Eseménynaptár

Részletek

2019. július 14 és 19 között Budapesten tartja meg 2 évente megrendezésre kerülő közös konferenciáját a IEEE Computational Inteligence Society (Nemzetközi Komputációs Intelligencia társaság) és a International Neural Network Society (Nemzetközi Neurális Hálózati Társaság). A konferenciára több mint 900 résztvevőt várnak.

A mesterséges neuronhálózatok tudományágának alapvető célkitűzése, hogy azokat az információ feldolgozási és tanulási módszereket, amelyeket elleshetők az agy működésének tanulmányozásakor, megértsék és átültessék a mérnöki gyakorlatba, új és hatékony megoldásokat hozva létre.

Az agy alapvetően más információ feldolgozási stratégiát alkalmaz, mit a számítógépek. A gépekben lényegileg minden műveletet egyetlen, rendkívül gyors központi egység, a CPU végez, ezért a műveleteket csak sorosan tudja feldolgozni. Az agy számító elemei, az idegsejtek, milliárdszor lassabbak mint egy modern CPU, ugyanakkor nagyon sokan vannak és még több kapcsolatot tartanak fenn egymás között. Az információ feldolgozás a nagyszámú kapcsolaton keresztül, párhuzamosan történik. Az agy nagy titka, hogy hogyan kell ezeket a lassú elemeket hálózatba szervezni, közöttük a kapcsolatokat kialakítani úgy, hogy a hálózat mit egész, a kitűzött feladatot oldja meg.

Erről szól a mesterséges neuronhálózatok tudománya: megtanulni a hálózat működésének törvényeit és alkalmazni azokat. Ahogyan a konferencia mottója is mondja: hidat teremteni a természetes és a mesterséges neuronhálózatok között.

Persze az agy megfigyelésétől a mesterséges intelligenciáig hosszú az út és ennek az útnak különböző lépései vannak jelen a konferencián:

Az első lépéseket azok az alapkutatások jelentik, amelyek az igazi agy viselkedését elemzik. Az Elméleti Idegtudományi és Komplex Rendszerek Kutatócsoport az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban főleg ezen a területen dolgozik: új matematikai adatelemzési eljárásokat fejlesztünk, amelyekkel olyan információt tudunk kinyerni az agyi mérésekből ami eddig nem volt hozzáférhető. Módszereik például lehetővé teszik, hogy felismerjék az agyterületek közötti irányított kommunikációt az agyterületek aktivitásának időbeli alakulásából.

A második lépés a neuronhálózatok modellezése: a számítógépen szimulált matematikai modellek lehetővé teszik, hogy megértsék a hálózatban folyó információ feldolgozást és akár megjósoljuk egyes kísérletek eredményeit. A modellek különböző szinteken vizsgálhatják, illetve magyarázhatják a jelenségeket: vannak modellek, amelyek az egyedi idegsejtek viselkedéseinek részleteit vizsgálják így nagyon élethű modelljét adják az idegrendszer egy kicsiny részletének, és vannak absztrakt modellek, amelyek a biológiai részletességet elhanyagolják, hogy az alapelvek követhetővé váljanak és nagyobb hálózatok viselkedését írják le.

Végül a harmadik lépés a hatékony algoritmusok meghatározása és alkalmazása. Itt már el lehet engedni a biológiai kényszerfeltételeket, a kérdés tisztán mérnökivé válik: melyek a leghatékonyabb algoritmusok bizonyos feladatok megoldására, legyen az képfelismerés, szövegértés vagy robotvezérlés? Az alkalmazást és az algoritmusok fejlesztését előmozdítandó, a konferencia több versenyt is meghirdetett: pl. villamos energia hálózatok hatékony irányítását megvalósító, vagy idősek eleséseit detektáló, vagy éppen emberi felügyelet nélkül, önmagukat képző tanuló algoritmusok és persze a létrehozóik számára. A konferencián megjelenő kutatások többsége az alkalmazás közeli területekkel foglalkozik.

A konferencia mottójának speciális megvalósulásai az úgynevezett agy-gép interfészek: amikor a számítógép segítségével értelmezik az agyi aktivitást és ez alapján robotokat vagy éppen gerincsérült emberek mozgását lehetővé tevő exoszkeletonokat (motorizált külső vázakat) mozgatnak. Itt szó szerint megvalósul a természetes és a mesterséges neuronhálózatok között híd.

A konferencián természetesen megjelennek az ezen területen dolgozó magyar kutatók és van speciális magyar kötődése is: 2004-ben már rendezték egyszer Budapesten ezt a konferenciát, akkor Roska Tamás elnökletével. Most a konferencia tiszteletbeli elnöke Érdi Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának emeritusz professzora és a konferencia társelnöke Somogyvári Zoltán az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Elméleti Idegtudomány és Komplex Rendszerek kutatócsoportjának vezetője.

A részletes program ide kattintva megtekinthető.