Mesterséges intelligencia, a főváros alvilága, változó világrend, az ukrajnai háború – Kérdezzen egyenesen a kutatóktól a Magyar Tudomány Ünnepén!

Forradalmi változás küszöbén a világ, a mesterséges intelligencia szerepét tekintve mindenképpen. A technológia előretörését egyszerre övezi lelkesedés és aggodalom, hiszen nem látható előre, mit hoz a jövő. Ám ez egy sor más kérdésre is igaz. A tisztánlátáshoz egyvalami azonban rendre a segítségünkre van, ez pedig a tudomány, amely az új technológiákat létrehozza, és amelynek kulcsszerepe van a működésük megértésében éppúgy, mint hatásaik előrejelzésében és vizsgálatában.

A Magyar Tudományos Akadémia az idén immár 20 éves Magyar Tudomány Ünnepén kiemelt figyelmet szentel mind a mesterséges intelligenciának, mind más olyan technológiáknak, amelyek megértésében a tudomány magyar művelőinek meghatározó szerepük van.

A jubileumi tudományünnepen is több száz rendezvényt szervez az Akadémia a határon túl, vidéken és a fővárosban is, ahol most az MTA Székház felújítása miatt a Humán Tudományok Kutatóházába várjuk vendégeinket.

Minden program, így a laikus közönségnek szóló ismeretterjesztő előadások is díjmentesen látogathatók, de a helyek korlátozott száma miatt mindenképpen előzetes regisztráció szükséges!

Részletes program és regisztráció: tudomanyunnep.hu

Kiemelt eseménysorozatunk a Tudományünnep+ program, amelynek keretében rövidebb, dinamikus előadások és beszélgetések segítik a megértést és elmélyülést az alábbi témákban:

Éden vagy Armageddon? Mi vár ránk a mesterséges intelligencia korában?

Szókratészi szerénységgel csak annyit állíthatunk biztosan: nem tudjuk. Azzal viszont tisztában lehetünk, hol tart a tudomány most, milyen tényeket, jelenségeket, szempontokat és következményeket kell vele kapcsolatban számba vennünk. A mesterséges intelligencia, tekintsük technológiának, módszernek vagy szemléletnek, szinte minden tudományterületre betette a lábát. Megtudhatjuk, milyen kihívást jelent a fiatal kutatók életében, milyen kérdéseket vet fel, és milyen lehetőségeket, megoldásokat nyújthat az oktatásban. Az is kiderül, milyen tényeket ismerünk, és hol vannak még fehér foltok a mesterséges intelligencia alkalmazásával és perspektíváival kapcsolatban a biológiában és az orvostudományban. Szathmáry Eörs például bemutatja, mik az MI igazi veszélyei evolúciós szempontból, többen viszont az előnyeit emelik ki, például a rákkutatásban, az onkológiai képalkotó diagnosztikában vagy a bőrgyógyászatban.

A mesterséges intelligenciát behatóbban körbejáró szakmai programok mellett külön tematikus napot szentelünk a témának a nagyközönség számára, hogy a legfontosabb aspektusok felvillantásával képet adjunk arról, milyen mérföldkövek szegélyezik az MI fejlődésének útját, hol tartunk most, és milyen társadalmi-gazdasági változások várhatók a jövőben. A tematikus napot Szegedy Balázs és Prószéky Gábor előadásai vezetik fel a Tudományünnep+ program részeként.

Csepeli György – szintén a Tudományünnep+ program keretében tartandó előadásában – a Nick Bostrom által megjósolt szuperintelligencia pozitív és negatív lehetőségeit vizsgálja meg a bizonytalanság korában.

Petőfi 200, Budapest 150, MTA 200

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából Milbacher Róbert mutatja meg, mit jelentenek egy közösség kultúrája szempontjából a Petőfi életét övező legendák, milyen valóságból táplálkoznak kulturális hiedelmeink. Az íróval és a közönséggel Nyáry Krisztián beszélget az előadás után.

Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára egy egész napos, interdiszciplináris konferencia mellett a 19. századi Budapest éjszakai, „kócos, lompos” arcának bemutatásával emlékezünk Császtvay Tünde segítségével. Az előadásból kiderül például, hogy Budapest nagyvárossá fejlődésének szokatlanul gyors tempója miatt a tömeges prostitúció és messzire ható következményei az egyik legnagyobb össztársadalmi problémává nőtték ki magukat néhány évtizeden belül.

Az MTA alapításának 200. évfordulójához közeledve az ünnepet előkészítő MTA200 Bizottság konferenciával készül.

Lesifotók az elektronok mozgásáról – lézerfizikai parádé

A 2023-as fizikai Nobel-díjat az atomok és molekulák világában zajló folyamatok „gyorsfényképezéséért” ítélték oda Krausz Ferencnek és két francia kutatónak. Dombi Péter lézerfizikus, Krausz Ferenc tanítványa bemutatja, hogyan lehet lézerekkel lesifotókat készíteni az elektronok ultragyors mozgásáról, és hogy ezeket a fontos alapkutatási eredményeket miként lehet társadalmi célok szolgálatába állítani, például a rákbetegségek korai diagnosztikájának érdekében. Az előadásba konferenciahíváson keresztül Krausz Ferenc is bekapcsolódik.

A magyar kutatón kívül egy másik Nobel-díjas lézerfizikust, Gérard Mourou-t is köszönthetjük a Magyar Tudomány Ünnepén, személyesen mutatja be ugyanis Nobel-díjat érő felfedezését, amelynek köszönhetően elképesztő mértékben megnőtt a lézerek teljesítménye és intenzitása. Ez teszi lehetővé például, hogy évente több millió lézeres látáskorrekciós műtétet lehet elvégezni.

Klímaváltozás, fenntarthatóság

A sokféle krízis és a küszöbön álló klímakatasztrófa korában egyre fokozottabb érdeklődés övezi a helyi élelmiszereket az aggódó civilek és a döntéshozók körében egyaránt. A kis szállítási távolság következtében csökkenő környezetterhelés vagy a helyi gazdaság támogatása mind-mind olyan előny, amely hangzatos, jól kommunikálható. Benedek Zsófia előadásában azt járja körül, valóban hozzájárul-e a helyi élelmiszer termelése és fogyasztása a fenntarthatósági átmenethez.

Szűcs Péter a felszín alatti vizek hasznosíthatóságának kihívásairól beszél, Szendőfi Balázstól pedig megtudjuk, hogy a duzzasztóművekkel (vissza)lassított folyók nemcsak hogy nem jelentenek megoldást a klímaváltozás miatti szárazodás problémájára, de hatalmas károkat okoznak a természetes ökoszisztémákban.

Budapest 150 éves fennállásához is kapcsolódik a Budapest 150 – a földrajz válasza a fővárost érintő globális kihívásokra című konferencia, amely megmutatja, hogyan járulhat hozzá a földrajz ahhoz, hogy a főváros a lakosság megfelelő színvonalú ellátása érdekében kezelni tudja a klímaváltozás, az ipar 4.0, a vízkészletek megfogyatkozása és a városhálózatok átalakulása során felmerülő problémákat.

A fentieken kívül megismerhetjük a modern klinikai pszichológia, azon belül is a kognitív viselkedésterápia és az alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók színtereit, Csiba László előadásából pedig a magas vérnyomás szerepét a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

Kaiser Ferenc az ukrajnai konfliktus jelenlegi szakaszáról beszél, és szó lesz a változó világrend elméleti és regionális kérdéseiről is: Miként alakultak az afrikai kontinens pozíciói az elmúlt évek nemzetközi változásai tükrében? Milyen szereplők és hogyan alakítják a Közel-Kelet regionális folyamatait a változó világrendben? Milyen trendek figyelhetők meg Kelet-Ázsia regionális fegyverkezési versenyében?