológiai és a nem technológiai (munkahelyi-szervezeti) innovációk döntő szerepet játszanak a nemzetgazdaságok tartós versenyképességében és ezzel összefüggésben az új fejlődési pályák létrehozásában. Az IT hozzáértő használata és kombinálása a munkahelyi innovációkkal és vezetési kompetenciákkal jelentős termelékenység többletet eredményez. Az európai innovációs stratégiákban, némi elmozdulás figyelhető meg az innováció szélesebb megközelítése és támogatása irányában. A tanuló/innovatív munkaszervezetek előfordulása jelentős ország-különbségeket mutat a nemzetközi összehasonlító kutatások alapján az európai gazdaságban. A munkahelyi innovációkba történő legjelentősebb beruházások az észak-európai és kontinentális ország-csoportokra, a legalacsonyabb fejlesztések az EU mediterrán és közép-kelet európai országaira jellemzők.

Szekció: Kultúra és digitális környezet
12:15 – 12:45
Rab Árpád, vezető társadalomkutató, digitális kultúra, Óbudai Egyetem
Digitális önprogramozás és urbanizáció
Az információs társadalom indulása hosszú évtizedes múlttal rendelkezik, csak eddig nehéz volt észrevenni. Ma viszont már nincs alapja a digitális kultúra tagadásának – az emberiség újra felülírja kulturálisan önmagát, ahogyan a korábbi ipari forradalmak vagy nagyobb paradigmaváltások idején is megtörtént. A cél nem maga a technológia, nem az összekapcsolódás, hanem a család, munka, élet fogalmainak újraértelmezése olyan megoldások mentén, mint a Facebook, Über vagy AirBnB. Valójában nem okosvárosokra törekszünk, hanem jól kiszolgált okos emberekre.

12:45 - 13:00
Takács Károly, Tudományos főmunkatárs, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont "Lendület" RECENS Kutatócsoport (15p)
Új technológiák használata a negatív kapcsolatok kutatásában
Az MTA „Lendület” programja által finanszírozott kutatásban a negatív társas kapcsolatok és hálózatok mechanizmusait és dinamikáját vizsgáljuk különböző kontextusokban. Szemben a pozitív viszonyokkal, a negatív kapcsolatok bizalmas információt jelentenek, amelyet a hagyományos papír alapú lekérdezés során nem szívesen osztanak meg a válaszadók a kérdezőbiztosokkal. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a digitális eszközök használata javítja az adatfelvétel anonimitásába fektetett válaszadói bizalmat és segíti az őszinte válaszadást. A digitális eszközök azonban nem pusztán a hagyományos társadalomtudományi kutatási módszerek számára kínálnak megújulási lehetőséget. A forradalmi átalakulás a digitális eszközök által gyűjtött töménytelen adatmennyiséghez kapcsolódik. Egyrészt, a társadalom makroszintű működéséről nyerhetünk pontosabb képet, másrészt a társas interakciók mikrovilágának (pl. a társas kirekesztés folyamatának) megértése is tökéletesedik.

13:00 - 13:30
Monok István, Főigazgató, MTA Könyvtár és Információs Központ (30p)
Kulturális digitalizáció (A könyvnyomtatás ígéret volt -- és az internet?)
Semmilyen modern kori jelenség sem érthető meg annak történeti kialakulása ismerete nélkül. A kulturális javak digitális másolatának birtoklása, közreadásának joga, hatalmi kérdés. A tudományos és kulturális közlés történetében mindig megvolt ez az aspektus, a kérdés igazából az, hogy mikor, milyen volt a folyamat szereplőinek – szerző, alkotó, a közreadó vállalkozó, a közlés intézményi rendszerét fenntartó, felügyelő intézmény – viszonya. Az előadás első részében ezt a folyamatot követjük végig a kéziratos könyvkiadási technológiák változásától az internetig.
Az előadás második részében a tudományos és kulturális örökség interneten való megjelenésének lehetőségeit gondoljuk végig. Elsődlegesen abból a szempontból, hogy az alkotók, a szerzők, mit gondolnak erről a lehetőségről, miként hatnak vissza a megvalósult ígéretek az alkotásra.

Hozzászólások, vita
13:30 Kérdések és válaszok

13:45 Az IVSZ elnökének zárszava

FIGYELEM! A részvétel regisztrációhoz kötött! 

További információ és regisztráció az alábbi linken: http://ivsz.hu/esemenyek/mtadigitalizaciokonferencia/