A modern függőségek rabjai, a genomszerkesztés határtalan lehetőségei és fenyegető klímaváltozás – adjon egy estét a tudománynak!

„Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz” – a Magyar Tudomány Ünnepének idei mottója, nem véletlenül. A tudomány figyelmeztetett a COVID-19-járványra és arra, mi várhat még ránk. A tudósoknak köszönhetjük napjaink egyik legfontosabb tudományos módszerét, a genomszerkesztést, amely határtalan lehetőségek előtt nyitja meg az utat a gyógyításban, a növénynemesítésben vagy a kórokozók elleni küzdelemben. A tudomány ad eszközt a kezünkbe a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a károk mérsékléséhez és az élhető globális környezet megteremtéséhez is. Többek közt a fenti témákat járja körül egy hónapon át a Magyar Tudomány Ünnepe idei rendezvénysorozata.

A program kiemelt eseményei az MTA Székház Dísztermében este 18 órától kezdődő ismeretterjesztő előadások. Az előadások élőben követhetők az MTA YouTube-csatornáján.

Napszélfútta üstökösök és csillagközi vegyi üzemek – új eredmények az asztrofizika és az asztrokémia területéről

Messze látó tudomány – éppen ez volt a Magyar Tudomány Ünnepének mottója 2014 novemberében, amikor a Rosetta űrszonda leszállóegysége, a Philae a Földtől 510 millió kilométerre lévő Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön landolt. A történelmi küldetés során gyűjtött adatok számos, addig nyitott kérdés megválaszolásához segítették hozzá a fizikusokat, ám sok újat is felvetettek. Ezek közül foglakozik néhánnyal Tímár Anikó és Németh Zoltán, középpontban az üstökösök plazmakörnyezetével. Az űrkutatás rosette-i kémia területén is kínál megfejtenivalót, sőt egy egészen új tudományág, az asztrokémia létrejöttét is elősegítette. Hogy miként lehet csillagközi molekulákat és kémiai reakciókat földi, laboratóriumi körülmények közt reprodukálni és modellezni, Tarczay György mondja el.

Járványon innen és túl

Még most sem ocsúdhat fel a világ a COVID után, és korántsem biztos, hogy hosszabb távon nem fenyegetik az emberiséget hasonló pandémiák. Mi az összefüggés a természetpusztítás, a klímaváltozás, a zoonózisok és a világjárványok között? Látszólag egymástól független problémák, amelyek között azonban összetett ok-okozati összefüggések húzódnak. Ezekre világít rá Kemenesi Gábor és Földvári Gábor. Pardi Norbert, Karikó Katalin közvetlen munkatársa, akinek azt a „csomagolóanyagot” köszönhetjük, amelyik eljuttatja a sejtekbe a Pfizer SARS-Cov-2 elleni oltóanyagát, bemutatja az mRNS-vakcinák fejlesztésének főbb állomásait, működésük módját és a jövőben megoldandó problémákat. A COVID-19-krízis gazdasági hatásairól és világgazdasági összefüggéseiről, valamint a várható hosszabb távú kilátásokról Halmai Péter beszél. A járvánnyal járó fizikai és szociális elszigeteltséggel összefüggésben is fontos kérdés lehet, miért lesz valaki alkohol- vagy éppen videojáték-függő. Demetrovics Zsolt az addikciós magatartások kialakulását és fennmaradását meghatározó szempontok közül a motivációs dimenzióval foglalkozik előadásában, Darnai Gergely pedig a viselkedéses függőségek idegrendszeri hatásait mutatja be.

Genomszerkesztés – határtalan lehetőségek és jogi korlátok

A keresztezéssel nemesített mexikói Borlaug-búza több millió embert mentett meg az éhhaláltól az 1970-es évek közepén Indiában. A 21. században a precíziós nemesítésé, vagyis a genomszerkesztésé lehet a főszerep az egész emberiséget fenyegető éhínség elleni küzdelemben. A genomszerkesztés páratlan felhasználási lehetőséget nyújt a mezőgazdaságon kívül is, nem véletlenül ért kémiai Nobel-díjat a forradalmi technológiai felfedezés 2020-ban. A „molekuláris olló” széles körű agráripari alkalmazásának egyelőre azonban gátat szabnak megválaszolatlan, félreértett vagy különbözőképpen értelmezett jogi, etikai és szakmai kérdések. Ezekről lesz szó Balázs Ervin és Gócza Elen előadásaiban.

Klímaváltozás – alkalmazkodás, védekezés, kármérséklés

A Föld klimatikus rendszere visszafordíthatatlanul kibillen jelenlegi stabil állapotából, ha a globális átlaghőmérséklet-emelkedés meghaladja a 1,5-2 Celsius-fokot. Már a jelenlegi felmelegedési szint is súlyos következményekkel jár. Tudunk-e alkalmazkodni az egyre gyakoribb és intenzívebb időjárási szélsőségekhez? Mi a teendőnk a minket követő generációk védelmében? Bartholy Judit többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkozik előadásában. Salma Imrétől megtudhatjuk, milyen szerepet játszanak az aeroszol részecskék a városi légszennyezettség és éghajlat folyamataiban, és milyen klimatikus viszonyokra számíthatunk a jövőben Budapesten. A klímaváltozás és fenntarthatóság kérdését a gazdaságtudomány felől közelíti meg Kandrács Csaba, aki az MNB alelnökeként arról beszél, hogyan emelheti be a pénzügyi szektor a fenntarthatóság kérdését mindennapi működésébe, és mit kezdhetnek a bankok a környezeti kockázatokkal. Chikán Attila pedig az energetika szempontjait és lehetőségeit veszi számba a fenntarthatóság témakörében.

Kozmikus részecskék szuperereje

Az erő nincs velünk – legalábbis az ötödik. Erre a következtetésre jutottak magyar kutatók, amikor azt vizsgálták, hogy a müon viselkedése valóban új erőt vagy kölcsönhatást mutat-e a természetben eddig ismert négy erőhöz (kölcsönhatáshoz) képest. A Nature folyóiratban publikált eredményről a kutatás vezetője, Fodor Zoltán számol be. Ha új erőt nem mutat is a kozmikus sugárzásban keletkező müon, a vele való képalkotás, a müográfia (müön-radiográfia) gazdag eszköztárat kínál például vulkánok, gátak és más hatalmas vagy nehezen vizsgálható objektumok „átvilágítására”, aminek köszönhetően akár elkerülhetők lehetnek egyes emberi vagy természeti katasztrófák. Erről szól Varga Dezső előadása.

A teljes programot keresse a tudomanyunnep.hu oldalon. Böngésszen az események, hírek, videók között, és figyelje élő közvetítéseinket a YouTube-csatornánkon.