Eseménynaptár

Részletek

Program

Levezető elnök: Németh Tamás, az MTA rendes tagja, és Bozó László, az MTA rendes tagja

10.00–10.20: A víztudományok helyzete
 Józsa János, az MTA doktora, rektor (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

10.20–10.40: A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program
Engloner Attila PhD, tudományos főmunkatárs, igazgató (MTA ÖK Duna-kutató Intézet)

10.40–11.00: Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig
Vargha Márta PhD, főosztályvezető (Országos Közegészségügyi Központ)

11.00–11.15: Folyami halak élőhely-értékelése hidromorfológiai módszerekkel
Baranya Sándor PhD, tudományos munkatárs (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

11.15–11.30: INNOVÍZ – Innovatív megoldások a felszín alatti vízkészleteink hasznosításában
Szűcs Péter, az MTA doktora, dékán (Miskolci Egyetem)

11.30–11.45: Változó csapadékeloszlás, gyakoribb szélsőségek
Lakatos Mónika PhD, éghajlatkutató (Országos Meteorológiai Szolgálat)

11.45–12.00: Belvíz és aszály, esetenként mindkettő
Tamás János, az MTA doktora, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem)

12.00–12.15: Alszik-e a természet a befagyott Balatonban?
Somogyi Boglárka PhD, Vörös Lajos, az MTA doktora (MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet)

12.15–12.30: Vita

12.30: Zárszó
Báldi András, az MTA doktora, főigazgató (MTA Ökológiai Kutatóközpont)

13.00: Büféebéd (Krúdy-terem)

 A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Összefoglalók

Folyami halak élőhely-értékelése hidromorfológiai módszerekkel

Baranya Sándor¹, Fleit Gábor¹, Józsa János^1,2, Szalóky Zoltán³, Tóth Balázs⁴, Erős Tibor^3,5

¹Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ²MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport, ³MTA Ökológiai Kutatóközpont, ⁴Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, ⁵MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet

Az előadás célja, hogy interdiszciplináris megközelítéssel egy új módszertant mutasson be a folyami halak élőhelyeinek jellemzésére. Esettanulmányként a Duna alsógödi szakaszára egyfelől a rendelkezésre álló terepi mérések és háromdimenziós számítógépes szimulációk eredményezte hidromorfológiai adatokat, másfelől a halállomány-összetételre vonatkozó korábbi vizsgálatok eredményeit használjuk fel, majd összekapcsolásukkal élőhelymezőket mutatunk be. Illusztrációként két a Duna magyarországi szakaszára jellemző halfajt választottunk ki, rámutatva az egyes fajok által preferált élőhelyek kiterjedésének térbeli és vízjárástól függő változásaira.

INNOVÍZ – Innovatív megoldások a felszín alatti vízkészleteink hasznosításában

Szűcs Péter¹, Madarász Tamás¹, Dobos Endre¹, Turai Endre¹

¹Miskolci Egyetem

Az előadás a megvalósítás alatt álló INNOVÍZ GINOP kutatási pályázat eddig elért eredményeit mutatja be. A pályázat keretében három egymással több szálon is kapcsolódó kutatási témában születtek új eredmények, amelyek jelentősen segíthetik a hazai felszín alatti vizekkel kapcsolatos felelős gazdálkodást, továbbá az eredmények adaptálhatók a világ más részein előforduló hasonló esetekben is. Ma Magyarországon a felszín alatti vizek egyik legnagyobb problémája a víziközmű-szolgáltatás 20-30%-os hálózati vesztesége. Hasonlóan nagy horderejű kihívás a mezőgazdasági talajművelés során kialakuló eketalpzóna, amely jelentős mértékben rontja a szivárgási tényezőt és a porozitást. A harmadik kutatási terület a szélsőséges időjárási viszonyok aspektusainak vizsgálata.

Változó csapadékeloszlás, gyakoribb szélsőségek
Lakatos Mónika¹

¹Országos Meteorológiai Szolgálat

A csapadék térben és időben nagyon változékony, így az éghajlatváltozás hatására bekövetkező egyirányú változásokat nehezebb kimutatni, mint a hőmérséklet esetén. Míg Észak- és Nyugat-Európában a melegedési tendenciával több csapadék hullik, addig nálunk a Földközi-tenger térségéhez hasonlóan éves szinten valamivel kevesebb. Az OMSZ reprezentatív, ellenőrzött, homogenizált mérésein végzett éghajlati monitoring eredményei szerint az éves összeg kismértékben, 6%-kal csökkent, a tavaszi fogyás 17%-os, az őszi csapadék csökkenésének mértéke 13% 1901-től. A nyári csapadék intenzívebb, ugyanakkor a rendkívül száraz évek fellépésének valószínűsége nőtt. Nagy kilengések tapasztalhatók az utóbbi években, áradásokat kiváltó esőzésekre és aszályokat okozó csapadékhiányra egyaránt fel kell készülni az alkalmazkodási folyamat során.

Belvíz és aszály, esetenként mindkettő
Tamás János¹, Bíró Tibor², Rajkai Kálmán³, Németh Tamás³

¹Debreceni Egyetem, ²Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ³MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet

A súlyos mértékű aszály kockázata a mezőgazdasági területeket teljes mértékben veszélyezteti, míg a belvizek közel felét, ráadásul gyakran ugyanabban az évben. A klímaváltozásnak leginkább kitett ágazat a mezőgazdaság, ahol ezek a kockázatok a közeljövőben tovább erősödnek.

A napjainkban elkészült Nemzeti Vízstratégia vagy az Öntözésfejlesztési Stratégia egyaránt kiemelten foglalkozik ezzel a problémával. A stratégiai célok elérése ugyanakkor jelentősen eltérő és sok esetben új operatív megoldások kidolgozását igényli az egyes földrajzi, gazdasági és társadalmi régiókban. A kutatásoknak figyelembe kell venniük a különböző klímaadaptációs megoldások optimalizálását a vízgyűjtőktől a terjedő precíziós mezőgazdasági művelésű táblák szintjéig. A jövőben az öntözési lehetőségek még a legoptimistább forgatókönyvek szerint sem fogják meghaladni a szántóterület 6-7%-át. A mezőgazdaságban jelentősen megnőtt az új információtechnológiai fejlesztések iránti igény, amelyek segíthetnek az ágazatnak mint az egyik legnagyobb vízhasználónak elérni a víz- és energiatakarékossági célkitűzéseit az alapanyag-termeléstől az élelmiszer-feldolgozásig. Így felértékelődnek a szárazművelési kutatásokhoz köthető technológiai megoldások is. A mezőgazdasági eredetű, nem pontszerű szennyezések jelentős hatással bírnak a felszíni és felszín alatti víztestek minőségére. A hosszú távon fenntartható gazdálkodáshoz folyamatosan fejleszteni kell e hatások értékelését, amihez korszerű monitoringvizsgálatra, a változásokat kiértékelő modellező és döntéstámogató rendszerre van szükség.

Alszik-e a természet a befagyott Balatonban?
Somogyi Boglárka¹, Vörös Lajos¹

¹MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet

A tavak életében a telet hosszú ideig úgy tekintették, mint egy nyugalmi, inaktív állapotot. Csak legújabban kezd megváltozni a szemléletünk, jelentős részben a technológiai fejlődésnek köszönhetően. Napjainkban a globális klímaváltozás egyre reálisabb fenyegetése felveti azt a kérdést, milyen változásokat okozhat tavaink, mindenekelőtt a Balaton életében a telek enyhülése. A világ limnológusai már felismerték a feladat sürgető voltát, ennek tudható be, hogy 2008-ban rendezték meg az első téli limnológiai szimpóziumot, stílszerűen az északi sarkkörön túl, Finnországban. A befagyott tavak fizikai, kémiai és biológiai folyamatai lényegesen lassúbbak, mint nyáron, de nem szünetelnek! A befagyott Balaton élővilágának kutatása már több mint egy évszázada folyik, egészen a legutóbbi időkig azonban nem volt rá példa, hogy több éven keresztül, télen-nyáron megfelelő gyakorisággal folytatódjon az adatgyűjtés. Az ezredfordulót követően a Balaton téli életének jobb megismerését célzó kutatásokba kezdtünk (OTKA K73369). Kiderült, hogy számos eddig ismeretlen mikroszkopikus alga él és képes akár tömegesen elszaporodni a befagyott tóban. Mindegyikük zöldalga, és vannak közöttük olyanok is, amelyek eddig ismeretlenek voltak a tudomány számára. Ezek az algák a Keszthelyi-medencében az elsődleges termelés 37–70%-át, a Siófoki-medencében pedig 19–45%-át adták. Az évek óta folyó téli limnológiai kutatások az elmúlt időszakban új irányt vettek: kimutattuk, hogy a Balatonban mind fluoreszcenciáját, mind szénfixációját tekintve egy aktív, jégbe fagyott algaközösség található, amely izgalmas, új kutatási kérdéseket vet fel.