Eseménynaptár

Részletek

Sajnálattal értesítjük az érdeklődőket, hogy a megváltozott járványhelyzet miatt mégsem tudunk helyszíni közönséget fogadni az előadáson.

Az előadás élőben az MTA Youtube csatornáján követhető, illetve később is megtekinthető.

Genomszerkesztés a Nobel-díj, a tudományos akadémiák állásfoglalásai és az Európai Bíróság ítéletének tükrében

Előadó: Balázs Ervin

A 2020. évi kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer Doudnának ítélte oda az illetékes bizottság
a genomszerkesztés terén elért úttörő felfedezéseikért. Ez a döntés jelentős mértékben hozzájárult ahhoz a törekvéshez, hogy mintegy húsz évvel a cartagenai jegyzőkönyv ratifikálása után elkerülhetetlenné váljon a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) definíciójának felülvizsgálata. Tudományos szervezetek és akadémiák sora foglalkozik terjedelmes tanulmányokban a genomszerkesztés adta lehetőségekkel, és kifejtik a technológia jelentőségét nemcsak az egészségügy, hanem a biotechnológiai ipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területén is. A teljesség igénye nélkül említhetők
az EASAC, az ALLEA, a Leopoldina, a Magyar Tudományos Akadémia e téren kiadott dokumentumai, de idesorolható
az Európai Biotechnológiai Szövetség állásfoglalása is. Az előadásban szó lesz az Európai Bíróság 2018 júliusában hozott ítéletéről is, amellett érvelve, hogy a testület pusztán jogi szempontból hozta meg határozatát, nem vizsgálva annak tudományos-szakmai hátterét. 

Névjegy

Balázs Ervin akadémikus, a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója, a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont alapító főigazgatója, a molekuláris virológiai kutatócsoport vezetője. A növények genetikai módosításával ért el eredményeket, felhasználva a növénynemesítéshez a legújabb technikai módszereket. Nevéhez fűződik az első magyar géntechnológiai törvény szakmai elkészítése.

Genomszerkesztés végtelen lehetőségekkel

Előadó: Gócza Elen

A precíziós genomszerkesztési eljárások megjelenésével lehetővé vált a célzott genetikai módosítások széles körű alkalmazása. A cink-ujj nukleázok (ZFN, zink-finger nucleases), a TALEN (transcription activator-like effector nucleases), valamint a CRISPR (clustered regularly interspaced short palindromic repeats) genomeditálási módszereket alkalmazva pontosan tervezhető a génszerkesztés helye, és jóval hatékonyabban lehet célzott genetikai változtatásokat létrehozni, mint a hagyományos génmódosítási eljárásokkal.

Az új precíziós genomszerkesztési eljárások közül a CRISPR-Cas9 rendszer megjelenése átalakította az alap- és alkalmazott kutatások világát, különösen a molekuláris biológia területét. A technológia alkalmazása lehetővé tette
a kutatók számára, hogy a prokariótáktól kezdve egészen a bonyolult eukarióta szervezetekig, a növényeket és az állatokat is beleértve, megváltoztathassák azok genomját. A CRISPR-Cas9 rendszer segítségével elérhetővé vált a biológiai folyamatok irányított szabályozása, módosítása. Napjainkban ezeket az úgynevezett biológiai ollókat a növények és az állatok tenyésztési programjainak felgyorsítására, új antimikrobiális szerek kifejlesztésére, illetve a kórokozók elleni védekezésben is széleskörűen alkalmazzák. A precíziós nemesítés új megoldásokat kínál a növények és az állatok betegségekkel szembeni ellenálló képességének javítására, a genetikai előrehaladás hosszú távú elősegítésére.

A célzott genomszerkesztéssel nemcsak génkiütést hozhatunk létre, mára lehetővé vált tervezett pontmutációk kialakítása, fehérjéket kódoló szekvenciák beépítése, gének expressziójának szabályozása is. A génszerkesztésben rejlő nagyfokú rugalmasság kibővítette az élettudományokban alkalmazható génszerkesztő eljárások alkalmazásának körét, nagy lehetőség rejlik benne az új génterápiás technológiák kifejlesztése során is.

A genomszerkesztés területén azonban számos technológiai, etikai és jogalkotási kérdés vetődik fel. Ahhoz, hogy ezt az új technológiát aggályok nélkül lehessen alkalmazni, elengedhetetlen a genomeditálási technológiák tökéletesítése, hogy a jövőben az alkalmazásban rejlő előnyöket kockázatmentesen lehessen alkalmazni.

Ugyanakkor ezek a biológiai ollók kétélű fegyverek. Az előadás nemcsak a CRISPR-Cas9 genomszerkesztés alkalmazásának előnyeit mutatja be, de felhívja a figyelmet arra is, milyen veszélyeket rejthet magában, ha nem elég körültekintően járunk el az alkalmazása során.

Névjegy

Gócza Elen biológus, az MTA doktora, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézet Állatbiotechnológia Tanszékének vezetője, tudományos tanácsadó. Gócza Elen az ELTE TTK biológus szakán szerzett diplomát 1989-ben. 1996-tól a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont munkatársa. Fő kutatási területei az alkalmazott embriológia és az állati őssejtek kutatása. Nevéhez fűződik a hazai embrionális őssejtkutatás alapjainak megteremtése, egér-, nyúl-őssejtek, illetve baromfi-ősivarsejtek célzott genetikai módosításának hazai adaptálása.