Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe

„A tudomány művelői napról napra új értéket teremtenek. Legyen szó akár egy új algoritmusról, az emberi szervezetben lejátszódó gyulladásos folyamatok pontosabb megértéséről, a népvándorlás kori társadalom pontosabb megismeréséről vagy a gabonanövények aszálytűrésének genetikai alapjairól, a kutatók új tudással bővítik az emberiség közös tudáskincsét” – mondta köszöntőjében Barnabás Beáta.

Barnabás Beáta köszöntője Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Az Akadémia főtitkárhelyettese, az MTÜ Programtanácsának elnöke kiemelte, hogy az idei rendezvénysorozat középpontjában az „Értékteremtő tudomány” fogalma áll, vagyis a „tudás megszerzésének, alkalmazásának és továbbadásának hármasa. A folyamat, amelyben különbözö tudományterületek egymást kiegészítő és egymást erősítő szerepet játszanak. Így képviselve együtt maradandó értéket.”

Lovász László, az MTA elnöke a kutatóhálózat elcsatolására utalva elmondta, hogy az „elmúlt másfél évben történtek ellenére sem változott a Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb feladata: a tudomány eredményeinek közvetítése a társadalom felé”. Nagy felelősségnek nevezte tudományos közösség utánpótlását jelentő diákság megszólítását, „akik közül sajnos egyre többen választanak külföldi egyetemet közvetlenül középiskolai tanulmányaik befejezése után. Az ő bevonásuk, tudomány iránti érdeklődésük felkeltése kulcskérdés, ahogyan az is, hogy megmutassuk: Magyarországon is sok világszínvonalú kutatás zajlik.”

„A 2025-ben kétszáz éves Akadémia áll, és kétszáz év múlva is állni fog. Kutatóhálózattal vagy anélkül, de mindig szolgálni fogja a nemzetet. E szolgálatunk egyik legfontosabb része a tudomány, a kutatók, a szakemberek iránti bizalom fenntartása” – mondta Lovász László köszöntőbeszéde zárásaként.

Lovász László köszöntője Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Az ünnepségen átadták a 2019. évi Eötvös József-koszorúkat, valamint az MTA és az MTA VEAB 2019. évi tudományos díjait.

Eötvös József-koszorú

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki

Jancsó Gábort, az orvostudomány doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Élettani Intézet professor emeritusát közel fél évszázadot felölelő, a fájdalomérzés neurobiológiájának kutatásáért, különösen a kemoszenzitív primer szenzoros neuronok fiziológiás és patofiziológiás körülmények között betöltött szerepének vizsgálatáért, a szomatikus és viszcerális eredetű primer nociceptív neuronok morfológiai, neurokémiai és funkcionális analízisének megalapozásáért, valamint a tudományos utánpótlás nevelésében vállalt jelentős szerepéért;

Jolánkai Mártont, a mezőgazdasági tudomány doktorát, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézet egyetemi tanárát, professor emeritusát, a növénytermesztéstan és a talajvédelem terén elért, nemzetközi tekintetben is kiemelkedő kutatómunkája, valamint széles körű oktatási és szaktanácsadási tevékenysége elismeréseként;

Mindszenty Andreát, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék professor emeritáját kiemelkedő bauxit- és üledékföldtani kutatásaiért, geológusok nemzedékeinek oktatásáért, valamint a földtan széles körű hazai megismertetéséért végzett jelentős közéleti és ismeretterjesztő tevékenységéért;

Somogyi Évát, a történelemtudomány doktorát, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet professor emeritáját, az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagját, a Habsburg Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia történetének nemzetközileg is elismert kutatásáért, a birodalom államrendszere sajátosságainak feltárásáért, a birodalmi bürokrácia társadalom- és mentalitástörténetének tisztázásáért;

Várady Tibort, az állam- és jogtudomány doktorát, a Közép-európai Egyetem professor emeritusát, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagját a nemzetközi kereskedelmi jog és a nemzetközi magánjog területén elért, nemzetközileg is nagyra becsült kimagasló eredményeiért, különösen a nemzetközi választottbíráskodás alapkérdéseiről társszerzőként írt, International Commercial Arbitration: A Transnational Perspective című, eddig nyolc kiadásban megjelent, világszerte elismert kézikönyvéért;

Vértesi Pétert, a matematikai tudomány doktorát, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet professor emeritusát az approximációelmélet, a Fourier-analízis, a komplex változós függvények elmélete, valamint a numerikus analízis területén elért jelentős eredményeiért.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége posztumusz Eötvös József-koszorúval tüntette ki Hajós Györgyöt, a kémiai tudomány doktorát, a Természettudományi Kutatóközpont professor emeritusát a nitrogéntartalmú gyógyhatású vegyületek szintézise terén végzett kiemelkedő kutatómunkájáért, három évtizedes kiváló oktatói tevékenységéért, jelentős – külföldi akadémiai létesítményekkel kialakított – kapcsolatrendszer kiépítéséért, széles körű szakmai és ismeretterjesztő munkája elismeréseként.

Szily Kálmán-díj

Kilencedszer adták át a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által alapított Szily Kálmán-díjat, amellyel az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyeket ismerik el. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Szily Kálmán-díjat adományozott Bőhm Gergelynek, az MTA Titkárság Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya vezetőjének többéves példaértékű, az Akadémia pozitív nemzetközi megítélését is elősegítő vezetői munkájáért, különös tekintettel a World Science Forum magyarországi megrendezésével kapcsolatos szervezési feladatok, az MTA és a nemzetközi szervezetek közötti kapcsolattartás kimagasló koordinálása, valamint az Európai Kutatási Tanács (ERC) nemzeti kapcsolattartói és programbizottsági feladatainak szervezése elismeréseként.

Wigner Jenő-díj

A Paksi Atomerőmű Zrt. és a Wigner Jenő-díj Kuratóriuma Wigner Jenő-díjat adományozott Hamvas Istvánnak, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugalmazott vezérigazgatójának a nukleáris energetika terén nyújtott életművéért, az üzemidő sikeres meghosszabbodását eredményező műszaki fejlesztésekért, az erőmű I–IV. blokkján végrehajtott teljesítménynövelésért.

Bruckner Győző-díj

A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díj Kuratóriumának döntése alapján a 2019. évi Bruckner Győző-fődíj kitüntetettje Simig Gyula, a kémiai tudomány doktora. Az EGIS Gyógyszergyár nyugalmazott kutatási igazgatója a biológiailag aktív heterociklusos vegyületek szintézise és kémiája területén elért kiemelkedő eredményeiért vehette át az elismerést.

A 40 éven aluli kutatók számára kiírt Bruckner Győző-díjat Ötvös Sándor, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézet tudományos munkatársa kapta az áramlásos kémiai szintézismódszerek fejlesztése területén elért eredményeiért.

Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Pungor Ernő-díj

A Pungor Ernő örököseinek közérdekű kötelezettségvállalása alapján Pungor Ernő kémikus, akadémikus, a hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakja emlékének méltó megőrzésére az MTA által alapított Pungor Ernő-díjat a díj kuratóriumának döntése alapján Schlosser Gitta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa nyerte el a peptidek és fehérjék tömegspektrometria-alapú szerkezetkutatása területén elért eredményeiért.

Mikó Imre-díj

A magyar vasút fejlesztése területén végzett kiemelkedő eredmények elismerésére a Magyar Tudományos Akadémia által a MÁV Zrt. kötelezettségvállalása mellett létrehozott Mikó Imre-díjat, valamint a díj mellé a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Mikó Imre-emlékplakettjét aktív szakember kategóriában Malatinszky Sándor okleveles gépészmérnök, a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Tanúsítási Igazgatósága igazgatóhelyettese kapta a MÁV korszerű, nagy sebességű személykocsijai állaga fenntartási rendszerének megteremtésében és annak a gyakorlatban való működtetésében végzett jelentős és kiemelkedően eredményes munkájáért, mintaszerű mérnöki fejlesztő és nagy ívű publikációs tevékenységéért;

míg életmű kategóriában Kovács Károly okleveles gépészmérnök, a MÁV-START Zrt. nyugalmazott mérnök-főtanácsosa, műszaki szakértője vehette át az elismerést magas szintű műszaki, tudományos kutatói és szakértői, valamint kiemelkedő szakirodalmi publikációs tevékenységéért, a Vasútgépészet című periodika két évtizedes kiváló gondozásáért, továbbá eredményes gyakorlati kiadói munkájáért.

Jermy Tibor-díj

A Magyar Tudományos Akadémia Jermy Tibor akadémikus végakarata szerint a Biológiai Tudományok Osztályának kezdeményezésére 2017-ben Jermy Tibor-díjat alapított. A díj olyan fiatal, tehetséges biológus egyetemi hallgatók és kutatók számára ítélhető oda, akik elsősorban az elméleti és alkalmazott zoológia területén végzik kutatási tevékenységüket. A díjat 2019-ben adták át másodszor.

A javaslatokat elbíráló bizottság Jermy Tibor-díjat adományozott Mezőfi Lászlónak, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszéke tudományos segédmunkatársának az almaültetvények pókegyütteseinek faunisztikai feltárásában, a pókok biológiájának és az agrár-ökoszisztémákban betöltött ökológiai szerepének megismerésében elért eredményeiért;

Szederjesi Tímeának, a Magyar Természettudományi Múzeum segédmuzeológusának, az Oligochaeta-gyűjtemény kurátorának az integratív taxonómiai megközelítés fontosságának hangsúlyozásáért és sikeres alkalmazásáért;

Tóth Balázsnak, a Magyar Természettudományi Múzeum segédmuzeológusának, a Lepkegyűjtemény kurátorának a karcsúbagoly lepkék nemzetségének felülvizsgálatáért, nagyszámú, eddig leíratlan faj felfedezéséért, valamint az araszolólepkék taxonómiai és faunisztikai kérdéseinek vizsgálatáért, a kárpát-medencei fauna teljes revíziójáért.

Oláh György-díj

Az Oláh György-díj Kuratóriuma – Oláh György Nobel-díjas tudós közérdekű kötelezettségvállalásával – Oláh György-díjat adományozott Kiss Lorándnak, az MTA doktorának, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerkémiai Intézet intézetvezető egyetemi tanárának a különféle sztereoszelektív módszerek alkalmazásával a királis információban gazdag béta-aminosav-származékok szintézise megvalósításának irányításáért, a gyógyszeripari érdeklődést is kiváltó fluortartalmú béta-aminosav-származékok és természetes anyagok magas hozamú, optikailag tiszta formában történő előállításáért.

A 2019-es Magyar Tudomány Ünnepe nyitóeseménye a Pannon Egyetem aulájában Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Pataki Ferenc társadalomtudományi érem

A Magyar Tudományos Akadémia által 2017-ben alapított kitüntetést Pataki Ferenc társadalomtudományi érem néven. Az elismerést a modern magyar társadalomtudományi kutatások területén végzett kiemelkedő tevékenységért ítélik oda. Idén Vecsey Zoltán nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa vehette át Fictionality and Representation című, a fikcionalitás problémakörének megértését jelentős mértékben elősegítő monográfiájáért.

Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, korábbi nevén Magyar Szabadalmi Hivatal az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott és a nemzetközi megméretés próbáját is kiálló kutatási eredményeket létrehozó alkotók megbecsülésére, tevékenységük társadalmi elismerésére 1997-ben a Magyar Tudományos Akadémiával közösen Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat alapított. A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályainak képviselőiből és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjbizottságának tagjaiból álló kuratórium Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjban részesítette

Hebling Jánost, az MTA doktorát, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárát, az MTA-PTE Nagyintenzitású Terahertzes Kutatócsoport vezetőjét az alap- és alkalmazott tudományok számára egyaránt meghatározó jelentőségű munkásságáért, az extrém terahertzes impulzusok létrehozására és alkalmazásaira vonatkozó, iparjogvédelmi tudatossággal gondozott találmányaiért, szabadalmaiért;

Kemény Lajost, az MTA levelező tagját, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanárát, az MTA-SZTE Dermatológiai Kutatócsoportjának vezetőjét a bőr immunrendszerére, a gyulladásos bőrbetegségek patogenézisére, a fotodermatológiára irányuló kutatási területeken nemzetközi szinten is kiemelkedő, számos szabadalomban testet öltött, széles körben hasznosított eredményeinek elismeréseként;

Nagy Tibort, a kémiai tudományok kandidátusát az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott, a legkülönfélébb tömítő- és membránszerkezetek, valamint a hozzájuk kapcsolódó eszközök kifejlesztésében elért és széles körben hasznosított eredményeinek elismeréseként;

Vida Gyulát, az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet tudományos osztályvezetőjét, gabonanemesítőt a klímaváltozás és a népesség növekedése szempontjából kiemelt jelentőségű durumbúza-nemesítésben és búza-rezisztencianemesítésben elért eredményeinek elismeréseként.

A Pannon Egyetem Díszpolgára

A Pannon Egyetem Szenátusa a Pannon Egyetem Díszpolgára kitüntetést adományozta Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója részére. Hernádi Zsolt 1999. február 24. óta tagja a MOL Nyrt. igazgatóságának, majd 2000. július 7-től az igazgatóság elnökévé választották. 2001. június 11-étől a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója. A MOL Nyrt. jelentős szerepet játszik a magyar felsőoktatás, így a Pannon Egyetem életében is az oktatás és a kutatás-fejlesztés területén. Itt működik a MOL és a Pannon Egyetem által 10 éve alapított MOL Ásványolaj-és Széntechnológiai Intézeti Tanszék, amelynek fenntartásához, az oktatás színvonalának emeléséhez, az infrastruktúra fejlesztéséhez a MOL Nyrt. jelentős mértékben hozzájárult.

VEAB Év Kutatója díj

Az MTA Veszprémi Területi Bizottságának tudományos díjai közül az „Év Kutatója” díjjal a régióban tudományos kutatást végző, pályájuk közepe táján járó, 45 év alatti kutatók kiváló munkáját ismeri el.

2019-ben az Év Kutatója díjat vehette át:

Hajba László vegyészmérnök, a Pannon Egyetem Transzlációs Glikomika Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa;

Hofmann Tamás vegyészmérnök, a Soproni Egyetem Kémiai Intézetének egyetemi docense;

Pelczéder Katalin nyelvész, a Pannon Egyetem Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa.

Abonyi János Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Tudományos előadás

A nyitóünnepséget Abonyi János, az MTA doktora Összekapcsolódott és összefonódott rendszereink vizsgálata az adat- és hálózattudomány eszköztárával című tudományos előadása zárta.

Az előadás bevezetőjében Abonyi János rámutatott, hogy az összefonódottság és összekapcsoltság már az ókorban is felismert jelensége napjainkra nem csupán erősebbé vált, hanem egyre inkább tetten érhető, számszerűsíthető. Az összefonódottság részleteinek elemzése azon túl, hogy a negyedik ipari forradalmat megalapozva műszaki rendszerek és ellátási láncok követésére és optimálására ad lehetőséget, egyre részletesebb és szélesebb körű információt nyújt személyes életünkről is.

A lehetőségek már akkor is riasztónak tűnhetnek, ha a Facebook adatkezelési botrányaira gondolunk, de az igazán komoly veszélyek és lehetőségek az információforrások mesterséges intelligenciára alapozott összekapcsolásában rejlenek. A „Nagy Testvér mindent lát” többé már nem utópia. A koncepciót illusztráló, az Egyesült Államok Nemzeti Felderítő Hivatala (National Reconnaissance Office, NRO) által fejlesztett Sentient rendszerről egyre több részlet derül ki. Azon túl, hogy a Sentient műholdakkal figyeli a Földet, milliónyi forrásból származó adatot dolgoz fel, és a múltbeli trendek elemzése alapján jövőbeli történéseket jelez előre. Az előadásban ismertetett kutatások hasonló működési elven alapulnak. Noha Abonyi János kutatócsoportjának elsődleges célja a termelő rendszerek működtetését támogató megoldások kidolgozása, fejlesztett módszereiket a fenntarthatósághoz és az életminőséghez kapcsolódó közpolitikai kérdések elemzésében is próbára teszik, ugyanis ezek a problémák csaknem kivétel nélkül speciális adatelemzési kihívásokat jelentenek. A folyamatos változásból adódó időbeliség egyre jelentősebbé váló kihívása a kutatócsoportot gyakori szekvenciák feltárására és mélytanulásra kifejlesztett algoritmusok kidolgozására inspirálta, az összekapcsoltságban rejlő kihívások pedig a hálózatelmélet eszköztárát hozzák előtérbe. Az így kapott hálózatelemzési feladatok között különösen érdekes lehetőségeket tartogatnak azok az esetek, amikor az információforrásokat térbeliségüket figyelembe véve kapcsolják össze.

Az időbeliség kezelése által jelentett kihívás részletei a vegyipari rendszerek üzemeltetése során érkező figyelmeztető jelzések és a technológiát üzemeltető operátorok beavatkozásainak elemzésén keresztül tárultak fel az előadásban. Abonyi János rámutatott: egy olajfinomító üzemeltetésének mintázatai ahhoz hasonlóak, ahogy Tolsztoj Háború és béke című regényében az egyes motívumok és szavak felbukkannak, egyes mintázatok, események szekvenciái időről időre gyakoribbá válnak. Kutatási eredményeiket ismertetve bemutatta, hogy e mintázatok bevásárlókosár-elemzéshez hasonló, gyakori szekvenciakeresési algoritmusokkal a Google Fordító működési elvét követő mélytanulási neurális hálózatokkal feltárhatók, a feltárt információk alapján a figyelmeztető jelzések optimálhatók, az operátorok számára pedig előrejelzések és javaslatok adhatók.